Az Afrikai Unió 2002-ben, az 1963-ban megalakult Afrikai Egységszervezet utódaként jött létre. Jelenleg 55 tagállamban 1,3 milliárd embert és 30 millió négyzetkilométernyi területet tömörít. Legfontosabb döntéseit a tagállamok vezetőiből álló közgyűlés hozza, állandó bizottságának székhelye Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában van.
Azt látjuk, hogy nagyon erősen fogja össze a kontinenst, és gyakorlatilag Afrika meghatározó kontinentális szervezete lett. Papírtigrisből egy valóban aktív szereplővé vált, még akkor is, ha nyilván az integráció vagy a bevethető források kapcsán nem áll ez összhangban mondjuk az Európai Unióval
– írja le a szervezet szerepét Marsai Viktor.
Afrikai Schengen?
A kontinensen belüli szabad mozgás lehetősége és a migráció fontos téma az Afrikai Unió számára, elsősorban az Afrikai Szabadkereskedelmi Övezet kapcsán, ami gyakorlatilag kontinensen belül lebontaná a migrációt akadályozó tényezőket, ami európai füllel első hallásra talán kicsit ijesztőnek tűnik. Ez azt jelenti, hogy Dél-Afrikától Marokkóig lényegében vízummentesen lehetne utazni.
„Gyakorlatilag egy schengeni övezetet próbálnak létrehozni. Még elég messze vagyunk attól, hogy ez így, ebben a formában megalakuljon, de mindenképpen azt látjuk, hogy az Afrikai Unió számára a migráció kiemelt téma”
– magyarázta a Migrációkutató Intézet ügyvezető igazgatója.
Az Afrikai Unió és a válsághelyzetek
De mekkora a politikai hatalma van valójában a szervezetnek? Tudnak-e reagálni, és reagálnak-e az olyan válsághelyzetekre, mint például az idei szudáni és nigeri válság? A szakértő szerint ez az adott helyzettől függ. „Ez nagyon változó, mert eddig a 2020-ban kezdődött puccshullám során azt láttuk, hogy az Afrikai Unió több válságot is viszonylag jól tudott kezelni, és egy elég pozitív biztonsági aktorként lépett fel például a szomáliai válság kapcsán.
Most viszont az látszik, hogy ezekkel a puccsokkal több helyi szereplő egy teljesen más agendát kezdett el folytatni, és azokat a szabályokat rúgják föl, amik eddig megalapozták az afrikai unió sikerét”
– emelte ki Marsai.
