– XVI. Benedek pápa nyolcéves pápasága idejében önnek több alkalommal is volt lehetősége személyesen is találkozni Joseph Ratzingerrel. Milyen emlékeket hordoz a szívében az elhunyt pápáról?
– Nagy örömben és kegyelemben volt része a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőinek, akik 2006. november 8-án részt vettek XVI. Benedek pápa szerdai általános kihallgatásán, majd személyesen is köszönthették a szentatyát. Mi, a Vatikáni Rádió magyar szerkesztői a Szent Péter-bazilika előtti pápai emelvény közvetlen közelében, az első sorban foglaltunk helyet. A magyar hívek nevében az 1956-os forradalom eseményeit és főszereplőit bemutató fotóalbumot ajándékoztunk a szentatyának, amiben a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének tagjai megköszönték őszentségének, XVI. Benedek pápának a magyar nép iránti atyai szeretetét, amelyet a magyar köztársasági elnöknek írt üzenetében fejezett ki az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából.
– Benedek pápa nagyon szép, személyes levében fordult Sólyom Lászlóhoz, Magyarország akkori köztársasági elnökéhez is. Milyen üzenetet tartalmaz ez az írás?
– Ebben Benedek pápa személyes emlékeire, érzelmeire is utalva méltatta Budapest bátor népének a szembenállását egy olyan rendszerrel szemben, amely nem képviselte a magyar nemzet értékeit. Forradalmunkat pedig „nagy horderejű történelmi eseménynek” nevezte. Felidézte XII. Piusz pápa erőteljes megnyilatkozásait a magyar forradalommal kapcsolatban, amelyekben felhívta a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el Magyarország jogát az önrendelkezésre. Benedek pápa az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emlékező ünnepségekre Angelo Sodano bíborost, a bíborosi kollégium akkori dékánját nevezte ki a Budapestre utazó delegáció élére, arra kérve a magyar államfőt, hogy úgy fogadják képviselőjét, mint ha őt személyesen fogadnák. Üzenetében emlékeztetett a „nemes magyar nép” és az Apostoli Szentszék ezeréves kapcsolatára, a pannon föld szentjeire, valamint kristálytisztán megfogalmazta a keresztény vallás és az állam laicitása közötti kapcsolatot, amely napjainkra is vonatkozó útmutatás:
A keresztény felfogás szerint a személy – erkölcsi, etikai és szociális mivoltában – megelőzi az államot. Az állam törvényes szervezete és annak helyesen értelmezett laicitása mindig a természettörvény tiszteletben tartásán nyugodott, a hiteles nemzeti értékekben nyilvánult meg, és a hívő emberek számára a Kinyilatkoztatással gazdagodott. Ez a keresztény felfogás a kezdetektől áthatotta azokat a népeket, amelyekből a történelem során a magyar nemzet megszületett. Őszinte szívvel ismétlem meg jókívánságomat, hogy Magyarország szabad jövőt építhessen, amely mentes bármely elnyomástól és ártalmas szellemi behatástól.
Erre a mélyreható üzenetre kívántunk mielőbb válaszolni a szentatyának, kifejezve hálánkat, ezért kértük minél előbb a személyes találkozás lehetőségét.
– Hogyan reagált a szentatya az ajándékként átnyújtott kötetre?
– A szentatya nagy érdeklődést mutatott a kötet iránt, amely Erich Lessing felvételeit tartalmazza. Címe: Budapest, 1956, a forradalom. A könyv egyik oldalán Mindszenty József bíboros látható, miután a forradalmárok kiszabadították a rabságából. Az albumot lapozva megmutattuk ezt a képet XVI. Benedek pápának, aki személyesen is találkozott a hercegprímással, amikor Regensburgban beszédet mondott. – Szeretnénk őt mielőbb a boldogok között tisztelni – mondtuk a Szentatyának, aki így válaszolt: – Igen, valóban nagy személyiség volt. A másik ajándékunk a magyarok és németek közös szentjét, Árpád-házi Szent Erzsébet alakját bemutató színes album volt.
A rövid, de nagyon személyes hangú beszélgetés során, 2006-ban már másodszor tapasztalhattuk meg közelről XVI. Benedek pápa személyiségének nyitott közvetlen kisugárzását, mélyreható tiszta tekintetét, őszinte érdeklődését, amelyet a magyar forradalom és Szent Erzsébet alakja iránt mutatott.
Külön örömünkre szolgált, hogy a szentatya biztosított bennünket arról, hogy áldását közvetíthetjük hallgatóink számára is, majd XVI. Benedek pápasága címerével díszített rózsafüzérekkel viszonozta ajándékunkat.
– A Vatikáni Rádiót is felkereste személyesen Benedek pápa, a magyar szerkesztőségbe is betért. Miért választotta a magyar szekció munkatársainak köszöntését?
