„A PiS nyert, most már csak az a kérdés, hogy győz-e és kormányt tud-e alakítani”

A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint ugyanis kérdés, hogy a Jog és Igazságosság pártja tud-e kormányt alakítani?

Varsó, 2023. október 15. Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz, a háttérben Mateusz Morawiecki miniszterelnök (b3) a lengyel parlamenti választások eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én. A szavazók kikérdezésén alapuló közvélemény-kutatások szerint a PiS a voksok 36,8 százalékának megszerzésével gyõzött. MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak Fotó: Pawel Supernak

A vasárnap Lengyelországban lezajlott választásokkal kapcsolatban Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzési igazgatója elmondta, hogy a választásokat ugyan a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság pártja (PiS) megnyerte, azonban a kormányzópárt nem került többségbe a lengyel parlamentben, a Szejmben. A politológus szerint az előző három-négy választás eredményeihez képest szokatlan, hogy ennyire kiegyenlített legyen az eredmény. 

– Ez a fajta kiegyenlítődés nem volt annyira jellemző, egyértelmű volt a választók döntése, ugyanis a korábbi választások alkalmával mindig bizonyos helyzetekre adtak választ a szavazópolgárok. Az előző két választás nyilván a migrációról is szólt, ahol a PiS-nek volt jobb válasza, a hárommal ezelőtti választáson pedig a Polgári Koalíció (KO) a 2008-as gazdasági válság jó kezelésével tudott nyerni. Emellett pedig fontos téma volt, hogy Lengyelország egy önálló entitás marad-e, vagy a német iparnak a meghosszabbított esztergapadjává válik

– jelentette ki a politológus, aki szerint korábban Donald Tusk azzal nyerte meg a választásokat, hogy a 2008-as választásra egy jó választ tudtak adni, aminek köszönhetően a szavazók úgy gondolták, hogy ott van a gazdasági kompetencia.

A mostani választások eredményeit tekintve azonban egy merőben új helyzet előtt áll Lengyelország, ugyanis egyelőre nem lehet tudni, hogy a PiS képes lesz-e a kormányalakításra, vagy helyette a Donald Tusk-féle Polgári Koalíció és annak partnerei kerülnek hatalomra. 

– Jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy a PiS kormányt tu-e alakítani. Ezért fontos a mandátumszámok pontos ismerete, hogy lássuk, lesz-e olyan koalíciós partnere a Jog és Igazságosság pártjának, hogy vagy többséget tudjanak szerezni, vagy egy kisebbségi kormányt tudjanak külső támogatókkal alakítani. Az utóbbinak jelenleg kisebb a valószínűsége, az exit poll, illetve a late poll alapján pedig úgy tűnik, hogy a másik oldalon több mandátum van

– jelentette ki Kiszelly Zoltán, aki szerint meglehetősen kicsi annak az esélye, hogy a PiS képes legyen koalíciós partnert találni, ugyanis a három baloldali párt esetében nyilvánvalóvá vált, hogy nem akarnak koalícióra lépni a Jog és Igazságossággal, így pedig csak a Konföderáció párt maradt, amely alkalmas lenne koalíciós partnernek, azonban a Konföderáció vezetése már a választási kampányban kizárta a későbbi együttműködést az összes jelölőszervezettel. 

– Tehát van egy matematikai probléma, hogy csak egy potenciális partner van. Illetve van egy programbéli probléma, ami a Konföderáció és a PiS eltérő szociálpolitikájából és gazdaságpolitikájából ered. Mindkét pártnak óriási kompromisszumot kéne kötnie, hogyha mégis lenne elég mandátum, és ezen múlna a kormányalakítás

– jelentette ki a szakértő, aki szerint mind a koalíciós, mind pedig a kisebbségi és a Konföderáció által támogatott kormány kialakításának kicsi az esélye, ugyanis ha a másik oldalon kialakulna egy többség, akkor az bármikor meg tudná buktatni a kormányt.

A Donald Tusk vezette baloldali pártok ugyanis egy szivárványkoalíció keretein belül próbálják megszerezni a hatalmat. Kiszelly Zoltán szerint a lengyel próbálkozások a cseh modellt mintázzák, ahol több listán indultak a baloldali pártok, és csak a választásokat követően egyesítették az erőiket egy koalíciós kormány formájában.

Lengyelországban egyébként a magyar tapasztalatokból tanulva, ahol a szivárványkoalíció egy listával nem tudott győzni, a pártok három listán indultak, így mind a három irányzat jobban meg tudta szólítani a saját szavazóit. A választást mindkét oldal egy irányválasztásként állította be, ezért volt magasabb a részvétel, és talán ez is közrejátszott abban, hogy nagyon sokan olyanok is elmentek szavazni, akik egyébként nem biztos, hogy elmentek volna

– tette hozzá a Századvég politikai elemzési igazgatója, aki úgy véli, hogy a PiS vidéki szavazók körében lévő előnyét kompenzálta a nyugati és északi régiók, illetve nagyvárosok magasabb választási részvétele, aminek köszönhetően a Jog és Igazságosság pártja nem került többségbe a törvényhozásban.

Borítókép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)