idezojelek

Közép-Afrika a globális háború új frontvonala

Ha a Száhel-övezetben a helyzet tovább eszkalálódik, akkor annak közvetlen elszenvedője lesz az Európai Unió.

Cikk kép: undefined

Háború van. Persze, vágják rá rögtön, ezzel semmi újat nem mondtam. Pedig az egyszerű válasznál sokkal bonyolultabb ez a képlet. Kisebb-nagyobb háborúk a II. világháború óta is folytak, de szerencsénkre jórészt elkerülték földrészünket. Még a hidegháború végét is megúsztuk, csak az egykori Jugoszlávia szétesése vált véres függetlenségi harcok sorozatává. Most pedig Oroszország és Ukrajna vív elkeseredett harcot minden négyzetméterért, minden apró és elnéptelenedett faluért. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű. Ez a háború nem csupán két szláv nemzet között dúl. Nem is az Ukrajna mögött felsorakozó nyugati államok és Oroszország között, az ukrán területek feletti fennhatóság megszerzéséért. Akkor érthetjük meg, hogy mi is történik a fejünk felett, ha megpróbáljuk megtalálni a valódi erőket és szándékokat.

Háború van, de ennek csupán egyik jól látható és minket is közvetlenül fenyegető frontvonala húzódik Ukrajnában. Közben pedig csak kapkodjuk a fejünket, amikor egyre újabb szövetségi struktúrák egyre bonyolultabb neveit kellene megtanulnunk. Eddig volt az ENSZ, a NATO meg az Európai Unió. Most meg olvassuk az ASEAN, AUKUS, IP4, BRICS, ECOWAS neveket, és még hosszan sorolhatnánk. Ebből talán az a legfontosabb, hogy 

új szövetségi rendszerek születnek vagy elhaltnak vélt szervezetek élednek újjá. Alapvetően az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína és Oroszország világhatalmi játékosokként igyekeznek szövetségeseket, támogatókat csalogatni a saját szekértáborukba. Mert mindenki látja, hogy egymagában pillanatnyilag egyetlen állam sem képes ráerőltetni az akaratát a többire.

Az Egyesült Államok mint a Nyugat első számú ereje az északi féltekén, a NATO szervezetén keresztül sikeresen nyerte meg a Szovjetunióval szemben a hidegháborút. Napjainkban pedig ukrán földön folytat proxyháborút Oroszország meggyengítésének szándékával. Két évvel ezelőtt jelentették be, hogy az USA vezetésével új, angolszász védelmi szervezetet hoztak létre Nagy-Britannia és Ausztrália részvételével. Magyarul, Kínával szemben egy új katonai tömb született. A legutóbbi vilniusi NATO-csúcstalálkozónak talán az volt a legfontosabb kérdése, hogy Ukrajna csatlakozhat-e vagy sem. Ám sokkal mélyrehatóbb hatása és üzenete volt annak, hogy a tárgyalásra meghívást kapott Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea. Ha jól értelmezzük az eseményeket, akkor megkezdődött az észak-atlanti és az ázsiai térség közötti katonai szövetségi rendszerek egymáshoz közelítése az Egyesült Államok irányítása alatt.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezt támasztja alá, hogy a kiadott NATO-nyilatkozat szerint a szövetségesek fokozzák jelenlétüket a Dél-kínai-tengeren. Németország mint eminens diák rögtön jelentkezett, hogy 2024-től két hadihajót küld a térségbe. (Hogy a német hadsereg állapotát tekintve ez mennyire komolyan vehető ígéret, arról most ne beszéljünk.) Erre az új, még csak körvonalazódó katonai struktúrára rövid úton meg is érkezett a válasz Pekingből és Moszkvából. Július végén tizenegy orosz és kínai hajóból álló flotta jelent meg Alaszka partjainál. Szerencsére arra kényesen ügyeltek, hogy ne lépjenek be az amerikai felségvizekre. De az üzenet egyértelmű volt. Csakúgy, mint amikor orosz hadihajók jelentek meg Tajvan keleti partjainál. Válaszul egy amerikai romboló és egy kanadai fregatt tette tiszteletét a térségben.

