Az ukrajnai háború kirobbanása óta a szakértőket azontúl, hogy mi lesz a kimenetele a konfliktusnak, még egy fontos kérdés foglalkoztatja: milyen tanulságokat tud levonni Kína az orosz haderő teljesítményéből egy esetleges tajvani invázióra vonatkozólag? Noha a pekingi hivatalos kommunikáció óvakodik attól, hogy az orosz kudarcokat, hibákat, hiányosságokat kommentálja, a kínai katonai elemzők − akik általánosságban ezer szállal kötődnek a pekingi vezetéshez − számtalan cikkben foglalkoznak a témával. A Reuters hírügynöksége ezen elemzések áttekintésével próbált átfogó képet alkotni arról, hogyan is vélekedik Moszkva legfőbb szövetségese Oroszország háborújáról és milyen tanulságokat von le saját haderejét illetően a látottakból.
Starlink, drónok és szabotázsakciók
A Starlink műholdak kiváló teljesítménye arra ösztönözheti az Egyesült Államokat és a nyugati hatalmakat, hogy egy esetleges ázsiai konfrontáció során még széleskörűbben alkalmazzák a rendszereket
− áll egy szeptemberben megjelent publikációban. A háború kezdete óta Elon Musk SpaceX vállalata több tízezer Starlink terminált biztosított Kijevnek, melynek segítségével a frontvonal bármely pontján tudnak csatlakozni az internetre. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a Nyugat által rendelkezésre bocsátott modern rakétarendszerekkel pontos találatot tudjanak mérni az orosz célpontokra, hiszen a pontos koordináták jelentős részét az amerikai hírszerzés adja az ukrán haderő tudtára. Éppen ezért a kínai katonai szakértők szerint egy potenciális konfliktus során ezeket a műholdakat kell valahogy kiiktatni első körben. Peking egyébként már dolgozik a Starlinkhez hasonló, saját műholdas hálózat létrehozásán, ugyanakkor ez még le van maradva az amerikai változat mögött.
Az ukrajnai háború azt is megmutatta, hogy a drónok fejlesztése és megfelelő használata elengedhetetlen a modern hadviselés során, legyen szó polgári vagy kifejezetten katonai célokra gyártott eszközökről.
Kína ezen a területen alapvetően nincs lemaradva, hiszen a kínai pilóta nélküli harci repülőgépek például költségüket tekintve sokkal gazdaságosabbak, mint nyugati társaik. Ugyanakkor a pontosságban és precizitásban a kínai technológia még nem tudja felvenni a versenyt a nyugatival, s legfőképp nem az amerikaival.
Több elemzésben írnak arról, hogy a harckocsik és harcjárművek páncélzatát sokkal ellenállóbbá kell tenni az ukránok által is előszeretettel használt kézi páncéltörők ellen, mint például az amerikai fejlesztésű Javelin rakéta. Emellett a szakértők az Oroszország területén folytatott ukrán szabotázsakciókra is elég részletesen kitérnek, ami nem is meglepő. Kína ugyanis − Oroszországhoz hasonlóan − hadi eszközeinek szállításakor vasúthálózatára van utalva, ami így ezen akciók elsődleges célpontjává válhat.
Az ukrajnai háború, valamint a Washingtonnal való folyamatos konfrontáció tehát úgy tűnik, már meg is hozta a hatását.
A South China Morning Post hongkongi angol nyelvű hírportál beszámolója szerint a kínai védelmi ipar a fegyverek és más hadi eszközök gyártása helyett a jövőben sokkal nagyobb figyelmet fog fordítani a kutatásra és fejlesztésre. A napokban pedig a Kínai Kommunista Párt bejelentette, hogy 2023-ra a GDP 7,2 százalékára szeretnék növelni a védelmi kiadások mértékét.
Mekkora az esélye a kínai inváziónak?
Mindenképp fontos kiemelni, hogy Kína katonai kiadásait azért növeli, hogy védekezni tudjon. Peking tehát a védekező képességeit fejleszti, nem támadó technológiákat
− magyarázta lapunk megkeresésére Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója. A volt sanghaji főkonzul elmondta, az elmúlt években a nyugati információs buborékban egyre erőteljesebb Peking démonizálása, melynek eszközeként olyan témákat emelnek be a nyugati sajtóba, melyek egészen eddig nem zavarták őket. Ilyen például Hongkong esete, az ujgurok kérdése, vagy éppen Tajvan Kína által történő lerohanása is. Fontos azt is megjegyezni, hogy kínai vezetők generációja próbálkozott a békés egyesítéssel, s ez ma sincs másképp, a kérdés csak az, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e elérni célját: azaz folyamatos provokációjával belerángatni Kínát egy háborúba.
Amennyiben Kína megtámadná Tajvant, úgy még erőteljesebben tudnák démonizálni Pekinget, a nyugati világ szankciókkal sújtaná a kínai gazdaságot, ez pedig visszatartaná fejlődését
− mutatott rá a szakértő. Hozzátette, Washington ezzel a szemünk láttára kialakuló új világrend lelassítását szeretné elérni. Teszi ezt annak ellenére, hogy a múltban megannyi egyezményben ismerte el az egy Kína elvét − azaz azt, hogy Tajvan Kína tartománya −, valamint ígérte meg az ázsiai hatalom belügyeibe történő be nem avatkozást. Ennek ellenére az elmúlt években egyre több és több amerikai fegyver érkezik a szigetre, valamint egyre több amerikai delegáció utazik Tajvanra.
Ha az Egyesült Államoktól függ az egész, akkor a békés egyesülés lehetősége szinte kizárt
− zárta szavait Horváth Levente.
Orosz–ukrán háború 
