Hogy lehet megkülönböztetni az ukrán és az orosz újgazdag mentalitást, ha bizánciságról van szó? Nehezen! Aki már járt Ukrajnában vagy Oroszországban, akarva, vagy éppen akaratlanul is felfigyel arra a kettősségre, ami e két ország autópiacát jellemzi. Az utakon ugyanis – bár Csaptól Vlagyivosztokig megtalálható a Zsiguli, a Moszkvics, a Volga – mégis sokkal több a méregdrága nyugati luxusautó, mint Európában (Monacót leszámítva) bárhol. A jó autók az egykori Szovjetunió területén ma is státusszimbólumnak számítanak. A legújabb autócsodák alig jelennek meg az EU-s piacokon, az első modellek napokon belül Moszkvában vagy Kijevben landolnak.
Mindkét fővárosban a sötétített ablakú, fekete kocsik a jellemzők, felidézve a kilencvenes évek gengsztervilágát, ami Ukrajnában lassan már nem nosztalgia, hanem hétköznapi valóság lesz.
2022. február 24-én, az orosz–ukrán háború első napján, százezrek indultak útnak az Európai Unió irányába, hogy kijussanak Ukrajnából. A legelső fecskék pedig nem az átlagemberek voltak, akiknek arra sem lett volna pénzük, hogy a Zaporozsecbe öt liter benzint vegyenek, hanem az elmúlt harminc év káoszán meggazdagodott üzletemberek.
A Kijevből kivezető utakon – több tíz kilométeren keresztül – a legmodernebb gépjárművekből álló, végeláthatatlanak sorok alakultak ki: Mercedes, Bentley, Maserati, Lamborghini, Porsche, Jaguar, hogy csak pár márkát említsünk az első órákban elmenekülők járművei közül.
Kárpátalján, a háború első hónapjában, azelőtt még soha nem látott autócsodák jelentek meg. Sokan mindaddig ott is maradtak, míg Belső-Ukrajnában nem konszolidálódott valamennyire a helyzet, vagy éppen addig, míg nem szereztek kapcsolatokat a határon, hogy jó pénzért kijussanak az országból. Akkoriban sokan azt hitték, hogy vége a jó világnak és Ukrajnában nem lesz többé olyan pénzes réteg, mely meg tudja fizetni mindezt a fajta luxust. Tévedtek. Háború ide vagy oda, a státusszimbólum a gazdagoknál továbbra is az autó maradt.
És nem kivételek ezalól a kijevi politikusok sem, akiknek normális helyzetben önmérsékletet és szerénységet kellene tanúsítaniuk, miközben az átlag ukrán az utolsó hrivnyáját adja oda a hadsereg számára kolduló önkénteseknek, hogy a fronton szolgáló katonáknak legyen mit enniük és legyen miből felöltözniük.
A Septun nevű ukrán Telegram-csatorna például azt írja, hogy a kijevi parlamenti képviselők a háború kitörése után sem hagytak fel azzal a gyakorlatukkal, hogy a legújabb autócsodákat vásárolják meg. Aki már járt az ukrán főváros törvényhozásának a környékén, az tudhatja, hogy az ott parkoló autók értéke – kis túlzással – meghaladja Moldávia egyéves büdzséjét. Mint fogalmaznak:
az ukrán parlamenti képviselők nem hajlandók közzétenni az adóbevallásukat, és továbbra sem hagynak fel a drága autók vásárlásával. Csak 2022. február 24-e után a képviselői gépjárműpark hárommillió dollárnyi új autóval bővült. Új, 700 ezer dolláros Rolls-Royce-a van pl. Hennagyij Vacaknak a Dovira képviselőcsoportból és 90 ezres új Mercedes-Benz-e Ruszlan Gorbenkonak a Nép Szolgája kormánypártból. Ezeket az autókat nem a saját nevükre, hanem egy megbízható ember vagy a családtag nevére íratják.
Itt tehetnénk fel jogosan azt a kérdést, hogy egy háborúban álló országban, melynek a költségvetésének több mint a felét a Nyugat biztosítja, miből van pénze – egy papíron ezereurós fizetésű – képviselőnek hasonló gépjárművek vásárlására?
A nyugati milliárdok Ukrajnába öntését, és annak ellopását sokan csak úgy szemléltetik, mintha egy pohár vizet öntenénk a Szaharába. Vagyis: pár másodperc és felszívódik.