Ennek a nagyhatalmi egymásnak feszülésnek napjainkban a legforróbb területe mégis Afrika. 

Annak is a középső része, a Száhel-övezet. Ezen a területen leginkább a volt francia gyarmati múltú országokban erősödött meg a kínai gazdasági és az orosz katonai (Wagner-) befolyás. A térség országaiban olyan destabilizációs hullám söpört végig, amelynek végén a Nyugat-barát, főként természetesen francia dominanciájú elitet katonai puccsokkal távolították el. 

Talán nem túl merész megállapítás, hogy a döntően amerikaiak által levezényelt „arab tavasz” és a különböző „gyümölcsös forradalmak” módszereit tanulmányozták, majd sikeresen alkalmazták Afrika ezen részén a rivális oroszok és mögöttük persze a kínaiak. A közösségi médiát felhasználva szították fel a Nyugat-ellenes hangulatot, értelemszerűen a franciákra kihegyezve.

A Wagner zsoldosai már több országban megjelentek, most éppen a nigeri puccs katonai vezetőinek ajánlják fel a szolgálataikat. A kínaiak pedig gőzerővel vásárolják fel a térség országainak ásványkincseit rejtő bányákat. Teszik ezt úgy, hogy az üzlethez nem kötnek semmiféle ideológiai elvárást. Sőt – jól becsomagoltan – a korábbi gyarmatosítók elleni dühöt is generálnak a lakosság körében, amivel igyekeznek elvágni a még kétségkívül meglévő köldökzsinórt a franciák és általában a Nyugat felé.

A globális háborúnak itt nyílt meg egy új, érzékeny frontvonala. A franciák zavartan hallgatnak, az amerikaiak pedig villámgyorsan Nigerbe küldték Victoria Nulandot, hogy tárgyaljon és lehetőleg gyorsan egyezzen meg a puccsistákkal. Ugye emlékeznek? Ő volt az, aki levezényelte a narancsos forradalmat Kijevben. Szóval nincs új a nap alatt, jól bevált emberrel igyekeznek az amerikaiak gátat szabni vagy legalább késleltetni az eseményeket. Mindeközben az Európai Unió vezetésétől csupán néhány ismert szóvirággal tűzdelt állásfoglalást olvashatunk. Szerintem pontosan tudják, hogy ha Nyugat-Afrikában a helyzet tovább eszkalálódik, akkor annak közvetlen elszenvedője lesz az unió. Abban a térségben közel négyszázmillióan élnek, meglehetősen nagy szegénységben. 

Ha ehhez még egy háborús vagy polgárháborús konfliktus is hozzájárulna, akkor nem migránsok százezrei, hanem mil­liói fognak dörömbölni Európa nem létező kapuinál. Aminek sem a kezelésére, sem a megállítására nincsenek felkészülve a nyugati országok. Ráadásul Afrika ezen térségében az iszlám radikalizmus évek óta erősödik.

Jelenleg nem az a legnagyobb fenyegetés, hogy az oroszok megindulnak nyugatra, mivel napjainkban a hadseregük nem alkalmas erre. Ám titkosszolgálataik még képesek lehetnek egy migrációs cunami elindítására. Ezzel csőre töltött fegyvert nyomnak Európa tarkójához. Orosz rulett. Ezért is mihamarabb tárgyalni kell, kompromisszum kell, béke kell!

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója

Borítókép: A nigeri katonai puccs támogatói demonstrálnak Niamey-ben a francia nagykövetség épülete előtt  2023. július 30-án  (Fotó: AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

A Draghi-jelentés zsákutca!

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Valóban megszületett!

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Milyen példát mutat az iszlám?

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Angyalszárnyak ágyúdörgésben

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.