Folyamatos a vajdasági magyarok térvesztése

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége azt reméli, hogy az emberek élni fognak kisebbségi jogaikkal Szerbiában. Arra biztatják a magyarokat, hogy használják anyanyelvüket, jogcsorbítás esetén pedig jelentsék fel azokat, akik korlátozzák ebben őket. Sikeres volt a magyar párt által kezdeményezett bírósági eljárás a szabadkai és a zombori egynyelvű értesítő táblák ügyében.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint a kisebbségi jogok megvonása gátolja a vajdasági magyarok mindennapi boldogulását, kihat az ottani magyarság közhangulatára, ami sokszor az ősi szálláshelyeik elhagyását eredményezi. Ezt írta megkeresésünkre a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnöke. Csonka Áron kérdéseinkre adott írásos válaszában hangsúlyozta: a VMDK-ban úgy gondolják, hogy ezen változtatni kell, már csak azért is, mert a frissen közzétett népszámlálási adatok szerint 70 ezerrel kevesebb magyar él Szerbiában, mint tíz évvel ezelőtt. A politikai szervezet szerint ennek a leglátványosabb eleme az egyenrangú nyelvhasználat leépítése.

Ebbe beletartozik a közigazgatási, bírósági eljárások mellőzése magyar nyelven, az állami szervekben való részarányos foglalkoztatás kijátszása, a magyar nyelven kiírt helységnévtáblák lefestése, valamint az utóbbi években, egyfajta terület megjelöléseként, az egynyelvű, értesítő jellegű, a település megnevezését jelző táblák kihelyezése

– fogalmazott Csonka Áron.

Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, sikeres volt a VMDK által kezdeményezett bírósági eljárás a szabadkai és a zombori egynyelvű értesítő táblák ügyében. A VMDK amiatt emelte fel hangját, mert ezen településeken több olyan helységnévtábla is áll, amely csak szerbül, cirill írásmóddal hirdeti az adott város nevét. 

Az illetékes felügyelőség hivatalos értesítésben tájékoztatta a VMDK-t, hogy megállapította a törvénysértés tényét, és elrendelte a feliratok pótlását magyar, illetve horvát nyelven. Mint fogalmaznak, ez azt jelenti, hogy Zombor városvezetése köteles a községhez tartozó Bezdánban, Nemesmiliticsen és Bácsgyulafalván magyarul, ahol pedig a horvát nyelv is hivatalos, ott horvátul is feltüntetni az érintett településneveket. Szabadka esetében ugyanez vonatkozik magára a városra és Palicsra is – ott is ki kell írni a megnevezéseket az ott élő nemzeti közösségek nyelvén is.

Csonka Áron a Magyar Nemzetnek leszögezte, azt remélik, hogy a döntés bátorítólag fog hatni a vajdasági magyarokra, és a jövőben akár maguk, akár a VMDK segítségével, mernek élni törvényes jogaikkal az egyenrangú nyelvhasználat területén. 

Ezúton is arra biztatjuk őket, használják anyanyelvüket, az esetleges jogcsorbítások miatt pedig jelentsék fel azokat, akik ebben korlátozzák őket. Egyben azt reméljük, a döntés jelzésértékű lesz a többségi társadalom, de az állami szervek felé is, mert precedensértéke van

– tette hozzá a vajdasági magyar politikus. 

A VMDK élesen bírálta a szerbiai hatalmi koalíciót is. Úgy véli, folyamatos a vajdasági magyarság térvesztése, jogainak csorbítása. Szerinte amióta a Szerb Haladó Párt van hatalmon, azóta folyamatos a kisebbségi kirakat fenntartása. Ebben csendestársként részt vesz a Vajdasági Magyar Szövetség is, a Magyar Nemzeti Tanács pedig nem él a törvény adta lehetőségeivel – húzta alá a pártvezető.

Csonka Áron lapunknak kiemelte azt is, hogy a pártban tisztában vannak azzal, hol élnek és kik vannak hatalmon Szerbiában. Ezért a gyakorlatban nem várnak el gyors és látványos javulást ezen a téren. Viszont első lépésként elvárják a jelenlegi döntés azonnali végrehajtását. A VMDK-ban pedig kiemelt figyelemmel fogják kísérni a további történéseket, és addig fognak nyomást gyakorolni rájuk, míg a kitűzött célt el nem érik – zárta sorait Csonka Áron.

Mint arról már korábban is írtunk, nem ez az első eset, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége akciót hajtott végre a hivatalos nyelvhasználat tiszteletben tartásáért. A minap például a párt elnöke, Csonka Áron maga törölte le a bácsgyulafalvi helységnévtábláról a magyar megnevezést eltakaró festéket. Egy másik videójukon pedig azt látni, hogy szintén ezen a településen magyar feliratú molinót feszítenek ki a szerb megnevezés mellé. Az akció alkalmával a párt elnöke hangsúlyozta, nem a szerb feliratok ellen, hanem a magyar feliratok mellett kampányolnak, vagyis nem a táblák lebontása a céljuk, hanem hogy a kisebbségek nyelvén is megjelenjenek a feliratok.

Borítókép: Magyar nyelvű molinó a település nevével (Fotó: Facebook/VMDK)