Magyarország elkötelezetten támogatja a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációját, a bővítési folyamat lassúsága könnyen okozhat instabilitást, ezért fel kell gyorsítani az eljárást – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A tárcavezető a Stasa Kosarac boszniai külkereskedelmi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy hazánk számára mindig is rendkívül fontos volt a Nyugat-Balkán, és az ukrajnai háború nyomán még inkább megnőtt a régió jelentősége.
Magyarország nemzetbiztonsági érdeke, hogy a Nyugat-Balkánon béke, nyugalom, biztonság legyen. Ennek előteremtéséhez a legjobb eszköz az európai uniós integráció és a gazdaság fejlesztése
– húzta alá. „Ezért Magyarország elkötelezetten támogatja a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációját, és támogatást biztosítunk a Nyugat-Balkánon a gazdaság fejlődéséhez is” − tette hozzá.
Szijjártó Péter elégedetlenségének adott hangot a csigalassúságú bővítési folyamattal kapcsolatban, amely szavai szerint „könnyen okozhat instabilitást és könnyen vezethet oda, hogy a Nyugat-Balkán esetleg máshova igazodik”.
Sajnos Brüsszelből rendszeresen kioktatás érkezik a Nyugat-Balkán irányába ahelyett, hogy a kölcsönös tisztelet hangján beszélnének. Sok esetben Brüsszelben inkább a Nyugat-Balkánról, és nem a Nyugat-Balkánnal beszélnek, mindez elég nagy felelőtlenség
− fogalmazott. Rámutatott, hogy Magyarország határozottan támogatja a regionális stabilitás szempontjából lényeges Bosznia-Hercegovina csatlakozását, magyar szakértők segítik a folyamatot, ráadásul hazánk a gazdasági fejlődést is próbálja elősegíteni.
Hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságfejlesztési programot indított a boszniai Szerb Köztársaságban, amelynek részeként 768 helyi gazdát és vállalkozást támogattak 11 millió euró értékben, amiből az érintettek magyar mezőgazdasági eszközöket vásárolhattak. Megállapodás született arról, hogy június elején újabb támogatási kört hirdetnek, ezúttal 17 millió euró értékben, amelyből ismét magyar mezőgazdasági gépeket vásárolhatnak a helyi termelők – jelentette be. A miniszter üdvözölte, hogy tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte a 600 millió eurót, s ezzel rekordot döntött. Mint mondta, ennek további bővítése érdekében fontos az is, hogy magyar vállalatok lehetőséget kaptak a részvételre a bosznia-hercegovinai naperőmű-telepítésekben.
Sajnos, a háború következményei itt, a háború szomszédságában súlyosak. A gazdasági hatásokat itt a közelben hatványozottan is érezzük, ezért mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy a háború minél előbb véget érjen
− szögezte le.
Kiemelte, hogy a felek különös jelentőséget tulajdonítanak az energiabiztonságnak, és ebben mindkét ország esetében fontos szerepet játszik a Török Áramlat földgázvezeték. Úgy vélekedett, hogy a térség energiaellátásának garantálása érdekében az EU-nak fel kellene adnia végre azt a passzivitást, amelyet a délkelet-európai energetikai infrastruktúra kapacitásnövelése és modernizálása ügyében tanúsít.
– Ez európai ügy. Az nem megy, hogy Brüsszelből meg akarják határozni, hogy honnan vegyünk földgázt vagy kőolajat, közben pedig nem segítenek abban, hogy az infrastruktúrát fejlesszük
− hangoztatta. „Ha az Európai Unió nem járul hozzá pénzügyi forrásokkal a délkelet-európai energiaszállítási hálózat felújításához, modernizálásához, kapacitásnöveléséhez, akkor semmilyen jogalapja nem lesz arra, hogy beleszóljon, hogy az itt lévő országok honnan, kitől vásárolnak milyen energiahordozókat” − jelentette ki.
Borítókép: Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Stasa Kosarac boszniai külkereskedelmi miniszter (Fotó: Facebook/Szijjártó Péter)
