A lengyel lakosság nem kér a bevándorlókból

A lengyelországi választásokhoz közeledve különös aktualitást nyert a migráció témája.

Medyka, 2022. február 26. Ukrajnából menekülõ emberek kelnek át a lengyel-ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. február 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz Fotó: Darek Delmanowicz

A migráció hasznosságának megítélésében jelentős különbség mutatkozik az állampolgárok, illetve a politikai, üzleti és médiaelit véleménye között. Az életszínvonal emelkedésével Lengyelországot ugyanaz a veszély fenyegeti, mint Nyugat-Európa országait. 

Ugyanakkor Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Németországban sohasem rendeztek népszavazást a migrációs politikáról, több tízmillió bevándorló befogadásához ezekben az országokban nem kérték a társadalom hozzájárulását. 

A politikusok döntései átláthatatlan módon, különféle lobbik nyomására születtek, amelyek olcsó munkaerőt akarnak bevinni, vagy potenciális baloldali szavazókat reméltek a jövevényekben. A gyakorlatban viszont ugyanezek a politikusok migránsok újabb százezreinek beengedését segítették elő országukba. Ennek káros következményei nyilvánvalók: növekedett a bűnözés, párhuzamos társadalmak alakultak ki, és az állam elveszítette az ellenőrzést egész városnegyedek felett.

Lengyelországban a jobboldali politikusok között is vannak hívei a nyugat-európai befogadó migrációs politikának. Sokan közülük abban a hiszemben vannak, hogy csak az illegális bevándorlók vagy a gazdasági menekültek okoznak problémákat. Az alapvető gond azonban főleg azokkal az idegen kultúrákból érkezett legális bevándorlókkal van, akik nem hajlandók integrálódni. 

Franciaországban a legsúlyosabb terrorista merényleteket (Charlie Hebdo, Bataclan) Európában született francia állampolgárok, legális bevándorlók utódai követték el. 

A társadalmi elkülönülés tény, amit kutatások bizonyítanak. A muzulmánok 80-90 százaléka muzulmánokkal szeret együtt élni. Több gyermekük van, mint a hazai franciáknak, és jóval szorosabban kötődnek vallási hagyományaikhoz. A „lengyellé válás” a lengyelországi bevándorlók számára sem vonzó perspektíva, ők sem akarnak elszakadni gyökereiktől. „Groteszkül hangzik, amikor a migráció pártolói a teljesen asszimilálódott lengyelországi tatárokra hivatkoznak, akik évszázadok óta élnek együtt a lengyelekkel, és a lakosság mindössze 0,0047 százalékát teszik ki” – írja a lengyel hetilap. A németek, örmények vagy zsidók évszázadok alatt lezajlott asszimilációját sem lehet a multikulturális integrációhoz hasonlítani.  

Gyakori érvként jelenik meg, hogy a migránsok befogadása demográfiai szükségszerűség, mentőöv a gazdaságnak. Egy korábbi felmérésen, amely a demográfiai helyzet javítására vonatkozott, a megkérdezetteknek azonban csak 13,5 százaléka ajánlotta a migrációt a munkaerőhiány orvoslására, 38,8 százalék szerint inkább a családtámogatásra, a gyerekvállalás ösztönzésére kellene több forrást fordítani, míg a legtöbben (47,7 százalék) az innovációba való befektetésben és a munka automatizálásában látnák a megoldást. A migráció mindenképpen a következő évek kulcskérdése lesz. De egyetlen „szakértő” és nemzetközi konvenció sem fontosabb, mint a társadalom többségének akarata – teszi hozzá a szerző. 

Borítókép: Ukrajnából menekülő emberek kelnek át a lengyel–ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. február 26-án (Fotó: MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowiczm)