– XVI. Benedek pápa nyolcéves pápasága idejében önnek több alkalommal is volt lehetősége személyesen is találkozni Joseph Ratzingerrel. Milyen emlékeket hordoz a szívében az elhunyt pápáról?
– Nagy örömben és kegyelemben volt része a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőinek, akik 2006. november 8-án részt vettek XVI. Benedek pápa szerdai általános kihallgatásán, majd személyesen is köszönthették a szentatyát. Mi, a Vatikáni Rádió magyar szerkesztői a Szent Péter-bazilika előtti pápai emelvény közvetlen közelében, az első sorban foglaltunk helyet. A magyar hívek nevében az 1956-os forradalom eseményeit és főszereplőit bemutató fotóalbumot ajándékoztunk a szentatyának, amiben a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének tagjai megköszönték őszentségének, XVI. Benedek pápának a magyar nép iránti atyai szeretetét, amelyet a magyar köztársasági elnöknek írt üzenetében fejezett ki az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából.
– Benedek pápa nagyon szép, személyes levében fordult Sólyom Lászlóhoz, Magyarország akkori köztársasági elnökéhez is. Milyen üzenetet tartalmaz ez az írás?
– Ebben Benedek pápa személyes emlékeire, érzelmeire is utalva méltatta Budapest bátor népének a szembenállását egy olyan rendszerrel szemben, amely nem képviselte a magyar nemzet értékeit. Forradalmunkat pedig „nagy horderejű történelmi eseménynek” nevezte. Felidézte XII. Piusz pápa erőteljes megnyilatkozásait a magyar forradalommal kapcsolatban, amelyekben felhívta a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el Magyarország jogát az önrendelkezésre. Benedek pápa az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emlékező ünnepségekre Angelo Sodano bíborost, a bíborosi kollégium akkori dékánját nevezte ki a Budapestre utazó delegáció élére, arra kérve a magyar államfőt, hogy úgy fogadják képviselőjét, mint ha őt személyesen fogadnák. Üzenetében emlékeztetett a „nemes magyar nép” és az Apostoli Szentszék ezeréves kapcsolatára, a pannon föld szentjeire, valamint kristálytisztán megfogalmazta a keresztény vallás és az állam laicitása közötti kapcsolatot, amely napjainkra is vonatkozó útmutatás:
A keresztény felfogás szerint a személy – erkölcsi, etikai és szociális mivoltában – megelőzi az államot. Az állam törvényes szervezete és annak helyesen értelmezett laicitása mindig a természettörvény tiszteletben tartásán nyugodott, a hiteles nemzeti értékekben nyilvánult meg, és a hívő emberek számára a Kinyilatkoztatással gazdagodott. Ez a keresztény felfogás a kezdetektől áthatotta azokat a népeket, amelyekből a történelem során a magyar nemzet megszületett. Őszinte szívvel ismétlem meg jókívánságomat, hogy Magyarország szabad jövőt építhessen, amely mentes bármely elnyomástól és ártalmas szellemi behatástól.
Erre a mélyreható üzenetre kívántunk mielőbb válaszolni a szentatyának, kifejezve hálánkat, ezért kértük minél előbb a személyes találkozás lehetőségét.