Navracsics Tibor: Európa sebezhetetlenségi mítosza végleg megsemmisült

– Nemzedékváltás történik, Európa a mai fiatalok számára egy online tér, mémekben fogalmazzák meg a politikai üzeneteket, leegyszerűsített, sarkos üzenetek ütköznek egymással, ez polarizálódás, radikalizálódás felé viszi Európát – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Atlanti Tanács (MAT) közgyűlése előtt megtartott, A jövő Európája című előadásában kedden a Magyar Tudományos Akadémián.

Budapest, 2023. május 23. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadást tart a Magyar Atlanti Tanács közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémián 2023. május 23-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI

– 1945 óta nem volt Európában olyan háború, amit a második világháború egyik résztvevője vívott volna. Kiderült, hogy az emberiség mégsem képes tanulni a történelemből, hiszen, ha valaki tanulhatott volna a történelemből, az a Szovjetunió utódállama, Oroszország lehetne – fogalmazott a keleti szomszédunknál több mint egy éve tartó háború kapcsán Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Atlanti Tanács (MAT) közgyűlése előtt megtartott, A jövő Európája című előadásán.

Hozzátette: az orosz–ukrán háború számos kérdést felvet elsősorban a biztonság és Európa jövője kapcsán.

Európa sebezhetetlenségi mítosza az 1990-es években szűnt meg a délszláv háborúkkal és most vált semmissé – hangsúlyozta a tárcavezető. Navracsics Tibor szerint alapvető fontosságú, hogy „a háború fegyverszünettel megálljon, hogy a méltányos és igazságos békére irányuló tárgyalások mielőtt megindulhassanak”. Mert ha a háború eszkalálódik, a jövő Európája veszélybe kerül – tette hozzá.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter (k) Csóti György, a Magyar Atlanti Tanács elnöke (j) és Gyarmati István, a szervezet főtitkára társaságában a tanács közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémián 2023. május 23-án Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Átalakulóban az európai politika

Navracsics Tibor előadásában Európa, valamint az európai politika átalakulásáról is beszélt. Elmondta, nemzedékváltás zajlik a kontinens országaiban: – Európa a mai fiatalok számára egy online tér, mémekben fogalmazzák meg a politikai üzeneteket, leegyszerűsített, sarkos üzenetek ütköznek egymással – fogalmazott. A tárcavezető szerint most olyan fiatalok válnak családanyákká és családapákká, akik a demokratikus átmenetek végbemenetelekor születtek, ám nemcsak egy demokráciába és egy egységes Európába nőttek bele, hanem az online forradalomba is, ezáltal máshogy látják a világot, a problémákat – mindez meghatározó tényező, ha Európa jövőjéről van szó.

– A feltörekvő nemzedékek sokkal radikálisabb Európát fognak teremteni a jövőben

– tette hozzá a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy az újonnan kialakuló közösség már letisztultabb politikai üzenetekkel fog kommunikálni.

Beszédében elmondta, hogy napjainkban Európa-szerte sorra törnek előre a radikálisabb pártok, a korábban középre tartó pártok vagy radikalizálódnak, vagy gyengülnek. A miniszter szerint ez a tendencia okozza a politikai viták kiéledését is: már a liberális pártok is egyre radikálisabb üzeneteket fogalmaznak meg, a kereszténydemokrácia pedig az ellenzékiség szinonimája lett, és a szociáldemokraták sem állnak sokkal jobban – indokolta Navracsics Tibor a viták kiélesedését.

– Ma Európában a legnyugatibb főváros, ahol kereszténydemokrata kormány van, az Stockholm vagy Bécs, amelyektől nyugatra nem található kereszténydemokrata koalíció

– hívta fel a figyelmet a miniszter.

Hozzátette: soha nem volt ilyen, hogy a nagy nyugat-európai országokban nincsen kereszténydemokrata vezetés. Navracsics Tibor úgy látja, hogy bár a kereszténység és a keresztény kultúra jelentősen meghatározza az európai kultúrát, a kereszténydemokrácia identitásválsággal küzd, amelyre csak a radikalizmus tud választ adni. Navracsics Tibor szerint Európa jövőbeni sikerét az szabja meg, hogy a kontinenst kulturális közösséggé tudjuk-e alakítani. Elmondta, ha az Európai Unió már a szó szoros értelmében kulturális közösség lenne és ismernénk egymás kultúráját, a mostani viták jelentős része nem lenne napirenden. – Európának az alappillérekre kell támaszkodnia, legfőképpen a kereszténységre mint kultúrára – mondta.

Hozzátette: a fiatalok egy olyan Európai Unióba nőnek bele, ahol nem tanítják az európai, különösen a közép-európai kultúrát. – Vége van a civilizációnak Bécsnél – jelentette ki.

Létfontosságú a nyugat-balkáni országok uniós tagsága

Az előadás során az Európai Unió bővítéséről is szó esett. – Ha valaki az Európai Unió részévé tud válni, az a béke részévé is tud válni, ezért kulcsfontosságú a nyugat-balkáni bővítés – közölte Navracsics Tibor. Hangsúlyozta, Brüsszel kötelessége, hogy bővítse a blokkot, ugyanis az integrációval a leginstabilabb régiókat is stabilizálni lehet. – Bővítéspártinak kell lennünk, de az már egy másik Európai Unió lesz – tette hozzá. Ismertette, 1945 után az atlanti Európa-kompozíció vált győztessé, amelynek következtében 2004-ben megkezdődött a keleti bővítés.

– Az Európai Unió nem nyugati lett, hanem összeurópai intézményszervezet

– összegezte a blokk átalakulását.

Kína mint napjaink Szovjetuniója?

Kérdésre válaszolva Navracsics Tibor kitért az amerikai–kínai szembenállásra is. Álláspontja szerint az Egyesült Államok úgy gondolkodik a távol-keleti nagyhatalomról, mint a hidegháború időszakában a Szovjetunióról. – Nem vagyok biztos benne, hogy Kína a ma Szovjetuniója. A Szovjetunió kifejezetten katonai hatalom volt, a katonaságra támaszkodott. Kínánál nem látok ennyire agresszív törekvéseket – fogalmazott.

– A legnagyobb hiba, amit az Egyesült Államok elkövethet, hogy félreolvassa a jeleket: Szovjetunióra készül, és Kína jön

– vélekedett a tárcavezető.

Navracsics Tibor előadását követően megkezdődött a Magyar Atlanti Tanács közgyűlése. A szervezet 1992-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse Magyarország NATO-csatlakozását, az 1999-es csatlakozás óta pedig a transzatlanti értékek és elvek integrálásáért dolgozik. A szervezet lapunkkal tudatta, a MAT-közgyűlés elfogadta az elnök, Csóti György és a felügyelőbizottság beszámolóját a tavalyi év működéséről, emellett négy új alelnököt is választott Babos Tibor, Benkő Tibor, Németh Zsold és Ugrósdy Márton személyében.

Borítókép: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadást tart a Magyar Atlanti Tanács közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémián 2023. május 23-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)