Az ukrajnai háború tanulságai Kína szemszögéből

Az ukrajnai háború kitörése óta a szakértők és a világ országainak vezetői árgus szemekkel figyelik az történéseket, vonják le a tanulságokat a frontvonalakon történt eseményekből. Ezzel Peking sincs másképp, a kínai katonai elemzők egy esetleges nyugati–kínai konfrontáció lehetőségének szemszögéből vizsgálják a történéseket. Hogy tényleg van-e esély arra, hogy Peking lerohanja Tajvant, így pedig akár katonailag is szembekerüljön a nyugati világgal, arról Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója nyilatkozott lapunknak.

Bahmut, 2023. március 6. Ukrán önjáró tüzérségi jármû tüzet nyit a donyecki régióban lévõ Bahmut település közelében húzódó frontvonalon 2023. március 5-én. Bahmutot az ukrán védelmi erõk tartják ellenõrzésük alatt, míg az orosz egységek erõiket a környezõ települések irányában történõ támadó mûveletek végrehajtására összpontosítják. MTI/AP/Libkos Fotó: Libkos

Több elemzésben írnak arról, hogy a harckocsik és harcjárművek páncélzatát sokkal ellenállóbbá kell tenni az ukránok által is előszeretettel használt kézi páncéltörők ellen, mint például az amerikai fejlesztésű Javelin rakéta. Emellett a szakértők az Oroszország területén folytatott ukrán szabotázsakciókra is elég részletesen kitérnek, ami nem is meglepő. Kína ugyanis − Oroszországhoz hasonlóan − hadi eszközeinek szállításakor vasúthálózatára van utalva, ami így ezen akciók elsődleges célpontjává válhat.

Az ukrajnai háború, valamint a Washingtonnal való folyamatos konfrontáció tehát úgy tűnik, már meg is hozta a hatását.

A South China Morning Post hongkongi angol nyelvű hírportál beszámolója szerint a kínai védelmi ipar a fegyverek és más hadi eszközök gyártása helyett a jövőben sokkal nagyobb figyelmet fog fordítani a kutatásra és fejlesztésre. A napokban pedig a Kínai Kommunista Párt bejelentette, hogy 2023-ra a GDP 7,2 százalékára szeretnék növelni a védelmi kiadások mértékét.

Mekkora az esélye a kínai inváziónak?

Mindenképp fontos kiemelni, hogy Kína katonai kiadásait azért növeli, hogy védekezni tudjon. Peking tehát a védekező képességeit fejleszti, nem támadó technológiákat

− magyarázta lapunk megkeresésére Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója. A volt sanghaji főkonzul elmondta, az elmúlt években a nyugati információs buborékban egyre erőteljesebb Peking démonizálása, melynek eszközeként olyan témákat emelnek be a nyugati sajtóba, melyek egészen eddig nem zavarták őket. Ilyen például Hongkong esete, az ujgurok kérdése, vagy éppen Tajvan Kína által történő lerohanása is. Fontos azt is megjegyezni, hogy kínai vezetők generációja próbálkozott a békés egyesítéssel, s ez ma sincs másképp, a kérdés csak az, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e elérni célját: azaz folyamatos provokációjával belerángatni Kínát egy háborúba.

Amennyiben Kína megtámadná Tajvant, úgy még erőteljesebben tudnák démonizálni Pekinget, a nyugati világ szankciókkal sújtaná a kínai gazdaságot, ez pedig visszatartaná fejlődését

− mutatott rá a szakértő. Hozzátette, Washington ezzel a szemünk láttára kialakuló új világrend lelassítását szeretné elérni. Teszi ezt annak ellenére, hogy a múltban megannyi egyezményben ismerte el az egy Kína elvét − azaz azt, hogy Tajvan Kína tartománya −, valamint ígérte meg az ázsiai hatalom belügyeibe történő be nem avatkozást. Ennek ellenére az elmúlt években egyre több és több amerikai fegyver érkezik a szigetre, valamint egyre több amerikai delegáció utazik Tajvanra.

Ha az Egyesült Államoktól függ az egész, akkor a békés egyesülés lehetősége szinte kizárt

− zárta szavait Horváth Levente.

Borítókép: Ukrán önjáró tüzérségi jármű tüzet nyit a donyecki régióban lévő Bahmut település közelében húzódó frontvonalon 2023. március 5-én (Fotó: MTI/AP/Libkos)