Szankciók? Így tömi tele eurómilliárdokkal Moszkva zsebét az Európai Unió

A különböző kritikus fontosságú nyersanyagokra, riktaföldfémekre egyáltalán nem vonatkoznak a szankciók.

2023. 10. 28. 9:07
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hiába a Moszkva elleni szankciók, a kritikus fontosságú ásványi anyagokat ezek nem érintik, az Európai Unió pedig bőségesen be is vásárol belőlük Oroszországtól – derül ki az Investigate Europe napokban közzétett jelentéséből. 

RUSSIA-PUTIN-DIAMONDS
Egyes bányászott kritikus alapanyagokra nem vonatkoznak a szankciók. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök bányamunkásokkal találkozik  (A fotó illusztráció: Europress/AFP/Alexey Druzhinin)

2022 máricusa és idén július között mintegy 13,7 milliárd euró értékben importáltak az unió tagállamai az olyan nyersanyagokból, mint a titán vagy a nikkel.

Csak idén január és július között ez a szám 3,7 milliárd euróra rúg, az Európai Unióban felhasznált nikkel 90 százalékát Oroszországból importálják.

Miért nem szankcionálják a kritikus nyersanyagokat? Azért mert kritikusak, legyünk őszinték

− tette fel a költői kérdés David O’Sullivan, az EU szankciókért felelős különleges képviselője még szeptemberben egy konferencián. 

Ezeknek a nyersanyagoknak különösen fontos szerepük van abban, hogy az unió elérje a 2050-re kitűzött klímacélokat. Létfontosságúak az elektronika, a napelemek és az elektromos autók gyártásában, de az olyan hagyományos iparágak számára is, mint a repülőgép vagy védelmi ipar. Ugyanakkor amennyire nélkülözhetetlenek, olyannyira nehéz beszerezni őket. 

 

Mint arra a jelentés is rávilágít, a kereskedelem által nemcsak Oroszország ukrajnai háborúját finanszírozzák az európai országok, de rendesen megtömik a Putyinhoz közelálló üzletemberek, oligarchák zsebét is. Csak néhány példa: a Vsmpo-Avisma vállalat a világ legnagyobb titánexportőre 2022 februárja és idén július között legalább 308 milliárd dollár értékben értékesített a nyersanyagból az unióban, német és brit fióktelepein keresztül. A vállalat részben a Rosztek nemzeti védelmi ipari konglomerátum tulajdonában van, melyen Szergej Csemezov az elnöke, Putyin közeli szövetségese. 

Míg Csemezov és a Rosztek szankciók alatt állnak, addig ezek a Vsmpo-Avismára nem terjednek ki.

A Nornickel palládium- és nikkelgyártó vállalat a háború kezdetétől fogva idén júliusig 7,6 milliárd dollár értékben exportált nikkelt és rezet az unióba svéd és finn leányvállalatain keresztül. A cég értékesítésének csaknem 50 százaléka Európába irányult. Brüsszel nem vetett ki büntetőintézkedéseket sem a vállalatra, sem annak elnökére, Vlagyimir Potaninra. 

Potanin annak a Mihajl Prohorovnak volt az üzlettársa, akinek David Pressman budapesti amerikai nagykövet jogi segítséget nyújtott annak érdekében, hogy az orosz oligarcha elkerülje a szankciókat. 

 

Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy az amerikai statisztikai hivatal kimutatásaira hivatkozva meghökkentő adatokat közölt a RIA Novosztyi 2023 első fél évében az Amerikai Egyesült Államok nem kevesebb, mint 416 tonna dúsított uránt vásárolt a háború idején Oroszországtól, ami 2,2-szerese a tavalyi mennyiségnek, ami 188 tonna volt.  

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.