Ezt támasztja alá, hogy a kiadott NATO-nyilatkozat szerint a szövetségesek fokozzák jelenlétüket a Dél-kínai-tengeren. Németország mint eminens diák rögtön jelentkezett, hogy 2024-től két hadihajót küld a térségbe. (Hogy a német hadsereg állapotát tekintve ez mennyire komolyan vehető ígéret, arról most ne beszéljünk.) Erre az új, még csak körvonalazódó katonai struktúrára rövid úton meg is érkezett a válasz Pekingből és Moszkvából. Július végén tizenegy orosz és kínai hajóból álló flotta jelent meg Alaszka partjainál. Szerencsére arra kényesen ügyeltek, hogy ne lépjenek be az amerikai felségvizekre. De az üzenet egyértelmű volt. Csakúgy, mint amikor orosz hadihajók jelentek meg Tajvan keleti partjainál. Válaszul egy amerikai romboló és egy kanadai fregatt tette tiszteletét a térségben.

Annak is a középső része, a Száhel-övezet. Ezen a területen leginkább a volt francia gyarmati múltú országokban erősödött meg a kínai gazdasági és az orosz katonai (Wagner-) befolyás. A térség országaiban olyan destabilizációs hullám söpört végig, amelynek végén a Nyugat-barát, főként természetesen francia dominanciájú elitet katonai puccsokkal távolították el. 

Talán nem túl merész megállapítás, hogy a döntően amerikaiak által levezényelt „arab tavasz” és a különböző „gyümölcsös forradalmak” módszereit tanulmányozták, majd sikeresen alkalmazták Afrika ezen részén a rivális oroszok és mögöttük persze a kínaiak. A közösségi médiát felhasználva szították fel a Nyugat-ellenes hangulatot, értelemszerűen a franciákra kihegyezve.

A Wagner zsoldosai már több országban megjelentek, most éppen a nigeri puccs katonai vezetőinek ajánlják fel a szolgálataikat. A kínaiak pedig gőzerővel vásárolják fel a térség országainak ásványkincseit rejtő bányákat. Teszik ezt úgy, hogy az üzlethez nem kötnek semmiféle ideológiai elvárást. Sőt – jól becsomagoltan – a korábbi gyarmatosítók elleni dühöt is generálnak a lakosság körében, amivel igyekeznek elvágni a még kétségkívül meglévő köldökzsinórt a franciák és általában a Nyugat felé.

A globális háborúnak itt nyílt meg egy új, érzékeny frontvonala. A franciák zavartan hallgatnak, az amerikaiak pedig villámgyorsan Nigerbe küldték Victoria Nulandot, hogy tárgyaljon és lehetőleg gyorsan egyezzen meg a puccsistákkal. Ugye emlékeznek? Ő volt az, aki levezényelte a narancsos forradalmat Kijevben. Szóval nincs új a nap alatt, jól bevált emberrel igyekeznek az amerikaiak gátat szabni vagy legalább késleltetni az eseményeket. Mindeközben az Európai Unió vezetésétől csupán néhány ismert szóvirággal tűzdelt állásfoglalást olvashatunk. Szerintem pontosan tudják, hogy ha Nyugat-Afrikában a helyzet tovább eszkalálódik, akkor annak közvetlen elszenvedője lesz az unió. Abban a térségben közel négyszázmillióan élnek, meglehetősen nagy szegénységben. 

Jelenleg nem az a legnagyobb fenyegetés, hogy az oroszok megindulnak nyugatra, mivel napjainkban a hadseregük nem alkalmas erre. Ám titkosszolgálataik még képesek lehetnek egy migrációs cunami elindítására. Ezzel csőre töltött fegyvert nyomnak Európa tarkójához. Orosz rulett. Ezért is mihamarabb tárgyalni kell, kompromisszum kell, béke kell!

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója

Borítókép: A nigeri katonai puccs támogatói demonstrálnak Niamey-ben a francia nagykövetség épülete előtt  2023. július 30-án  (Fotó: AFP)