Nógrádi György a megtapsolt ukrán náciról: A kanadai titkosszolgálat gyengeségét is mutatja az eset

Nemzetközi felháborodást váltott ki a kanadai parlamentbe meghívott 98 éves Jaroszlav Hunka, ukrán náci megtapsolása Volodomir Zelenszkij ukrán elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök jelenlétében. Nógrádi szerint hibázott a titkosszolgálat.

Toronto, 2023. szeptember 23. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) Justin Trudeau kanadai miniszterelnök társaságában egy torontói nagygyûlésen 2023. szeptember 22-én. MTI/AP/The Canadian Press/Nathan Denette Fotó: Nathan Denette

Az eset után Justin Trudeau kanadai miniszterelnök országa nevében minden kanadaitól és a világtól is elnézést kért.

Zelenszkijtől szintén bocsánatot kért, hogy ilyen helyzetbe hozták. A kormányfő hozzátette, hogy az incidens sérti a holokauszt több millió halálos áldozatának emlékét, és azt is kiemelte, hogy az egészért Rota volt a felelős. Mélanie Joly kanadai külügyminiszter pedig teljesen elfogadatlannak nevezte a történteket.

A biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta, hogy a  II. világháborúban nagyon sok ukrán állt át a nácik oldalára, de ezek közül egy szakasz volt igazán véreskezű, akiket Prága mellett vertek szét. 

Hozzátette, hogy a szovjet hagyományokba általában nem fért bele az, hogy a nácikkal foglalkozzanak, ám amikor elkezdődött az orosz–ukrán háború, akkor mindkét félnek kellett valamilyen ideológia.

 Az oroszoké az lett, hogy nácitlanítani kell Ukrajnát, de ilyenről sose volt szó, a történelmükből sem adódik, ez badarság volt. 

Az orosz–ukrán barátság véget ért, a két szláv nép most gyűlöli egymást, az, hogy Putyin nácinak nevezi őket, az az orosz propaganda része

 − tette hozzá Nógrádi György.

Oroszország sem hagyta szó nélkül a megtapsolt ukrán náci esetét. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta, hogy nyilvánvaló, hogy az ilyen bűncselekmények itt nem évülhetnek el, majd egy szerdai sajtótájékoztatón Marija Zaharova elmondta, hogy a nyugati nagyhatalmak leleplezték magukat azzal, hogy szégyenletes módon London, Washington és Párizs nem ítélte el hivatalosan az Ottawában történteket.

Az oroszok ebből propagandát csináltak, de bárki más is ezt tette volna a helyükben, ez rávilágít arra, hogy a kanadai túl liberális rendszer, és nem figyelnek arra, hogy kiket engednek be, amikor valaki belép egy országba és ott akar élni. Hunkát is le kellett volna ellenőrizni, de ezt nem tették meg, ez az ő hibájuk

 − húzta alá Nógrádi György. Hozzátette, „az illető egyébként 98 éves, semmilyen szerepe nincs, az ügy valószínűleg el fog aludni és a világ megy tovább”.

Európán kívül Kanadában van a legnagyobb ukrán diaszpóra, számos helyen találhatóak emlékművek a II. világháborúban harcolt ukránoknak, akik közül sokan a Galíciai hadosztályban szolgáltak, ami a Waffen-SS része volt. Bár háborús bűnök elkövetésével vádolták a galíciai hadosztályt, tagjait soha nem találták bűnösnek. 

Ma Ukrajnában rengetegen gyűlölik az oroszokat, ettől még nem nácik, de rettentő komoly szélsőjobboldali tendenciák is megjelentek az országban

 − emelte ki a szakértő.  

Most a háborús bűnös Banderáról köztereket neveznek el, de a legtöbb nyugati politikus inkább nem foglalkozik ezzel, hiszen nem akarnak nekimenni Zelenszkijnek, aki most nyugati pénzzel, nyugati fegyverekkel harcol az oroszok ellen

 − emelte ki Nógrádi György.

Az ügyben fejlemény, hogy Lengyelország kérheti a kiadatását Hunkának, miután Przemysław Czarnek lengyel oktatási miniszter kijelentette, hogy lépéseket tett ez ügyben.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) Justin Trudeau kanadai miniszterelnök társaságában egy torontói nagygyűlésen (Fotó: MTI/AP/The Canadian Press/Nathan Denette)