A politikusok mellett szembetűnő lett, hogy az elmúlt hónapokban a korrupt sémákat felállító, és ezáltal dollármilliomosokká váló hadkiegészítő tisztek sem ócska Zsigulin járnak összeszedni az utcáról a hadköteleseket, hanem a legmodernebb nyugati terepjárókon. Aki persze katonásan fizet, annak nem kell katonának mennie. Sokan úgy buknak le, hogy egész egyszerűen nem tudják türtőztetni magukat, és 100–200 ezer dolláros kocsikat vesznek, mely a beosztottak szemében tekintélyt parancsol számukra. Persze erre gyorsan rájönnek a belügyi hatóságok is, amelyek aztán elveszik tőlük ezeket a járműveket, hogy ők furikázzanak velük.
Röviden az élet nagy körforgása jelenleg Ukrajnában a mindenki kifoszt mindenkit elve: az állam és a politikusai a bőkezű, szemellenzős Nyugatot, a hadkiegészítők a halasztásért cserébe a hadköteleseket, a belügyesek pedig a hadkiegészítőket. Aztán minden kezdődik elölről.
Miután Nyugatról a fegyverek mellett a pénz is korlátlanul érkezik Ukrajnába, az élelmesek és a tűz közelében lévők is kihasználják mindezt. Míg 2022-ben 39 ezer új autót adtak el, ami 69 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest, addig 2023-ban már 50 százalékkal többet. Csak ebben az évben egymilliárd dollár értékben vettek új kocsikat az ukránok, ami már kezdi megközelíteni a háború előtti állapotokat. Januártól júniusig 29 314 új autó kelt el, év végéig pedig akár 70 ezerre is nőhet ez a szám. Ahol (nyugati) pénz van, ott a kereslet is megugrik.
Az orosz autópiac köszöni, jól van
Oroszországban, de legalábbis a nagyobb városokban az elmúlt három évtizedben látványosan megfogyatkoztak az egykori szovjet csodaautók. De nem azok modernizált, újraálmodott és megfizethető változatai. Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután múlt ősszel bejelentette, hogy Moszkva elcsatolja Ukrajna négy déli megyéjét, még azt is megjegyezte, hogy az ezeken a területeken élők nagyon le vannak maradva Oroszországtól. Ez szerinte abban is megmutatkozik, hogy ott sokkal több a harminc-negyven éves autó az utakon. A felzárkóztatásuk pedig nem tűr halasztást. A háború miatt, 2022-ben az orosz autópiac – az ukránhoz hasonlóan – jelentősen visszaesett. Egészen pontosan százalékos volt a csökkenés, ami annak tudható be, hogy ingadozott a rubel árfolyama, és kezdetben nem lehetett kiszámítani, hogy a nyugati szankciók milyen hatással lesznek az orosz gazdaságra. 2022-ben 687 370 új gépjárművet értékesítettek Oroszországban, míg 2021-ben 1 666 780-at.
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy Moszkva állja a sarat a nyugati szankciókkal szemben, az autóeladási számok is kilőttek a magasba. A Green Way nevű orosz website autóstatisztikája szerint idén augusztusra 49 százalékos lett a növekedés, és csak ebben a hónapban, közel 70 ezer gépjárművet adtak el az országban. Meglepő, de az Orosz Föderációban idén a listavezető autó a Lada volt a maga 203 ezres eladási számával, míg a Toyota a 768-cal csak a 14. helyen végzett.
Az orosz felmérés azonban nem tartalmazza a német BMW és Mercedes-Benz, valamint a szintén népszerű és olcsó kínai Chery és a Cheryexeed márkák eladási statisztikáit, ugyanis ezen cégek nem osztják meg rendszeresen az eladási adataikat.
Oroszországban azonban csak úgy lehet jó példát mutatni a népnek, ha előbb példát statuálnak a politikai vezetésben is. Vjacseszlav Vologyin, az orosz duma elnöke a napokban bejelentette, hogy a képviselők azon szolgálati autóit, melyek már megérettek a cserére, orosz márkájú, Oroszországban gyártott gépjárművekkel fogják felváltani.
Megállapodtunk abban, hogy a forgalomból kivont gépjárműveket, kizárólag hazai márkákkal váltjuk fel. A politikai pártok frakcióvezetői is támogatták a döntésünket. Ennek a megvalósításához már hozzá is láttunk
– írta Vologyin a Telegramon.
Persze a döntés az orosz képviselőket sem fosztja meg attól, hogy nyugati autókon furikázzanak. A hivatalos utakon kívül ugyanis, a magánéletben, továbbra is használhatják majd a jól megszokott, méregdrága nyugati luxusautóikat, csakúgy, mint ukrán kollégáik Kijevben.
