A szavazatok csaknem százszázalékos feldolgozottságánál már kijelenthető, hogy a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt nyerte meg a vasárnap rendezett lengyel választásokat. Ennek ellenére azonban az ellenzéki pártok örülhetnek jobban, hiszen hiába szerezte meg a szavazatok 35,38 százalékát a PiS, kormányalakításra mégis a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció (KO) szövetségnek, a centrista-jobbközép Harmadik Útnak – a Lengyel Néppárt (PSL) és a Lengyelország 2050 koalíciója –, valamint a Baloldalnak (Lewica) van nagyobb esélye. A KO 30,7 százalékkal végzett a második helyen, a Harmadik Út a voksok 14,4 százalékát kapta, ami – nevükhöz hűen – a harmadik helyre volt elég, a Baloldal pedig 8,61 százalékkal a negyedik helyre ért be. A PiS-től jobboldalra álló Konföderáció is bejutott a lengyel törvényhozásba, a Slavomir Mentzen és Krzysztof Bosak által vezetett szövetség 7,16 százalékot ért el. A választásokon rekordmagas volt a részvétel, a választópolgárok 74,27 százaléka járult az urnák elé.
A PiS megnyerte a választásokat, azonban ez most úgy tűnik, nem elegendő
– húzta alá lapunknak Sébastien Mauwissen. A lengyel Ordo Iuris Intézet elemzője szerint a kormánypárt jelenleg abban bízhat, hogy néhány képviselőt esetleg át tud csábítani a PSL-től, vagy éppen a Konföderációtól. Ez azonban még mindig csak egy kisebbségi kormány megalakítására lenne elég, amely nagyon gyorsan előre hozott választásokat vonhat maga után. – Ez persze egy lehetséges forgatókönyv, de nem tartom valószínűnek – fogalmazott Mauwissen.
A többségi kormányalakításhoz a 460 tagú alsóházban 231 mandátum szükséges. Jelen állás szerint a PiS 196, míg a Konföderáció 15 képviselőhelyet szerzett meg.
Ezzel szemben a KO (158), a Harmadik Út (61) és a Baloldal (30) természetes szövetsége könnyedén össze tudja adni a szükséges mandátumszámot.
Gyengén szereplő szövetséges
A két legnagyobb meglepetés egyértelműen a Harmadik Út kiemelkedő szereplése, valamint a Konföderáció alulteljesítése. A jobboldali nemzeti-libertariánus párt az elmúlt egy évben nagyon csapongó eredményeket mutatott a felméréseken: tavaly decemberben még alig hat százalékon álltak, 2023 augusztusában mérték őket 15 százalékra is, majd közvetlenül a választások előtt újból visszaestek nyolc-tíz százalék körülre, annak ellenére, hogy tulajdonképpen semmi olyan dolog nem történt körülöttük, ami ezt indokolta volna.
A mérések egy része inkább a fantázia szüleménye, mintsem a valóság
– magyarázta a szakértő. Mauwissen szerint a párt támogatottsága valójában sosem volt 15 százalék körül, azonban a választásokon elért alacsony eredmény még így is meglepő. – Ez elsősorban a saját felelősségük. Elkezdtek kevésbé megosztók, kevésbé ellentmondásosak és a fősodorhoz húzók lenni az utolsó hónapokban – mutatott rá. Ez hiba volt, hiszen a párt szavazóbázisát alapvetően a mainstreamellenesség jellemzi, azért sikerült támogatókat szerezniük, mert eltértek a fősodortól többek közt a koronavírus-járvány miatti korlátozások vagy éppen Ukrajna támogatásával kapcsolatos álláspontjuk tekintetében.
A Konföderáció volt az egyetlen lengyel párt, amely a háború kitörését követően kritizálta a lengyel kormány Ukrajna-politikáját, azonban a kampány hajrájában a gabonaválság és a PiS arra adott válasza kifogta a szelet a párt vitorlájából.
