Holtpontra jutott a Koszovó és Szerbia közötti normalizálási folyamat

Aggodalomra ad okot, hogy holtpontra jutott a Koszovó és Szerbia közötti normalizálási folyamat − jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a két ország kapcsolatának rendezését célzó úgynevezett Belgrád−Pristina-párbeszéd péntek hajnalban befejeződött ülését követően.

Brüsszel, 2023. május 02. Aleksandar Vucic szerb elnök, Miroslav Lajcák, az Európai Unió nyugat-balkáni régiót érintõ kérdésekért felelõs különleges képviselõje, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje és Albin Kurti koszovói miniszterelnök megbeszélést folytat (b-j) Brüsszelben 2023. május 2-án. Uniós közvetítéssel tárgyalásokat folytat Szerbia és Koszovó a két ország közötti kapcsolat normalizálásáról. MTI/EPA/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

Josep Borrell, a szerb és a koszovói vezetők részvételével folyatott megbeszélést követően kiadott közleményében kijelentette: a megbeszélés ismét megmutatta, hogy a kialakult helyzet javítását szolgáló egyetlen út a párbeszéd folytatása, és bizonyította, hogy az érintett országok európai útja megköveteli a kapcsolatok normalizálását.

Elmondta, a folyamat előrehaladását segítené az észak-koszovói szerb többségű önkormányzatok szövetségének létrehozása. Az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a felek éljenek az önkormányzati szövetség létrehozásáról szóló új európai, komoly és kiegyensúlyozott javaslat lehetőségével. Szavai szerint ez nagy előrelépést jelentene a normalizációs folyamatban, és segíthet elkerülni egy esetleges újabb erőszakhullámot. – Sajnos azonban a felek nem voltak készek arra, hogy megegyezésre jussanak − fogalmazott Borrell. Hozzátette: 

az unió megköveteli, hogy mindkét fél őszintén vegyen részt a folyamatban, törekedjen a párbeszédre, ugyanis − mint kiemelte − csak így haladhatnak előre az európai úton.

Az EU és partnerei továbbra is kitartanak a folyamat fenntartása mellett, dolgoznak a megállapodás elérésén, ami nem lehetséges úgy, ha mindkét fél ragaszkodik saját, de a másik számára elfogadhatatlan feltételeihez − tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó százszázalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. 

A kapcsolat rendezése mindkét félnek azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök, Miroslav Lajcák, az Európai Unió nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Albin Kurti koszovói miniszterelnök megbeszélést folytat (b–j) Brüsszelben 2023. május 2-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)