Az Afrikai Unió 2002-ben, az 1963-ban megalakult Afrikai Egységszervezet utódaként jött létre. Jelenleg 55 tagállamban 1,3 milliárd embert és 30 millió négyzetkilométernyi területet tömörít. Legfontosabb döntéseit a tagállamok vezetőiből álló közgyűlés hozza, állandó bizottságának székhelye Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában van.
Azt látjuk, hogy nagyon erősen fogja össze a kontinenst, és gyakorlatilag Afrika meghatározó kontinentális szervezete lett. Papírtigrisből egy valóban aktív szereplővé vált, még akkor is, ha nyilván az integráció vagy a bevethető források kapcsán nem áll ez összhangban mondjuk az Európai Unióval
– írja le a szervezet szerepét Marsai Viktor.
Afrikai Schengen?
A kontinensen belüli szabad mozgás lehetősége és a migráció fontos téma az Afrikai Unió számára, elsősorban az Afrikai Szabadkereskedelmi Övezet kapcsán, ami gyakorlatilag kontinensen belül lebontaná a migrációt akadályozó tényezőket, ami európai füllel első hallásra talán kicsit ijesztőnek tűnik. Ez azt jelenti, hogy Dél-Afrikától Marokkóig lényegében vízummentesen lehetne utazni.
„Gyakorlatilag egy schengeni övezetet próbálnak létrehozni. Még elég messze vagyunk attól, hogy ez így, ebben a formában megalakuljon, de mindenképpen azt látjuk, hogy az Afrikai Unió számára a migráció kiemelt téma”
– magyarázta a Migrációkutató Intézet ügyvezető igazgatója.
Az Afrikai Unió és a válsághelyzetek
De mekkora a politikai hatalma van valójában a szervezetnek? Tudnak-e reagálni, és reagálnak-e az olyan válsághelyzetekre, mint például az idei szudáni és nigeri válság? A szakértő szerint ez az adott helyzettől függ. „Ez nagyon változó, mert eddig a 2020-ban kezdődött puccshullám során azt láttuk, hogy az Afrikai Unió több válságot is viszonylag jól tudott kezelni, és egy elég pozitív biztonsági aktorként lépett fel például a szomáliai válság kapcsán.
Most viszont az látszik, hogy ezekkel a puccsokkal több helyi szereplő egy teljesen más agendát kezdett el folytatni, és azokat a szabályokat rúgják föl, amik eddig megalapozták az afrikai unió sikerét”
– emelte ki Marsai.
Úgy tűnik, hogy a mostani helyzet akár vízválasztó is lehet az Afrikai Unió szempontjából. „Az, hogy nincs puccs, nem ismerik el a puccsistákat, eddig vörös vonal volt, most viszont olyan kritikus tömeggé álltak össze, hogy az Afrikai Unió is nagyon óvatossá vált. Az is kiderült, hogy amíg terroristák ellen kell békefenntartó erőket összeszedni rendben van, de
amikor renitens országokkal szemben kellene katonai intervenciót indítani, ezt már nem merik megtenni, mert túl sok kockázatot hordoz magában”
– magyarázta a szakértő.
Borítókép: Rendfenntartók a nigeri junta támogatóinak tüntetésén a főváros, Niamey francia légitámaszpontjánál 2023. augusztus 27-én (Fotó: MTI/EPA/Issifou Djibo)
