Kevesebb műtrágyát vásároltak idén a gazdák – de nem az emelkedő árak miatt

Ötödével esett vissza az egy évvel korábbihoz képest az idei harmadik negyedévben a műtrágyaforgalom, miközben az árak emelkedtek. A vásárlások visszaesésében azonban utóbbi csak kisebb szerepet játszott, az alapvető ok a szárazság, a szikkadt talajba ugyanis nem tudják bedolgozni a hatóanyagokat a termelők, így azok nem hasznosulnának.

Fotó: ARTUR WIDAK Forrás: NurPhoto

Nagy változatosságot mutat évről évre a harmadik negyedévben a mezőgazdasági termelőknek értékesített műtrágya mennyisége. Idén július és augusztus között az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott mennyiségnek csak a nyolcvan százalékát vásárolták meg a gazdálkodók. Ez önmagában nagy elmozdulást jelent, ha viszont az elmúlt évek ugyanezen negyedévre vonatkozó adatait is vizsgáljuk, látszik, hogy ennél is hektikusabb volt a piac. Tavaly és tavalyelőtt ugyanis – az előző év azonos időszakáéhoz viszonyítva – kilencven-, illetve 66 százalékos volt a növekedés, míg a történelmi aszályt hozó 2022-ben 44 százalékos visszaesést mértek.

A száraz talajba nem lehet bedolgozni a műtrágyát. Fotó: DPA

A műtrágyaárak eközben 8–27 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év harmadik negyedévében. A legnagyobb áremelkedést (27,2 százalékot) az ammónium-nitrátnál regisztrálták, amelynek az értékesített mennyisége 74,2 százalékkal esett vissza.

Az első fél évről rendelkezésre álló mennyiségi adatok szerint a 783 ezer tonna, közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek értékesített műtrágya mennyisége csupán 1,4 százalékkal csökkent, a hatóanyagokban azonban volt eltolódás. A nitrogén-foszfor-kálium hatóanyag-tartalma 249 ezer tonna volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival, de a foszforhatóanyag-tartalom valamivel több mint harmadával, a káliumhatóanyag-tartalom pedig 32,1 százalékkal emelkedett. A foszfor és a kálium egyébként éppen az őszi az őszi alaptrágyázáskor fontosabb. A nitrogénhatóanyag-tartalom ugyanakkor 4,8 százalékkal elmaradt a tavalyi első hat hónapban megvásárolt mennyiségtől.

Ilyen szárazságban nem volt értelme kiszórni az őszi alaptrágyát

 – válaszolta lapunk kérdésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Mint hozzátette, vélhetően a drágulás miatt néhány százalékkal egyébként is csökkent volna a műtrágyaforgalom, de az alapvető ok az, hogy a talajból hiányzik a nedvesség, így pedig nem lehet bedolgozni a talajba a tápanyagot. A termelők pedig számolnak, készletre inkább nem vették meg a műtrágyát. Ezért arra lehet számítani, hogy jövő tavasszal a nitrogénes fejtrágyázásoknak nagyobb jelentősége lesz, de a mostani csökkenés nem jelent visszafordíthatatlan károkat.

A nagy gond az, hogy rengeteg víz hiányzik a talajból, és ezen a hétvégi eső sem segített. A nem mezőgazdaságból élőknek „nagy esőnek” látszó szombat reggeli csapadék csupán négy-öt milliméter volt, a délutánra 15 fok felé is emelkedő hőmérsékletben pedig már látszatja sem volt – mondta a GOSZ-elnök. Most lehűlésre és négy-öt napos hideg, áztató esőre lenne szükség, hogy a talajok feltöltődjenek vízzel.