Ukrán külügyi szóvivő: A kárpátaljai magyarok is ukránok

Ők ukránok, akiknek Kijev több lehetőséget biztosít, hogy sikeresebbek legyenek Ukrajnában – vélekedett a kárpátaljai magyarokról és a közösség mindennapjait megkeserítő jogfosztásokról a 444.hu-nak adott interjújában az ukrán külügyi szóvivő. Oleg Nikolenko úgy véli, a visszalépésekért a magyar kormány a felelős. Lapunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordult reakcióért az elhangzottakkal kapcsolatban.

20210907 Kárpátalja Ukrajna Munkács Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

A magyar kormány a felelős a visszalépésekért

„Azt mondanám, hogy nincsenek nagy ügyeink az ukrajnai magyar közösséggel, ahogy más nemzeti közösségekkel sem. Ők ukránok, akik megérdemlik, hogy egyenlően bánjanak velük, csakúgy, ahogy a nemzet többi tagjával” – vélekedett a kárpátaljai magyarságról a 444.hu-nak adott interjújában az ukrán külügyi szóvivő. Oleg Nikolenko hozzátette: az ukrán többnemzetiségű társadalom, és – szerinte – minden nemzetiség joga tiszteletben van tartva. 

Természetesen időről időre vannak párbeszédeink arról, mi a legjobb útja a jogaik biztosításának. Ebbe beleértem a tanuláshoz és a nyelvhez fűződő jogokat is. Jó úton járunk ebben a kérdésben

– tette hozzá. Az interjúban Nikolenko úgy fogalmazott, hogy az ukrán nyelvtörvény elfogadása és az oktatásra vonatkozó 2020-as módosítások nem jelentenek visszalépést. Szerinte ez egy ablak az új lehetőségekre a magyar származású ukránoknak. 

Ahogyan ugyanakkor arról lapunk is beszámolt, a kárpátaljai magyarok folyamatosan jogaik csorbításával szembesülnek, legutóbb a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére neveztek ki ukrán igazgatót, majd a tanévnyitó ünnepségen a korábbi évek gyakorlatával szemben az intézmény vezetői nem engedélyezték a magyar jelképek használatát. Az új vezetés rövid távú célja az iskola ukránosítása, a magyar idegen nyelvként oktatása, már most szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása.

A külügyi szóvivő ezzel szemben aláhúzta: a kárpátaljai magyarokat érintő átalakítások célja az, hogy több lehetőséget biztosítsanak a számukra, hogy sikeresebbek legyenek Ukrajnában, hogy jobban beilleszkedjenek a társadalom különböző rétegeibe, legyen szó a kormányról, a politikai életről, a civil közösségekről. Kiemelte: Ukrajna ezért indította el ezeket az átalakításokat. Ezután Nikolenko azt mondta: „A magyar származású ukránok ukránul tanulhatnak, jobban elmerülhetnek az ukrán nyelvben, és sok más egyéb hozadéka is van, ami a társadalom szempontjából hasznos, és sikereket hozhat nekik. Ezért csináljuk ezt.”

A 444-nek adott interjújában a külügyi szóvivő hozzátette: a magyar kormány szerinte átpolitizálja ezt az ügyet, míg ők ennek ellene vannak.

A szóvivő megerősítette azt is, hogy az oktatási reformtörvény életbelépését 2024-ig elhalasztották Ukrajnában. Arra a felvetésre, hogy az alapvető probléma a magyarok számára az, hogy a magyarság nem számít őshonos kisebbségnek Ukrajnában, Nikolenko úgy felelt:

Ez valóban így van, és ennek megértéséhez Ukrajna alkotmányáig kell visszamennünk. Három nemzetiség van, amely őshonosnak számít, és vannak bizonyos kritériumai annak, hogy miért. Az ukrajnai magyar közösség nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.

Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő. Forrás: Twitter

A kárpátaljai magyarok jogfosztása kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön úgy nyilatkozott: Amíg a magyar kisebbség sorsa nincs garanciálisan rendezve, addig szó sem lehet Ukrajna EU vagy NATO-csatlakozásáról.

