Szigorítana saját etikai szabályain az Európai Parlament

Többek között pénzügyi szankciókat helyeztek kilátásba a magatartási kódex megsértőivel szemben.

Strasbourg, 2023. február 15. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2023. február 15-én. Az uniós törvényhozó testület február 13. és 16. között ülésezik. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Az EP emellett a civil szervezetekkel folytatott kapcsolattartást szabályzó rendeletek felülvizsgálatát sürgeti a szervezetek vezetése, a költségvetésük, az esetleges külföldi befolyásoltságuk, illetve a felettük ellenőrzést gyakorló személyek átláthatóságának fokozása érdekében.

Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők azt is szeretnék, ha az EP korrupciós vádakkal és külföldi beavatkozással foglalkozó különbizottsága és más, illetékes szervek még a nyár előtt felülvizsgálnák az Európai Parlament etikai szabályait. 

Javasolták továbbá egy független etikai testület létrehozását is az uniós intézmények számára.

A Fidesz európai parlamenti delegációja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt hangoztatta, hogy a képviselőcsoport határozottan kiáll a brüsszeli korrupció felszámolása mellett, ami csak mélyreható változtatások útján lehetséges. Az önmagukat ellenőrző, a politikai függetlenség követelményének meg nem felelő látszatintézmények helyett érdemi változásra van szükség, ez pedig csak a nemzeti parlamentek bevonásával érhető el – hangsúlyozták. A közlemény Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselőt idézte, aki rámutatott: „az EU intézményei aktívan ellenállnak annak, hogy felettük bármifajta jogállamisági kontroll jöjjön létre. Egy új, független etikai testület csak abban az esetben támogatható, ha azt az uniós szerződések maradéktalan tiszteletben tartása mellett hozzák létre, és emellett megfelelő hatáskört biztosít a tagállamok számára” – mondta. 

A közlemény szerint Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője kifejtette, egy új etikai szervnek alkalmasnak kell lennie a korrupció elleni hatékony fellépésre, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy – megfelelve az uniós alapítószerződések követelményeinek – szervezetileg, személyileg és hatásköreit tekintve valóban független, politika- és ideológiamentes legyen. 

Csak egy, a tagállami parlamentek által létrehozott, az ellenőrzött személyektől elkülönülő, ténylegesen független szerv tudna hatékonyan fellépni a korrupció ellen – húzta alá a politikus.

A szavazás előtt, még 2022 decemberében jelentősen megszaporodott a hivatalos minőségükben külföldre tett útjaik bevallását kezdeményező képviselők száma az Európai Parlamentben az intézményt ért korrupciós botrány kirobbanása után, írja a Politico brüsszeli hírportál. Az úgynevezett „harmadik fél által szervezett rendezvények” – melyek során a szervezők állják az úti-, adott esetben a szállásköltséget is – bevallásait vizsgáló Transparency International arra jutott, hogy a 2019-es év óta benyújtott bevallások harmada a korrupciós botrányt követően született. 

Az elmulasztott vagy kései bevallások nem kizárólag a korrupciós botrány által sújtott baloldali S&D frakcióra jellemzők, de az Európai Parlament jelenlegi ciklusában arányaiban övék a legtöbb késedelmesen benyújtott bevallás.

A Transparency International a megszavazott és még szavazásra váró reformok kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy bár Metsola reformjavaslata „nagy lépés a jó irányba”, nem elég mélyreható.

A botrányok által vezérelt átláthatósági tevékenység legújabb hulláma ismét azt bizonyítja, hogy a Parlament képtelen vagy nem hajlandó saját etikai szabályait érvényesíteni. Az önbevallás nem működik. A rendszer nem alkalmas a célra

– áll a jelentésben.

Borítókép: Roberta Metsola, az Európai Parlament  elnöke a parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2023. február 15-én (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)