Ünnepélyes keretek között „búcsúztattak” Japánban száz darab katonai szállító járművet, melyeket a szigetország támogatásképp Ukrajnának adományoz. A védelmi minisztériumban tartott rendezvényen Ino Tosiro miniszterhelyettes jelképesen átadott egy dokumentumot Szerhij Korszunszkij ukrán nagykövetnek, amely felsorolja az adományban szereplő három járműtípust.
„Reméljük, hogy az invázió minél hamarabb véget ér, és visszatér a békés mindennapi élet” – mondta az átadáskor Ino.
Annyi támogatást fogunk nyújtani, amennyit csak tudunk
– tette hozzá.
Kiskapuk Ukrajna felé
A harmincezer élelmiszeradagot is tartalmazó adományozás előzménye a japán kormány új nemzetbiztonsági politikája, melynek keretében enyhíti a katonai felszerelések átadására vonatkozó politikáját, illetve nagyobb támadó szerepet biztosít a hadseregnek, és ezzel jelentősen szakít a második világháború utáni, kizárólag önvédelemre irányuló elvével.
Míg más országok tankokat, rakétákat és vadászrepülőgépeket adtak Ukrajnának, addig Japán eddig nem halálos eszközökre korlátozta adományait, mivel az eddigi átadási politika tiltja a halálos fegyverek háborúban álló országoknak történő átadását. Fentiek mellett golyóálló mellényeket, sisakokat, gázálarcokat, vegyvédelmi ruhákat, kis drónokat és élelmiszeradagokat szállított Ukrajnának Japán.
A szerdai ünnepség tárgyát képező használt járművek sem adhatók át közvetlenül és ingyenesen. Ezért előbb hivatalosan leselejtezik őket, mielőtt külföldre adományoznák őket.
Japán a fenti tárgyi segítségen túl eddig több mint hétmilliárd amerikai dollárral (több mint 2,4 milliárd forinttal) támogatta Ukrajnát. Emellett több mint 2000 kitelepített ukrán állampolgárt fogadott be, és segített nekik lakhatást találni, valamint munkához és oktatáshoz nyújtott támogatással, ami ritka lépés egy olyan országban, amely szigorú bevándorlási politikájáról ismert.
Harmincéves tabu dőlhet le
A halálos fegyverek exportjának tilalma lényegében több mint harminc éve változatlan. A The Diplomat című távol-keleti politikai folyamatokkal foglalkozó lap felidézi, hogy az 1990–1991-es Öböl-háború idején Japán összesen 13 milliárd dollárt biztosított az Egyesült Államok és Európa multinacionális erőinek, de ezt akkoriban „készpénz-diplomáciának” nevezte és kritizálta a nemzetközi közvélemény, amit Japán megalázónak érzett.
Most a Kisida Fumio vezette kormányzó Liberális Demokrata Párt törvényhozói megpróbálják enyhíteni a szabályokat, hogy engedélyezzék a halálos fegyverek szállítását Ukrajnának és más nemzeteknek.
A változtatás hívei azzal érvelnek, hogy ha Japán nem segít Ukrajnának, akkor az ország nem számíthat európai partnereinek támogatására egy esetleges rendkívüli helyzetben a (Japán által igazgatott, de Kína által követelt) Szenkaku-szigetek vagy Tajvan ügyében.
Szemléletes példája a fentieknek, hogy Kisida Fumio miniszterelnök szerdán azt is kijelentette, az ország nem tervezi, hogy NATO-taggá válik, de megerősítette a biztonsági szervezet tervét, miszerint összekötő irodát nyit Japánban.
Borítókép: Szerhij Korszunszkij, Ukrajna japán nagykövete (középen) és Ino Tosiro, a japán védelmi minisztérium államtitkára (jobbra) dokumentumot cserél az Ukrajnának nyújtott védelmi felszerelések átadási ceremóniáján a minisztérium tokiói épületének udvarán, 2023. május 24-én (Fotó: MTI/AP/Eugene Hoshiko)
Orosz–ukrán háború