– Nem Magyarországon múlik a jó viszony Ukrajnával, támogatva lesz annak EU-s vagy NATO-s elképzelései, ha ez a magyar nemzeti érdekeknek megfelel. A magyar nemzeti érdekek egyik legfontosabb pillére, hogy a kárpátaljai magyarság jogait minden tekintetben és csorbítatlanul biztosítani kell garanciális jelleggel
Amíg a magyar kisebbség sorsa nincs garanciálisan rendezve, addig szó sem lehet Ukrajna semmilyen EU vagy NATO-csatlakozásról – fejtette ki Semjén Zsolt.

A szóvivő ugyanakkor úgy látja, a két ország közötti viszony romlásáért egyértelműen Magyarország a felelős. – Ha lehetőség van rá, akkor el kell magyarázni az álláspontjukat, és fontos, hogy megpróbálják pozitív irányba elmozdítani a kapcsolatukat azoknak a visszalépéseknek az ellenére, amelyekért a magyar kormány a felelős. 

Azt látjuk, hogy a legtöbb esetben a magyar társadalom nagyon is szimpatizál Ukrajnával és azzal a sok szenvedéssel, amin az ukránok most keresztülmennek. Aztán ott van az is, hogy a magyar politikai elit egy része is szimpátiával fordul felénk, és megérti, mi folyik itt. Értik, hogy miért helytelen nem megtenni azt, amit Magyarország meg tudna tenni.

Novák Katalin nemrég ellátogatott Ukrajnába, ahol részt vett a harmadik Krími Platformon. A magyar államfő ezután négyszemközti megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, amitől sokan a kapcsolatok javulását remélték. Novák Katalin kiemelte, elhangzott az ukrán elnök szájából, hogy ő kész megadni a kárpátaljai magyar kisebbség tagjainak azt, amit nálunk megkapnak az ukrán kisebbség tagjai.  „Vannak jó példák is, olyanok, amelyek afelé mutatnak, hogy valami jó is lehetne az országaink között” – fogalmazott az ukrán külügyi szóvivő Novák Katalin látogatására utalva. 

Orbán Viktor vezetése a történelem rossz oldalát választotta 

„Aztán ott van a kormány Orbán miniszterelnök vezetésével, amely teljesen más oldalról közelíti meg a dolgokat, amelynek a kijelentései összhangban vannak az Orosz Föderáció üzeneteivel, amikor az Ukrajna ellen elkövetett agresszióról van szó. Ez a magyar kormány nem igazán segíti az Európai Unión belüli egység megszilárdítását, amikor Ukrajna támogatásáról, valamint a szabadságért és a függetlenségért folytatott küzdelméről van szó. Szóval vannak bizonyos kérdéseink Orbán Viktor kormányához arról, miért viselkedik így Magyarország” – magyarázta Oleg Nikolenko.

„Szeretnénk végre látni legalább egy alkalmat, amikor a magyar kormány Oroszországot, Putyint szólítja fel arra, hogy fejezze be az agressziót, és vonja vissza a katonáit Ukrajnából. De sajnos ilyet nem látunk” – közölte.

A 444.hu interjújában azt is megkérdezte, hogy elképzelhető-e az, amit a magyar kormányfő akar, vagyis az azonnali tűzszünet és a béke. Erre reagálva az ukrán szóvivő kijelentette: Orbán Viktor azt is mondja, hogy állítsák le a fegyverszállításokat Ukrajnába, és azután tárgyaljunk a fegyverszünetről és a békéről. 

„A fegyverszállítások így létfontosságúak a túlélésünkhöz. Ha azt kérik tőlünk, hogy tartsunk fegyverszünetet, és a fegyverszünet azt jelentené, hogy tartsuk a pozícióinkat úgy, ahogy azok most állnak, ez egyben azt is jelentené, hogy Oroszország megtarthatná a területeket, amiket elfoglalt” – fejtette ki. 

Azt mondanám, a magyar kormány Orbán Viktor vezetésével a történelem rossz oldalát választotta Oroszország Ukrajna ellen elkövetett agressziójában

– nyilatkozta.

Az interjú megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is kerestük az elhangzottakkal kapcsolatban. Lapunk egyelőre várja a választ arra, hogyan reagál a minisztérium a felvetésre, miszerint a kárpátaljai magyarok valójában ukránok, s miképp vélekednek arról, hogy Oleg Nikolenko a magyar kormányt is élesen bírálta. 

Borítókép: A munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola (Fotó: Mirkó István)