Magyarország kész otthont adni a Moszkva és Kijev képviselői közötti tárgyalásoknak, amennyiben azt az érintett felek is szeretnék – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjújában.
Arra a kérdésre, hogy Budapest kész-e közvetítőként fellépni és helyszínt biztosítani az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásoknak, Szijjártó azt mondta:
Csak akkor lehet Magyarország közvetítő, ha mindkét fél akarja, ez nem rajtunk múlik.
Hozzátette: ha ilyen megkeresést kap Budapest, habozás nélkül igent mond rá.
Hozzátette: a válság kirobbanása után beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Volodimir Zelenszkij adminisztrációjának vezetőjével, Andrej Ermakkal is.
Mindkettőjüknek Magyarországot ajánlottam fel helyszínnek – egy elfogulatlan, pártatlan, biztonságos helyet, amely egyenlő feltételeket és biztonságos környezetet garantál mindannyiuknak. Ez az ajánlatunk továbbra is fennáll. Tehát ha szükségük van ránk, akkor rendelkezésükre állunk. Szívesen biztosítunk nekik tisztességes helyszínt és biztonságos körülményeket
– hangsúlyozta Szijjártó.
Az orosz hírügynökség cikkében emlékeztet: Moszkva többször is jelezte, hogy készen áll a tárgyalásokra, de Kijev betiltotta azokat. Hozzáteszik: a Nyugat folyamatosan tárgyalásokra szólítja fel Oroszországot, amire Moszkva készen is áll, ugyanakkor azt nem veszi figyelembe, hogy Kijev visszautasítja a párbeszédet.
A RIA ugyanakkor a Kreml korábbi kijelentését is felidézi, mely szerint Oroszország számára abszolút prioritás a Vlagyimir Putyin által megjelölt célok elérése, ami csak katonai eszközökkel lehetséges. Ahogy a Kreml kijelentette, az ukrajnai helyzet akkor haladhat a békés megoldás irányába, ha figyelembe veszik az új realitásokat és Moszkva követeléseit.
A tárcavezető arról is beszélt az interjúban, hogy Magyarország nem járul hozzá az Európai Unió 12. szankciócsomagjának elfogadásához, ha az magában foglalja az orosz ipar gáz-, olaj- és nukleáris ágazatát.
Biztosan állíthatom: ha a következő csomag tartalmaz olyasmit, ami ellentmond nemzeti érdekeinknek, akkor nem fogunk beleegyezni az elfogadásába. A vörös vonal számunkra nyilvánvalóan az energiát, a gázt, az olajat, az atomenergiát és minden egyéb szempontot érint, ami árthat a gazdaságunknak
– mondta Szijjártó.
Az orosz portál azt írja, hogy általánosságban elmondható, hogy Budapest nem hisz abban, hogy az EU Oroszországgal szembeni szankciós politikáját folytatni kellene.
A szankciós politika egyszerűen nem működik. A szankciók sújthatják Oroszországot és árthatnak Oroszországnak, de mindenképpen nagy károkat okoznak az európai gazdaságnak, az európai országoknak. Ha a szankciós politika több kárt okoz azoknak, akik bevezetik, mint azoknak akik ellen irányul, akkor mi értelme folytatni?
– mutatott rá Szijjártó.
A tárcavezető hozzátette: a magánszemélyeket illetően nagyon világos álláspontja van Magyarországnak. Akik jót tettek Magyarországnak, akik megmentették a magyarok életét például azzal, hogy lehetővé tették a védőoltások vásárlását, vagy akik fontos szerepet játszanak energiaellátásunk biztonságának garantálásában, azokat nem sújthatják büntetőintézkedésekkel.
Miért tegyük fel őket a szankciós listára, ha tudjuk, hogy ezek az emberek nem tettek semmi rosszat hazánkkal?
– jegyezte meg a miniszter.
Szijjártó Péter az interjúban az Északi Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban is hangot adott véleményének. Azt mondta, nem látja az országok előrelépési szándékát a gázvezeték-robbantás körülményeinek kivizsgálásában.
Valóban felháborítónak és botrányosnak tartom, hogy nem történt előrelépés az Északi Áramlat vezeték elleni támadás nyomozásában
– jelentette ki Szijjártó.
Ez több mint egy éve történt. Nincs előrelépés, és nem igazán látok előrelépési szándékot, ami felháborító
– nyomatékosította.
Hozzátette: Magyarország az alapos, átfogó és mélyreható kivizsgálás mellett áll mind az Északi Áramlatnál történt szabotázs, mind az észt–finn gázvezetéknél történtek ügyében.
Az interjúban szó esett Svédország esetleges NATO-csatlakozásáról is. Mint Szijjártó Péter fogalmazott: a svéd vádak sem segítik a magyar parlamentet Stockholm NATO-csatlakozásának ratifikálásában. Arra a kérdésre, hogy Budapest várhatóan november végéig jóváhagyja-e Svédország NATO-csatlakozását, Szijjártó azt mondta:
Minden attól függ, hogy a képviselők mikor döntenek erről a kérdésről. Svédország magatartása semmiképpen sem segít, mert a Magyarországról szóló álhírek folyamatos terjedése és Magyarországot antidemokratikus, diktatórikus és tekintélyelvűséggel vádolni egyszerűen nem hasznos.
Borítókép: Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: Balogh Zoltán)
Orosz–ukrán háború 
