Bóka János keményen kiosztotta Brüsszelt

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az általános ügyek tanácsának ülésére érkezett Brüsszelbe. Az ülés után sajtótájékoztatót tartott, ahol a kiemelt napirendi pontok kapcsán osztotta meg a fejleményeket.

Brüsszel, 2023. november 15. Bóka János európai uniós ügyekért felelõs miniszter nyilatkozik a sajtó képviselõinek, amint megérkezik az EU-tagállamok uniós ügyekért felelõs minisztereinek tanácskozására Brüsszelben 2023. november 15-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

A színfalak mögé engedett betekintést Bóka, amikor elmondta, hogy az Európai Parlament részéről régóta látszik az a törekvés, hogy a bizottságot politikai zsarolással belekényszerítse egy olyan helyzetbe, hogy ezt az ügyet ne az érdeme és a ténylegesen megvalósult intézkedések, hanem egyéb politikai szempontok szerint bírálja el. A miniszter szerint ez a hozzállás a baloldal részéről kontraproduktív, mert aláássa a bizalmat az európai intézményekben.

Bővítés és Ukrajna támogatása

Én úgy látom, hogy az Európai Uniónak nem bővítési folyamatra kell felkészülnie, hanem az előtte álló jövőbeli kihívásokra kell felkészülnie. Az Európai Uniónak a jövőre kell felkészülnie

– fogalmazott Bóka, de kiemelte, hogy persze a bővítés maga része a jövőbeli kihívásoknak. A miniszter aláhúzta, hogy nincs szükségszerű kapcsolat a bővítés és az intézményi reformok között. – Magyarország üdvözölte, hogy az Európai Tanács foglalkozik szokás szerint Ukrajnával és itt megismételtem miniszterelnök úrnak azt a javaslatát, amit a legutóbbi ülésen fogalmazott meg, miszerint az Európai Uniónak egy gondolkodási, reflexiós időszakot kell megkezdenie, amely lehetővé teszi azt, hogy az Európai Unió Ukrajnában követett politikájáról vitát folytassunk – tájékoztatott a miniszter.

Elárulta, hogy az ülésen azt szorgalmazta, hogy legyen egyensúly a „régi”, és az „új” bővítési folyamatok között, azaz a nyugat-balkáni és keleti szárnyon történő bővítés között. 

Emlékeztettem arra, hogy 2022 júniusában az Európai Tanács olyan konklúziókat fogadott el, amely szerint a tanács akkor fog visszatérni az ukrán bővítési folyamat további lépéseire, amikor a bizottság a rendes bővítési jelentés keretében megállapította, hogy a tagjelölti státushoz fűződő követelmények teljesültek. A bizottság a bővítési jelentésében ennek az ellenkezőjéről számolt be, ezért az Európai Tanácsnak arra is tekintettel kell lennie, hogy minden döntés, amit meghoz a jövőben, az mennyire koherens a korábban elfogadott álláspontjával.

Bóka János nyomatékosította, hogy Ukrajna támogatására vonatkozóan egy olyan eszközt tart ideálisnak, ami nem a hétéves költségvetési kerettervbe épül bele, hanem azon kívül működik. Ez lehetővé tenné, hogy a tagállamok, nemzetközi pénzintézetek és egyéb érdekelt felek rugalmasan tudjanak hozzájárulni Ukrajna támogatásához. Ez a rugalmasabb rendszer azért lenne megfelelő megoldás az elhangzottak alapján, mert nem lehet egy–másfél éves időtávnál előrelátni Ukrajna igényeit.

Egyhangúság eltörlése

A tárcavezető szerint a kérdés az, hogy a 27 tagállam között fennálló politikai vitákat továbbra is politikai úton akarjuk-e rendezni, mert akkor a lisszaboni szerződést kell alapul venni. Ha adminisztratív módon akarjuk kezelni őket, a minősített többségi szavazás bevezetésével, akkor hozzá kell nyúlni a szerződéshez, ezt azonban ő személy szerint nem tartja szerencsés megoldásnak.

Egy újságírói kérdés arra irányult, hogy el tudja-e képzelni, hogy az egyhangú szavazás egy harmincnál is több tagú EU-val is működhet-e. Bóka így felelt:

Én nemcsak, hogy elképzelhetőnek tartom, hanem úgy gondolom, hogy a jelenlegi európai integráció jelenlegi természete – ami ugye azt jelenti, hogy nem egy szövetségi államról beszélünk, hanem szuverén államok közötti együttműködésről – egyenesen megköveteli azt, hogy az Európai Unió megtartsa az egyhangú döntéshozatalt, mert egyébként a föderalizációnak egy olyan szintjére emelkednénk, amire politikai szándék a jelenlegi keretek között a tagállamokban nincsen.

Közel-Kelet

A közel-keleti konfliktus értékelésében azt a magyar álláspontot képviselte az uniós ügyekért felelő kormányzati megbízott, hogy a kiindulópontot nem lehet elfelejteni, ami pedig az, hogy egy terrorista szervezet támadást hajtott végre egy szuverén állammal szemben, aki jelenleg az önvédelemhez fűződő jogát gyakorolja. A vitákban hangsúlyt helyezett arra, hogy a túszok azonnali szabadon engedése meg kell jelenjen minden elfogadott következtetésben.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására Brüsszelben 2023. november 15-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)