Kijevben nem fognak örülni: a Velencei Bizottság szerint sem áll készen Ukrajna az EU-tagságra

Az Európai Tanács független testülete szerint a kisebbségi törvény továbbra sincs összhangban a nemzetközi előírásokkal.

Kijev, 2023. augusztus 24. Ukrán színekkel világították meg a függetlenség napja alkalmából Európa legmagasabb emlékmûvét, a 102 méter magas Szülõföld-szobrot Kijevben 2023. augusztus 23-án. Ukrajna 32 éve, 1991. augusztus 24-én vált függetlenné a Szovjetuniótól. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

A Velencei Bizottság a nemrég tartott plenáris ülésén értékelte az ukrán kisebbségi törvény szeptemberben tett módosításait. A testület még júniusban mondta ki, hogy a 2022 decemberében elfogadott jogszabály nincs összhangban az Ukrajnára nézve kötelező nemzetközi kisebbségvédelmi standardokkal, ezért a törvény módosítását javasolta. 

Az ukrán parlament ennek megfelelően szeptemberben módosította a kisebbségi törvényt, azonban az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete szerint a jogszabály továbbra sincs összhangban a nemzetközi előírásokkal, amely egyben Ukrajna uniós csatlakozásának is a feltétele lenne.

Az ukrán parlament 2022 decemberében fogadja el a kisebbségekről szóló jogszabályt, amelyet azonnal kritizálni kezdtek a nemzetközi szereplők, ugyanis szűkítette az Ukrajnában élő kisebbségek kollektív jogait. 

A Velencei Bizottság (VB) ezek után egy, a román és a magyar kormány által benyújtott kereset alapján a június 9–10-én tartott ülésén elfogadott egy, az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos véleményt, melyben kimondta, hogy bár a jogszabály több területen a nemzetközi kisebbségvédelmi standardoknak megfelelő garanciális szabályokat vezet be, továbbra sincs összhangban a nemzetközi kötelezettségekkel.

Mindemellett a VB szerint a törvénymódosítást követően sem történtek olyan intézkedések, amelyek biztosították volna a szólásszabadság és a kisebbségi jogok garantálását. Ezzel kapcsolatban konkrét intézkedések előírását is indítványozta, hogy a nemzeti kisebbségek a saját nyelvükön is szabadon hozzáférjenek a médiához.

A VB a kisebbségi törvény azon passzusával szemben is kritikát fogalmazott meg, amelynek értelmében a kisebbségek által jelentős mértékben lakott településeken kétnyelvű táblák kinevezésére van lehetőség. A VB szerint ugyanis a homályos megfogalmazás nem határozza meg, hogy mely településeket tekintik hagyományosan a nemzeti kisebbségek által lakottnak, illetve mit kell érteni a lakosság jelentős része alatt.

💬 #Zakharova: The Council of Europe’s Venice Commission has not questioned the legal nature of restricting the use of, i.e. discriminating against, the Russian language as per the Ukrainian law on national minorities.

🤦 Today, this approach inspires nothing but regret. pic.twitter.com/dr0IPKlxFe

— MFA Russia 🇷🇺 (@mfa_russia) October 10, 2023

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön írta alá az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ratifikálását felmondó törvényt. A dokumentumot már közzé is tették az orosz kormány egyik hivatalos weboldalán. 

Elutasítom a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, amelyet az Orosz Föderáció nevében 1996. február 28-án Strasbourgban írtak alá

– olvasható a dokumentum szövegében. A törvényt az Állami Duma október 10-én fogadta el.

Borítókép: Ukrán színekkel világították meg a függetlenség napja alkalmából a Szülőföld-szobrot Kijevben (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)