Ezekben a dolgokban hazudott Ukrajna

Kemény és megdöbbentő interjút adott a Nép Szolgája parlamenti frakcióvezetője.

Kijev, 2023. november 4. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott kijevi sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

David Arahamija, az ukrán kormánypárt, a Nép Szolgája parlamenti frakcióvezetője adott interjút az egyik televíziónak, ami alapján a Mandiner összeszedte, hogy miért rendkívül súlyosak Arahamija állításai az ukrán háborús retorikára nézve, ugyanis a frakcióvezetőnek az ukrán és ukránpárti kommunikáció szinte összes kliséjét sikerült porrá zúznia.

Az oroszok 2021-es szerződéstervezete nagy felhördülést váltott ki, amivel az USA-tól és a NATO-tól kívánt biztonsági garanciákat szerezni. Ezen tervezetek a NATO irányában azt is tartalmazták, hogy az 1997 előtt csatlakozott NATO-tagállamok ne állomásoztathassanak fegyverzetet az 1997 után csatlakozott tagállamokban, azaz ne lehessenek amerikai fegyverek Németországtól keletre. Sokan ebbe az orosz javaslatba kapaszkodva próbálták megindokolni, hogy miért nem lett volna jobb ötlet a háború helyett inkább tárgyalással rendezni a helyzetet 2021 végén, 2022 elején – ez a nézet a Baltikumban és Lengyelországban uralkodó volt, de Magyarországon is voltak képviselői.

Az a technikájuk, hogy egy csomó erős követelést tesznek az asztalra, aztán jó néhányból visszatáncolnak

– mondta a Mandinernek Jeffrey Sachs sztárközgazdász, aki folyamatosan az oroszpártiság vádjával szembesül.

Nagy valószínűséggel alkualap volt. Én nem mentem volna bele, de tárgyaltam volna róla.

 – Sok mindent letettek ugyan az asztalra, de a javaslattervezetben a nagy ügy a NATO-bővítés volt. A többi kérdésben csak meg akarták nézni, meddig mehetnek el. Közelről néztem az oroszok tárgyalásait, főleg harminc éve, amikor az orosz kormány tanácsadója voltam − tette hozzá.

Arról, hogy Arahamija mit mondott el, mit kértek az oroszok, lapunk is írt. 

Tartja magát az ukrán és a nyugati nyilvánosságban a mondás, hogy az ukránok a bucsai mészárlás miatt nem folytathat béketárgyalásokat Oroszországgal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletbe is iktatta, hogy amíg Vlagyimir Putyin az elnök, nem lehetnek tárgyalások. Az elképzelés fonákságaira egy francia lapnak adott interjújában hívta fel a figyelmet.

Október végén Gerhard Schröder német exkancellár alternatív magyarázattal állt elő: szerinte nem Bucsa miatt nem történt békemegállapodás az oroszok és az ukránok között, hanem azért, mert az Isztambulban már letárgyalt megállapodás aláírását az Egyesült Államok megakadályozta.  Arahamija nyilatkozatából kiderült: Schrödernek bizony az utolsó betűig igaza volt. Arra a kérdésre, hogy miért nem írta alá annak idején Ukrajna az Isztambulban letárgyalt békemegállapodást, a frakcióvezető végül kibökte: azért,

mert Boris Johnson akkori brit miniszterelnök megérkezett Kijevbe, és kiadta a parancsot, hogy „nem fogunk velük semmit aláírni, hanem harcolni fogunk”.

Arahamija arról is beszélt, hogy Ukrajna nagy fegyverbeszállítói ezt a pozíciójukat továbbra is fenntartják – így azért nem tárgyalnak a békéről, mert amint ezt megneszelnék a nyugati támogatók, azonnal leállítanák a fegyverszállításokat.

Ukrajna feltétlen támogatását Nyugat-Európa és az Egyesült Államok legnevesebb kutatóintézetei és hivatalos helyei rendszerint azzal indokolják, hogy Ukrajna a szabad világ háborúját vívja, és a demokráciával küzd. Olekszij Honcsaruk egykori ukrán miniszterelnök a háború első évfordulóján arról beszélt, hogy ez nem területekért és erőforrásokért zajló háború, nem regionális konfliktus, hanem a szabadságért és demokráciáért zajló háború.

Arahamija nyilatkozatából ugyanakkor kiderül, hogy ez is hazugság: miután Ukrajnában a háborúra hivatkozva betiltották a politikai pártok egy részét, minden szinten lefújják a 2024-es választásokat is, sem parlamenti, sem elnöki, sem önkormányzati szinten nem élhetnek demokratikus jogaikkal az ukránok. A hivatalban lévő tisztviselők mindenféle demokratikus legitimáció nélkül továbbra is hatalmon maradnak. A frakcióvezető szerint azért nem kívánnak választást tartani, mert „senki sem kényszerít erre minket”.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)