A Velencei Bizottság (VB) ezek után egy, a román és a magyar kormány által benyújtott kereset alapján a június 9–10-én tartott ülésén elfogadott egy, az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos véleményt, melyben kimondta, hogy bár a jogszabály több területen a nemzetközi kisebbségvédelmi standardoknak megfelelő garanciális szabályokat vezet be, továbbra sincs összhangban a nemzetközi kötelezettségekkel.
Mindemellett a VB szerint a törvénymódosítást követően sem történtek olyan intézkedések, amelyek biztosították volna a szólásszabadság és a kisebbségi jogok garantálását. Ezzel kapcsolatban konkrét intézkedések előírását is indítványozta, hogy a nemzeti kisebbségek a saját nyelvükön is szabadon hozzáférjenek a médiához.
A VB a kisebbségi törvény azon passzusával szemben is kritikát fogalmazott meg, amelynek értelmében a kisebbségek által jelentős mértékben lakott településeken kétnyelvű táblák kinevezésére van lehetőség. A VB szerint ugyanis a homályos megfogalmazás nem határozza meg, hogy mely településeket tekintik hagyományosan a nemzeti kisebbségek által lakottnak, illetve mit kell érteni a lakosság jelentős része alatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön írta alá az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ratifikálását felmondó törvényt. A dokumentumot már közzé is tették az orosz kormány egyik hivatalos weboldalán.
Elutasítom a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, amelyet az Orosz Föderáció nevében 1996. február 28-án Strasbourgban írtak alá
– olvasható a dokumentum szövegében. A törvényt az Állami Duma október 10-én fogadta el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!