A szavazatok csaknem százszázalékos feldolgozottságánál már kijelenthető, hogy a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt nyerte meg a vasárnap rendezett lengyel választásokat. Ennek ellenére azonban az ellenzéki pártok örülhetnek jobban, hiszen hiába szerezte meg a szavazatok 35,38 százalékát a PiS, kormányalakításra mégis a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció (KO) szövetségnek, a centrista-jobbközép Harmadik Útnak – a Lengyel Néppárt (PSL) és a Lengyelország 2050 koalíciója –, valamint a Baloldalnak (Lewica) van nagyobb esélye. A KO 30,7 százalékkal végzett a második helyen, a Harmadik Út a voksok 14,4 százalékát kapta, ami – nevükhöz hűen – a harmadik helyre volt elég, a Baloldal pedig 8,61 százalékkal a negyedik helyre ért be. A PiS-től jobboldalra álló Konföderáció is bejutott a lengyel törvényhozásba, a Slavomir Mentzen és Krzysztof Bosak által vezetett szövetség 7,16 százalékot ért el. A választásokon rekordmagas volt a részvétel, a választópolgárok 74,27 százaléka járult az urnák elé.
A PiS megnyerte a választásokat, azonban ez most úgy tűnik, nem elegendő
– húzta alá lapunknak Sébastien Mauwissen. A lengyel Ordo Iuris Intézet elemzője szerint a kormánypárt jelenleg abban bízhat, hogy néhány képviselőt esetleg át tud csábítani a PSL-től, vagy éppen a Konföderációtól. Ez azonban még mindig csak egy kisebbségi kormány megalakítására lenne elég, amely nagyon gyorsan előre hozott választásokat vonhat maga után. – Ez persze egy lehetséges forgatókönyv, de nem tartom valószínűnek – fogalmazott Mauwissen.
A többségi kormányalakításhoz a 460 tagú alsóházban 231 mandátum szükséges. Jelen állás szerint a PiS 196, míg a Konföderáció 15 képviselőhelyet szerzett meg.
Ezzel szemben a KO (158), a Harmadik Út (61) és a Baloldal (30) természetes szövetsége könnyedén össze tudja adni a szükséges mandátumszámot.
Gyengén szereplő szövetséges
A két legnagyobb meglepetés egyértelműen a Harmadik Út kiemelkedő szereplése, valamint a Konföderáció alulteljesítése. A jobboldali nemzeti-libertariánus párt az elmúlt egy évben nagyon csapongó eredményeket mutatott a felméréseken: tavaly decemberben még alig hat százalékon álltak, 2023 augusztusában mérték őket 15 százalékra is, majd közvetlenül a választások előtt újból visszaestek nyolc-tíz százalék körülre, annak ellenére, hogy tulajdonképpen semmi olyan dolog nem történt körülöttük, ami ezt indokolta volna.
A mérések egy része inkább a fantázia szüleménye, mintsem a valóság
– magyarázta a szakértő. Mauwissen szerint a párt támogatottsága valójában sosem volt 15 százalék körül, azonban a választásokon elért alacsony eredmény még így is meglepő. – Ez elsősorban a saját felelősségük. Elkezdtek kevésbé megosztók, kevésbé ellentmondásosak és a fősodorhoz húzók lenni az utolsó hónapokban – mutatott rá. Ez hiba volt, hiszen a párt szavazóbázisát alapvetően a mainstreamellenesség jellemzi, azért sikerült támogatókat szerezniük, mert eltértek a fősodortól többek közt a koronavírus-járvány miatti korlátozások vagy éppen Ukrajna támogatásával kapcsolatos álláspontjuk tekintetében.
A Konföderáció volt az egyetlen lengyel párt, amely a háború kitörését követően kritizálta a lengyel kormány Ukrajna-politikáját, azonban a kampány hajrájában a gabonaválság és a PiS arra adott válasza kifogta a szelet a párt vitorlájából.
A szakértő szerint itt a kormánypárt is hibázott, hiszen lehetséges koalíciós partnere eredményeit „szabotálta”. Mindezek mellett a Konföderáció egy nagyon heterogén, egyáltalán nem egységes formáció. Egyik felük gazdaságilag libertariánus elveket vall, az állam szerepét a lehető legkisebbre csökkentené, míg másik részük radikális nemzeti politikát képvisel. – Az egység hiánya miatt úgy tűnik – és ez az eredményekből is jól látszik –, hogy nem veszik őket komolyan – mutatott rá Mauwissen.