– Az első alkalomra ugyancsak 2006-ban, március 3-án került sor, amikor Benedek pápa a Vatikáni Rádió 75. születésnapján végig járta a rádió épületét, és felkereste a magyar műsor szerkesztőségét is. Ez történelmi jelentőségű látogatás volt, amely a rádió legfelső emeletén, a szeretett elődje nevét viselő Karol Wojtyla stúdióban kezdődött, ahol Ratzinger pápa egy imát mondott el a hangosbemondón keresztül. Ezután járta sorra az egyes műsorokat. Amikor elérkezett hozzánk, nagyon kedvesen egyenként köszöntött bennünket, és ekkor is szóba kerültek közös szentjeink, illetve megtekintette a szerkesztőségi szobát díszítő képeket, közöttük a magyar kereszténység ezer éve vatikáni kiállítás a Szent Koronát ábrázoló plakátját, Mindszenty bíboros arcképét.
– A magyarok Stephanus-díjjal tüntették ki Ratzinger bíborost, amikor a hittani kongregáció prefektusaként szolgált.
– 1998. május 21-én kiállítás nyílt Rómában, a Magyar Akadémián. Az ünnepélyes megnyitón Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek átnyújtotta Joseph Ratzinger bíborosnak a társulat Stephanus-díját, mellyel a magyar olvasók köszönetét kívánta kifejezésre juttatni. Abban az évben volt ugyanis 150 éves hazánk legrégebbi könyvkiadója, a Szent István Társulat. A Stephanus-díj mellett Ratzinger bíborosnak ajándékozták az Ozsvári Csaba ötvösművész által készített mellkeresztet és püspöki gyűrűt is. A díj átvételét követően Ratzinger bíboros a Vatikáni Rádiónak elmondta, az elismerés rendkívül sokat jelent számára. Először is azt a kapcsolatot, mely Kelet-Közép-Európát és az e térséghez tartozó Magyarországot a nyugati világhoz köti. Ez a kapcsolat Nyugat-Európának is fontos, hiszen most már egész Európában egymásra találhatunk, és kölcsönösen építhetünk ki egymással szellemi kapcsolatokat. A bíboros fontosnak nevezte, hogy sok magyar professzorral alakított ki alkotói kapcsolatot, és örömét fejezte ki, hogy a vasfüggöny lebontása után ismét megteremthetik a hit kulturális közösségét.
Hozzátette, hogy elismerést jelent a kitüntetés számára azért is, mert Magyarországon a vallást ötven éven át elnyomták, és az emberek csak nagy nehézségek árán gyakorolhatták hitüket.
Napjainkban azonban ismét szabadon hirdethető az evangélium, és a hívők az elmúlt rendszerben átélt szenvedéseiket is hasznosíthatják. Azok ugyanis, akik szenvedtek, jobban ismerik, hogy mit jelent a hit.
– Ozsvári Csaba ötvösművész alkotásai ma is a Vatikán értékes liturgikus eszközeihez tartoznak.
– Ozsvári Csaba, a Magyar Schönstatti Családmozgalom tagja legismertebb művei közé tartozik az a domborművekkel díszített könyvborító, amely a magyar püspökök ajándéka volt. Ezt II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából készítette. Az aranyozott borítót több alkalommal Benedek pápa, majd később Ferenc pápa is használta. Nagy büszkeség ez számunkra, hiszen amikor a szolgálatban lévő szentatya kezébe veszi az evangéliumos könyvet, hogy megáldja a híveket, szemei előtt a Magyarok Nagyasszonya, valamint Szent István, László, Imre és Gellért alakja jelenik meg. A magyar főpásztorok 2008-as ad limina látogatásuk alkalmával egy Ozsvári Csaba által készített kelyhet ajándékoztak a szentatyának. XVI. Benedek pápát személyesen is köszönthette 2009. április 1-jén, az általános kihallgatás keretében. Ekkor egy általa készített feszületet adott a szentatyának, amelyen az egyházat jelképező szűzanya is látható.
– Mit emelne ki XVI. Benedek pápa lelki, szellemi örökségéből?
– 1983-ban kezdtem meg munkámat a Vatikáni Rádióban, így a hosszú évek során számtalan alkalommal kellett Ratzinger bíboros, majd Benedek pápa szövegeit, homíliáit fordítanom, összefoglalnom. Ezek mind tükrözték mély hitét, amelyet kristálytisztán fogalmazott meg, végtelen nagy tudását, és talán nem túlzás, hogy prófétai meglátásait is. Többek között gyakran figyelmeztetett a relativizmus veszélyére, amelynek hatásait napjainkban egyre erősebben érezzük, hiszen nem nélkülözhetjük hitünk biztos, szilárd tanításait, elvitathatatlan igazságait, a divatos ideológiák kedvéért nem mondhatunk le arról, hogy „kősziklára építsük” házunkat. A személyes találkozások során pedig meggyőződhettünk végtelen egyszerűségéről, kedvességéről, amely mindig sugározta Krisztus helytartójának méltóságát. Amikor most, január másodikán a Nők a Vatikánban Társulat tagjaival közösen leróttuk kegyeletünket XVI. Benedek pápa ravatalánál, ugyanez az egyszerűség és méltóság tükröződött az arcán, mintegy azt sugallva, hogy már az örökkévalóságban folytatja eddigi imáit értünk, az „egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyházért”.
