A kabinetiroda több mint 12 ezer fontot követel Liz Trusstól, miután az egyik vidéki rezidenciájukból eltűnt néhány használati tárgy, erről számolt be a The Telegraph brit lap. A korábbi miniszterelnök tavaly nyáron a Chevening-birtokon készült fel a kormányzására még külügyminiszterként, a brit kabinetiroda pedig most utólag kiszámlázta az ottani költéseit.
A hivatalnokok közölték a volt miniszterelnökkel, hogy ki kell fizetnie az otthonban töltött idő alatt eltűnt tárgyakat – valamint az általa és segítői által ott elfogyasztott ételeket és borokat –, mivel a költségek pártpolitikai okokból merültek fel, nem pedig állami ügyek miatt. Egyes források szerint ott találkozott a belső köreivel, és ezek a találkozók esténként gyakran buliba torkolltak.
A kabinetirodának a ház alkalmazottai elmondták, hogy olyan tárgyak tűntek el ebben az időszakban, mint például fürdőköntösök és papucsok, ezért kérték meg az irodát arra, hogy fedezze a költségeket.
Az ide vonatkozó szabályok értelmében ha egy miniszter párt- vagy politikai rendezvényeket tart egy az uralkodó által ajándékba felkínált rezidencián, akkor azt saját vagy pártja költségén kell megtennie.
Truss szóvivője azt mondta a Mail on Sunday-nek, hogy vitatják az összeget, és egy részletes számlát kérnek, mielőtt beleegyeznek a kiegyenlítésébe.
Korábban is hasonló botrányba keveredett a korábbi miniszter. – A probléma az, hogy a miniszterek gyakran a kényelem kedvéért a magántelefonjukat használják a hivatalos ügyeik intézésére, nem pedig a biztonságosabb, kormányzati eszközöket. De az olyan magas rangú politikusoknak, mint Liz Truss, számítaniuk kell arra, hogy célponttá válhatnak – fogalmazott Alan Woodward informatikai szakértő a BBC-nek.
A The Mail on Sunday lap szerint Liz Truss telefonját orosz hekkerek törhették fel. A gyanú szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek jelentő kémek az ukrajnai háborúról szóló, külföldi tisztviselőkkel folytatott beszélgetésekhez – ideértve a fegyverszállítmányokat – férhettek hozzá. A Kreml akkor tagadta a vádakat. A lap forrásai szerint a nemzetbiztonsági aggályokat felvető eset „teljes pánikot váltott ki” a kormányban, ezért Boris Johnson akkori miniszterelnök – a kabinet egyetértésével – hírzárlatot rendelt el. Az ellenzéki Munkáspárt az ügy kapcsán azzal vádolta a kormányt, hogy az „nem veszi elég komolyan a nemzetbiztonságot”.