Amennyiben a Mohamed Bazoum nigeri elnököt puccsal megbuktató katonai junta sikerrel jár, akkor az egész afrikai régióban veszélybe kerül a biztonság és a demokrácia – jelentette ki Boubacar Sabo, a Nigeri Párt a Demokráciáért és Szocializmusért (PNDS-Tarayya) főtitkárhelyettese pénteken.
A politikus szerint Mohamed Bazoum nigeri elnököt „elrabolták” a fellázadt elnöki gárda tagjai.
A demokratikusan megválasztott Bazoum elnököt és családját július 26-án mozdították el az elnöki gárda vezetésével, azóta házi őrizetben van. A vér nélküli államcsínnyel katonai vezetők egy csoportja szerezte meg a hatalmat Abdourahamane Tiani, az elitalakulat volt főparancsnokának vezetésével. A puccsisták hatályon kívül helyzeték az alkotmányt és feloszlatták az alkotmányos intézményeket is, majd bejelentették, hogy hazaárulás vádjával állítanák bíróság elé Bazoum elnököt.
Amennyiben a Nigerben történt puccs a katonai junta sikerével végződne, az a demokrácia végét jelentené Afrikában. Azért kell harcolnunk, hogy az ilyen dolgok ne történhessenek meg és hogy biztosítsuk kontinensünk jövőjét
– mondta Sabo.
Jogalap nélkül távolították el hivatalából a nigeri elnököt – erről pénteki felhívásában az ENSZ emberi jogi főbiztosa beszélt.
Volker Türk közleményében kiemelte, hogy „az országban hatalomra jutott tábornokok átgondolatlan döntései nem sodorhatják veszélybe a nigeri nép szabadságát és nem ejthetik foglyul a népakaratot”.
Hangsúlyozta, hogy a jelenleg házi őrizetben lévő Bazoum elnök megválasztása volt az első, demokratikus irányba mutató változás a már korábban is puccsok sújtotta ország történelmében.
Továbbá aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a katonai junta hazaárulás vádjával eljárást indított az elnök és munkatársai ellen. Türk véleménye szerint nemcsak arról van szó, hogy politikai döntés született egy demokratikusan megválasztott elnök ellen, hanem arról is, hogy az intézkedésnek nincs jogi alapja, miután a demokratikus intézmények működését ellehetetlenítették. Egyúttal felszólította az országot irányító tábornokokat az elnök szabadon bocsátására és a demokratikus rend azonnali helyreállítására.
Az emberi jogi főbiztos követelte a humanitárius segélyek maradéktalan beengedését az országba, kiemelve, hogy a világ egyik legszegényebb országáról van szó, amely nemcsak a térségben aktív dzsihadista csoportok támadásai, hanem a klímaváltozásnak való kitettsége miatt is sebezhető.
Niger hagyományosan a nyugati államok szövetségesének számít. A volt francia gyarmat különösen szoros kapcsolatot ápol Párizzsal, mely mintegy 1500 katonát állomásoztat az országban, a kontingens feladata a nigeri kormány terrorizmus elleni harcának támogatása.
A puccs óta a junta támogatóinak ezrei tüntettek a külföldi szankciók ellen Nigerben, közben az ország új vezetése felfüggesztette a legfontosabb francia televízió és rádióadó sugárzását.
A katonai puccsot az Egyesült Államok kormánya és több nyugati ország is elítélte, a térségbeli országokat összefogó szervezet, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) pedig szankciókat vezetett be a junta ellen és katonai beavatkozást helyezett kilátásba, melynek hírére a puccsisták elrendelték a nigeri hadsereg harckészültségbe helyezését.
Az ECOWAS által felvetett katonai intervenció lehetősége megosztja a térséget: a többi között Nigéria, Benin és Szenegál jelezte, kész katonákat küldeni Nigerbe, amennyiben a szervezet a beavatkozás mellett dönt, míg az ECOWAS-ból felfüggesztett Mali, Burkina Faso és Guinea támogatásáról biztosította a puccsistákat.
Az ECOWAS-ban nem tag, ám Nigerrel határos Algéria elnöke, Abdel-Madzsid Tebbun nemrég leszögezte, egy esetleges katonai beavatkozás „az egész Száhelt lángba boríthatja”.
Biztonsági szakértők szerint egy regionális erő felállítása hetekbe vagy még hosszabb időbe telik, ami lehetőséget nyújt a tárgyalásokra, de nem világos, hogy az a készenléti erő, amelyre a határozatok hivatkoznak, egyáltalán milyen formában létezik most.
Közben Niger fővárosában Niamey-ben nemzeti zászlók, szimbólumok és Abdourahamane Tianiról, a junta vezetőjéről készült festmények díszítik az utakat, miután egyre több művész fejezi ki támogatását a júliusban hatalomra kerülő junta mellett.
„Minden állampolgárnak kötelessége a maga módján hozzájárulni” – állítja Ali Garbi, az egyik művész, aki azt mondja, hogy művésztársaival kötelességük részt venni a nemzet egyesítésében. Mint mondja „társadalmi összetartás nélkül nem lehet nemzetről beszélni”.
Borítókép: Pénteki imán részt vevő muzulmán férfiak, a katonai junta támogatói a nigeri fővárosban, Niamey-ben 2023. augusztus 11-én (Fotó: MTI/EPA/Issifou Djibo)
