Előbb amnesztia, aztán népszavazás. Ezt az árat kell megfizetnie a szocialista Pedro Sáncheznek, ha tovább akarja kormányozni Spanyolországot.
Pere Aragonés katalán elnök a napokban telekürtölte a spanyol sajtót radikális követeléseivel, majd csütörtökön az autonóm régióvezetőkkel közösen tartott szenátusi ülésen is felszólalt, hogy megvédje a függetlenségpárti erők elképzeléseit.
A parlament felsőházának tanácskozásán egyebek mellett azt vitatták meg, hogy alkotmányellenesnek minősíthető-e a katalán szeparatisták amnesztia iránti igénye, amit volt vezetőjüknek, Carles Puigdemont-nak követelnek, aki 2017-ben az alaptörvénnyel szembemenve kikiáltotta Katalónia függetlenségét, majd megfutamodott a felelősségrevonás elől, Belgiumba menekült és azóta is ott bujkál.
Aragonés nem nyitott vitát erről a kérdésről, egyszerűen közölte, hogy részükről az amnesztiatörvény kidolgozása és elfogadása egy kiindulópont, enélkül tárgyalóasztalhoz sem ültek volna Sánchezzel. Ezután hozzátette, hogy a végleges egyezségnek tartalmaznia kell a katalán nép függetlenségéről szóló népszavazás lehetőségét is. Aragonés azt követeli a szocialistáktól, hogy biztosítsák számukra a törvényes utat ahhoz, hogy Skóciához hasonlóan – amely 2014-ben szavazott az Egyesült Királyságtól való elszakadásról – megtarthassák a referendumot és a katalán állampolgárok dönthessenek a saját sorsukról.
Skót típusú népszavazás megtartását javasoljuk (…) mert szeretnénk ezt megegyezve, elismerten, mindenki részvételével megtenni, hogy a katalán állampolgárok dönthessenek és minden lehetőségük meglegyen arra az esetre is, ha a többség támogatja az elszakadást
– fogalmazott Aragonés.
Mivel a spanyolországi kormányalakítás sorsa jelenleg a katalánok kezében van, így követeléseiket jelen pillanatban nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Spanyolországban júliusban tartottak előre hozott parlamenti választásokat. A jobboldali Néppárt (PP) ugyan győzött, de vezetőjük, Alberto Núnez Feijóo nem tudta megszerezni a kormányalakításhoz szükséges országgyűlési többséget, így a király szeptember végén a választások második helyezettjét, a jelenlegi ügyvivő kormányfőt, Pedro Sánchezt kérte fel arra, hogy kössön ő szövetséget a parlamenti pártokkal és kormányozza tovább Spanyolországot.
Csakhogy Sáncheznek sem elég fő pártfogója, a szélsőbaloldali pártokat tömörítő Sumar támogatása, hanem szinte az összes nacionalista formáció követeléseit is teljesítenie kell, ha továbbra is miniszterelnök akar maradni. A tervek szerint a szocialista pártvezér október végéig befejezi a tárgyalásokat a pártokkal és november első hetében megtartják a beiktatásáról szóló parlamenti szavazást.
Sáncheznek egyáltalán nincs könnyű dolga, mivel mindegyik formáció a határokat feszegeti, tudván, hogy kulcsfontosságú voksok vannak a kezükben. A baszk és galíciai nacionalisták, valamint a Sumar jelentik a legkisebb fejtörést, a katalánok követelései azonban sokaknál lecsapták a biztosítékot az elmúlt hetekben. A jobboldali pártok, valamint a Katalán Civil Társadalom nevű szervezet két nagyszabású tüntetést is tartott már Madridban és Barcelonában, amelyeken emberek tízezrei követelték Sánchez távozását és Puigdemont felelősségre vonását.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ugyanis több volt szocialista vezető sem engedne teret a katalánok zsarolásának. Felipe González például, aki 14 éven át kormányozta a szocialista párt színeiben Spanyolországot, ezen a héten adott tévéinterjújában másodjára is arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a katalán referendum, de a Puigdemont-nak követelt amnesztia sem fér bele az ország alkotmányába.
Megjegyezte, hogy Sánchez pálfordulása közelebb áll a hülyeséghez, mint egy választási átveréshez. Utóbbival arra utalt, hogy a szocialista kormányfőjelölt a választások előtt még azzal kampányolt, hogy nem fog engedni a katalánok alkotmányellenes követeléseinek, most azonban a kormányzás érdekében az amnesztiáról már gyakorlatilag meg is egyezett a szeparatistákkal – ráadásul az állampolgárok háta mögött. González úgy véli, hogy a spanyolokat minimum egy népszavazás útján kellett volna megkérdezni arról, hogy egyetértenek-e azzal, hogy Puigdemont kegyelmet kapjon és büntetlenül folytassa politikai ámokfutását.
Borítókép: Carles Puigdemont, Katalónia korábbi elnöke és európai parlamenti képviselő megnyitó beszédet mond a Junts per Catalunya által szervezett éves parlamentközi konferencián Brüsszelben 2023. szeptember 5-én. Idén e konferenciák célja az Európai Unió Tanácsa spanyol elnökségének utolsó szakaszában végrehajtandó intézkedések összehangolása (Fotó: John Thys/AFP)