A szakértő szerint itt a kormánypárt is hibázott, hiszen lehetséges koalíciós partnere eredményeit „szabotálta”. Mindezek mellett a Konföderáció egy nagyon heterogén, egyáltalán nem egységes formáció. Egyik felük gazdaságilag libertariánus elveket vall, az állam szerepét a lehető legkisebbre csökkentené, míg másik részük radikális nemzeti politikát képvisel. – Az egység hiánya miatt úgy tűnik – és ez az eredményekből is jól látszik –, hogy nem veszik őket komolyan – mutatott rá Mauwissen.
Tusk harmadik lába
A másik nagy meglepetés a választásokon a Harmadik Út kiemelkedő szereplése, aminek egyfelől örülhet Donald Tusk, másfelől fejtörést is okozhat neki. – Sokan a Harmadik Utat viccesen Tusk harmadik lábának szokták nevezni, mivel olyan nagy különbségek vannak a Polgári Platform (a KO fő pártja, melynek Tusk az elnöke – a szerk.) és a PSL, illetve a Lengyelország 2050 között – magyarázta a szakértő.
Emellett pedig a PSL Tusk potenciális miniszterelnöki pozícióját is veszélybe sodorhatja, ezt jól mutatják a választások utáni nyilatkozatok is.
– Ha a koalíció több pártból áll, a kormányfőnek olyan politikusnak kell lennie, aki mindenkinek élvezi a bizalmát – húzta alá Wladyslaw Bartoszewski. A néppárti politikus hozzátette, Tuskban saját pártja szavazóinak jelentős része, mintegy húsz százaléka sem bízik. Mauwissen elmondta, nem lenne meglepő, hogyha a Néppárt és annak vezetője, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz miniszterelnöki babérokra törne, hiszen tapasztalt, dörzsölt politikusról van szó, akinek a jó eredmény miatt ütőkártya van a kezében.
A szakértő arra is rámutatott, hogy a PiS hibát követett el azzal, hogy az elmúlt hónapokban teljességgel leszűkítette lehetséges koalíciós partnereinek körét, hiszen a PSL korábban nyitott volt a szövetségre.
A Néppárttal való koalíció sokkal elképzelhetőbb volt, mint például a Konföderációval
– magyarázta. Hozzátette, a PSL régre visszanyúló történelme során mindig megtapasztalható volt, hogy az erősebb, győztes pártokkal próbál szövetségre lépni, mely a legtöbb esetben sikerült is nekik. Csakhogy most már nem kérnek a PiS-ből, ezt a párt vezetője jelentette be a választásokat követő hétfőn.
Elegáns diplomácia
Donald Tusk és Orbán Viktor régóta ismerik egymást, valaha pedig sokkal jobb kapcsolatot ápoltak, mint jelenleg. A PiS kormányzása alatt Lengyelország hazánk egyik legfontosabb szövetségesévé vált, a brüsszeli nyomással szembeni nemzeti érdek melletti kiállás, az illegális bevándorlás elleni harc összekötötte az országokat. Most az a kérdés, hogy egy lehetséges Tusk-kormánnyal hogyan fog alakulni az együttműködés. – A PiS győzelme kifejezetten jót tett volna a visegrádi négyek partnerségének – fogalmazott Mauwissen.
A szakértő ugyanakkor nem tart attól, hogy nagyon megromlanának a kapcsolatok Varsó és Budapest között, még annak ellenére sem, hogy Tusk valószínűleg a nyugati fősodorhoz csatlakozva továbbra is támadni fogja Magyarországot.
– Orbán Viktor politikáját ismerve ő nem fog belemenni a kicsinyes, pitiáner sárdobálásba. Olyan diplomatikusan fogja kezelni a helyzetet, ahogyan csak lehet – vélekedett az elemző. Lapunknak a KO vasárnapi eredményváróján egyébként úgy nyilatkozott a PO egyik politikusa: kiemelten fontos kérdésként tekintenek a Magyarországgal való jó együttműködés előmozdítására.
A lengyel választásokat a Magyar Nemzet Varsóban követte élőben a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett út keretében.
Borítókép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz, a háttérben Mateusz Morawiecki miniszterelnök (balról az ötödik) a lengyel parlamenti választások eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)
Lengyel választások
