Egymásnak feszült az olasz és a francia kormány, a parázs vita alapja pedig nem más, mint a mára döbbenetes méreteket öltő illegális bevándorlás. A konfliktust Gérald Darmanin francia belügyminiszter robbantotta ki azzal a kijelentésével, amely szerint Giorgia Meloni olasz kormányfő nem képes megoldani országa migrációs problémáit. A francia belügyminiszter elmondása alapján az olasz–francia határ mentén fekvő Menton városában komoly problémát jelentenek az Olaszország felől érkező, túlnyomórészt kiskorú bevándorlók, akik tömegesen érkeznek Franciaországba.
Darmanin kiemelte, hogy az észak-afrikai országokban, elsősorban Tunéziában kialakult helyzet okán sok gyermek vág neki az útnak Olaszország felé, ám ott képtelenek ezt kezelni.
Nem késett az olasz válasz a francia belügyminiszter éles kritikájára, Antonio Tajani olasz külügyminiszter bejelentette, hogy Gérald Darmanin kijelentései miatt nem utazik el a francia külügyminiszterrel, Catherine Colonnaval tervezett találkozóra Párizsba, hozzátéve, hogy nem ebben a szellemiségben kell megbirkózni a közös európai kihívásokkal.
Az olasz külügyminiszter bejelentésére a Twitteren reagált Catherine Colonna, aki azt írta, hogy telefonbeszélgetést folytatott olasz kollégájával. A francia külügyminiszter kiemelte, hogy Olaszország és Franciaország kapcsolata a kölcsönös tiszteleten alapul, majd hozzátette, bízik benne, hogy hamarosan üdvözölheti Tajanit Párizsban.
Az olasz–francia határ mentén valóban egyre nagyobb gondot okoznak az úgynevezett kísérő nélküli kiskorú bevándorlók, akiknek elszállásolására a francia hatóságok kénytelenek szállodákat igénybe venni, mivel az erre a célra szolgáló befogadóközpontok teljesen megteltek. Alpes-Maritimes megye prefektusa február elején hatóságilag lefoglalt egy szállodát Antibes-ban, Mentonban pedig áprilisban foglaltak le a hatóságok egy tornatermet.
A migrációs nyomás 2022 óta ugrásszerűen megnőtt. Pierre Henry migrációs szakértő hívta fel rá a figyelmet, hogy idén eddig 42 ezren érkeztek Franciaországba Olaszország felől, hozzátéve, hogy az olasz hatóságok szinte senkit nem regisztrálnak, és arra biztatják a bevándorlókat, hogy folytassák az útjukat. A szakértő szerint az igazi hiba a rendszerben van, amely egyrészt igazságtalan, másrészt a közrend és az emberi jogok szempontjából nem hatékony.
Az Olaszország felől érkező bevándorlókkal kapcsolatban nyilatkozott a francia bevándorlási és integrációs hivatal (OFII) vezetője, Didier Leschi a France Info nevű hírportálnak, azzal magyarázva a két ország között kialakult feszültséget, hogy
a migránsok közel 50 százaléka valamelyik francia ajkú afrikai országból származik, elsősorban elefántcsontparti, guineai és mali állampolgárok. Mivel ezeket az embereket az olasz hatóságok rendkívül kis arányban regisztrálják, azonnal Franciaország felé veszik az irányt. Didier Leschi véleménye szerint a rendszer sürgős reformjára van szükség, minél előbb meg kell szervezni a menekültek területi elosztását az Európai Unió egész területén, mivel az jelenleg Olaszországra, Franciaországra, Németországra, Spanyolországra és Ausztriára nehezedik.
Az olasz határ mentén kialakult helyzetről adott interjút a BFMTV francia televíziós csatornának Alpes-Maritimes megye prefektusának polgári biztonsági és válságkezelési kabinetfőnöke, Benoit Huber is, rávilágítva, hogy az olasz–francia határon az előző évhez képest megnégyszereződött az Olaszországból érkező bevándorlók száma. A migránsok megnövekedett száma miatt a belügyminiszter rendelkezése nyomán négy mobilegységet vezényeltek Menton térségébe, hogy megerősítsék a határon az ellenőrzéseket, a határ mentén 400 rendőr, csendőr és katona teljesít szolgálatot.
A konfliktus kiéleződése óta most először reagált Giorgia Meloni is a helyzetre, francia lapértesülések szerint az olasz kormányfő kemény kritikával illette a francia vezetést.
Meloni véleménye szerint ugyanis Párizs kettős mércét alkalmaz, majd óva intette Franciaországot, hogy más országokat használjon fel a saját belpolitikai kérdései rendezésére, mivel ez olyasmi, amit általában nem szokás tenni. Az olasz miniszterelnök véleménye szerint egyértelmű különbség van Franciaország privát és nyilvános megnyilvánulásai között, ezért Meloni úgy gondolja, hogy ebben az esetben francia belpolitikai kérdésekről van szó.
Az olasz–francia diplomáciai feszültség nem új keletű, a konfliktus még tavaly novemberben kezdődött, amikor az olasz kormány megtagadta az SOS Méditerranée migránsmentő civil szervezet Ocean Viking nevű hajójának kikötését az olasz partokon, így a hajó végül Toulonban kötött, ki Dél-Franciaországban, több mint 200 migránssal a fedélzetén. A történtek miatt Párizs európai találkozót hívott össze, hogy a történtek ne ismétlődhessenek meg.
A francia hatóságok egyébként csúfos kudarcot vallottak az Ocean Viking utasainak kezelése során, a hajó utasai ugyanis néhány kitételtől eltekintve egész egyszerűen leléptek a befogadóközpontokból és szétszéledtek az országban. A sort a hajón utazó kiskorúak kezdték, a 44 kiskorú közül 26-an tudniillik mér az elhelyezésüket követő napon kereket oldottak, a többiek pedig szépen sorban követték őket, pár nap elteltével mindössze hat olyan kiskorú bevándorló maradt, akikről a hatóságok tudják, hogy hol tartózkodnak, derül ki az Europe1 riportere, Louis de Raguenel által készített hangfelvételből.
Az Ocean Viking szétszéledt migránsaival kapcsolatos aggályait kifejtette Ségolène Royal francia baloldali politikus is, aki a hajón utazó fiatalokat potenciális bűnelkövetőknek nevezte, akik, mivel nem nincsenek megélhetési forrásaik, feltehetően bűnözésből tartják majd el magukat.
A baloldali politikus szerint a migránsokat segítő civil szervezetek az embercsempészek cinkosai, és nem szabad engedni, hogy a hajóik elérjék a francia partokat.
Borítókép: Európába igyekvő bevándorlók kiszálláshoz készülnek a szicíliai Catania kikötőjében 2023. április 17-én. Az olasz parti őrség Peluso hajója mintegy 300 migránst szállított a körülbelül 600 közül, akiket máltai felségvizeken vettek fedélzetükre olasz hajók (Fotó: MTI/AP/Salvatore Cavalli)
