A megengedő bevándorláspolitikát folytató nyugat-európai országokhoz hasonlóan az elmúlt hetekben Svédországban is megugrott az antiszemita bűncselekmények száma. Alig két hete, hogy a svéd miniszterelnök meglátogatta a malmői zsinagógát. Ulf Kristersson utazására nem sokkal azután került sor, hogy a göteborgi zsidó közösség fenyegetettség hatására felhívásban kérte tagjait, hogy fenyegetettség miatt nyilvános helyeken tartózkodjanak a zsidó jelképek, mint például a Dávid-csillag és kipa használatától, és ne beszéljenek héberül. A nyugat-svédországi várostól mintegy háromszáz kilométerre fekvő Malmö alig négyszáz főből álló zsidó közösségét – ezzel szemben mintegy 45 ezer muszlim él a városban – is rendszeresen érik inzultusok, melyek a Hamász október 7-i támadása óta felerősödtek.
A kormányfő az imaház előtt azt mondta, aggasztja a virágzó antiszemitizmus, miközben a gyülekezet szóvivője a svéd köztévének arról beszélt, hogy a családok aggódnak, félnek az atrocitásoktól, és már félve hagyják ott gyermekeiket az iskolában.
A miniszterelnök szavait követően – miszerint virágzik az antiszemitizmus – hétfőn újabb beismerés érkezett a svéd kormány részéről. A kabinet tízmillió koronával (330 millió forint) megemelte a zsidó gyülekezeteknek nyújtott állami támogatás összegét, egyértelműen azzal a céllal, hogy a közösségek biztonságát növelni lehessen. A kormány szerint megnőtt a svédországi zsidókkal szembeni fenyegetettség, és az állam feladata, hogy garantálja a svédek biztonságát. – Megnövekedett fenyegetést látunk a zsinagógák és más svédországi zsidó intézmények ellen. Ez egy állandóan jelenlévő antiszemitizmus, amely a felszínre tör – mondta el Parisa Liljestrand kulturális miniszter.
A kormány mellett a rendőrség is megszólalt. A hatóság országos hadműveleti osztályának parancsnoka szerint súlyos a zsidók helyzete Svédországban. Október 7-e óta, amikor a Hamász megtámadta Izraelt, 45 bejelentés érkezett a svéd rendőrséghez etnikai csoportok elleni antiszemita indíttatású uszításról – mondta el Per Engström. Hozzátette, ez csak a jéghegy csúcsa, a legtöbb esetről feltehetően tudomást sem szerez a rendőrség.
A svédországi zsidó lakosság mindennapjait egyértelműen befolyásolja az Izrael és a Hamász közötti konfliktus.
A zsidó intézmények és gyülekezetek biztonságát fokozni kellett, és sok rendezvényt le kellett mondani – erről már Daniel Poohl, a svédországi rasszizmust és idegengyűlöletet vizsgáló Expo alapítvány vezérigazgatója beszélt a köztévének. Elmondása szerint a közösségi oldalakon is látszik, hogy megszaporodtak a hagyományos antiszemita előítéletek, mítoszok, de vannak egyértelmű felhívások is a zsidók meggyilkolására is.
Az antiszemitizmus Svédországban nem csupán a muszlimokhoz köthető, a baloldal retorikájának is része.
A Hamász melletti szimpátiatüntetéseken a palesztin zászlók mellett rendre feltűntek sarló-kalapácsos lobogók is. De nem csak a szélsőbal szimpatizál a terroristákkal. A korábbi szociáldemokrata miniszterelnököt, Magdalena Anderssont például azon kapták, hogy a közösségi médiában – a Hamász propagandagépezetétől eredő – hamis hírt posztolt, amit később sem korrigált, inkább csak magyarázkodott. Greta Thunberg környezetvédő aktivista szervezete, Fridays for Future pedig nyíltan kiállt a Hamász mellett, mikor a közösségi médiában (azóta törölt) posztot tett közzé, miszerint aki Izraelt támogatja, annak az agyát a nyugati média mosta át.
A nyugati média NEM független és NEM semleges
– írták, kimondatlanul azzal az antiszemita felhanggal, hogy a médiát a zsidók irányítják.
Borítókép: A palesztinok mellett tüntetnek Berlinben 2023. október 21-én (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
