Demkó Attila: Kijevnek egyetlen esélye van
2023 a patthelyzet éve volt Ukrajnában, a felőrlő háború – előre látható módon – Oroszországnak kedvezett. Az év során a frontvonalak keveset változtak, egyik oldal sem tudott valódi áttörést elérni. A kérdés az, hogy ez így marad-e 2024-ben?
Ebbe az irányba mutat, hogy a technológia a defenzív hadviselésnek kedvez, Ukrajna pedig a front legnagyobb részén védelembe ment át.
De jóval nagyobbak a bizonytalanságok, mint 2023 elején. Ukrajna és nyugati támogatóinak kifáradása érezhető. Az Egyesült Államokon múlik, hogy Kijev megkapja-e a sikeres védekezéshez szükséges eszközöket. Az is kérdés, hogy egyes lőszerkategóriákban tud-e a Nyugat eleget adni?
- Amennyiben igen, és megőrzi belső stabilitását, Ukrajna sikeresen védekezhet 2024-ben.
- Ha nem, akkor az oroszok előbb-utóbb áttörhetik a frontot, és nagyobb területi nyereségre is van esélyük.
Az ukrán belső stabilitást csökkentheti Volodimir Zelenszkij mandátumának lejárta, míg Vlagyimir Putyint a választások erősíteni fogják.
Pedig Kijev egyetlen esélye a háború megfordítására az, hogy az orosz fél akarata valamilyen okból megtörik.
A tűzszünetre – elsősorban Ukrajna fáradtsága miatt – nagyobb esély van, mint 2023-ban, de a háború valódi lezárulására kevés.
Kaiser Ferenc: Keleten a helyzet változatlan (lesz?)
A legvalószínűbb, hogy 2024 sem hoz jelentős változást az orosz–ukrán háború menetében. Az arcvonal kritikus szakaszain a mindkét fél által jól kiépített és mélységben tagolt védelmi vonalak áttörésére tett kísérletek egyik fél számára sem hozhatnak igazi eredményeket.
Pár tucat, maximum pár száz négyzetkilométer cserélhet gazdát a jövő évben.
Véleményem szerint a Nyugat továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, mert elemi érdeke. Egy ukrán összeomlás, egy egyértelmű – területi hódítással járó és a maradék Ukrajnát bábállammá változtató – orosz győzelem nemcsak Európában, hanem világszerte veszélyes precedenst teremtene arra, hogy ha elég erős és gátlástalan vagy, akkor bármelyik szomszédodtól elszakíthatsz területeket, vagy akár teljes egészében meg is hódíthatod.
Éppen ezért, bár jelenleg belső uniós viták dúlnak, illetve az Egyesült Államok esetében a közelgő elnökválasztás miatti republikánus és demokrata nézeteltérések miatt megszűnni látszanak az Ukrajnának adott nyugati támogatások, de ezek nem fognak elmaradni.
Ezek azonban csak ahhoz lesznek elegendők, hogy Kijev ne veszítsen újabb területeket, de egy nagyobb – és ami fő- – átütő erejű támadás végrehajtására nem.
Most amúgy is – áprilisig legalább – raszputyica van, azaz a mindent elborító sár miatt nem lehet komolyabb hadműveleteket indítani. A közelgő elnök „választás” miatt Vlagyimir Putyinnak kell egy „győzelem”, ami valószínűleg a hónapok óta ostromlott Avgyijivka bevétele lesz, hatalmas véráldozatok árán. Ha felszárad a sár, akkor valószínűleg növekedni fog a harcok intenzitása. Ha azonban – s jelenleg ez tűnik a legvalószínűbbnek – mindkét országban marad a jelenlegi politikai vezetés, illetve egyik társadalomban sem következik be jelentős változás a háború megítélésben, akkor marad a patthelyzet, s mivel egyik fél részéről sincsen jelenleg komoly szándék, illetve kompromisszumkészség a megegyezéshez, tűzszünet sem várható, pláne nem békekötés.
Fotó: MTI/EPA/Maria Senovilla
Bendarzsevszkij Anton: Kinek dolgozik az idő?
Az idei ellentámadás sikertelensége után Ukrajna arra kényszerül, hogy teljesen átértékelje a katonai stratégiáját. A jól kiépített orosz védelmi állásokkal szemben még a nyugati katonai eszközök segítségével sem tudtak eredményt elérni, ahogy egyébként Oroszország sem tudott mit kezdeni az ukrán védelemmel szemben.
A 2023-as év a katonai műveletek tekintetében semmilyen számottevő eredményt nem hozott, a frontvonalak lényegében 2022. novemberi szinten konzerválódtak.
Így a 2024-es évnek Moszkva és Kijev alapvetően teljesen másként fut neki. A 2023-as kudarc után az ukrán tervek valószínűleg a védelem kiépítésén és erőgyűjtésen alapulnak majd, de emellé kisebb, lokális sikerekre is szükségük lesz, hogy fenntartsák a nemzetközi figyelmet a háborún, újabb támogatásokat tudjanak szerezni, és mozgósítsák az ukrán társadalmat a hadicélok érdekében. Az orosz terv ehhez képest teljesen más elvet követ, és ennek a lényege az „idő” faktor.
Vlagyimir Putyin abban bízik, hogy az idő neki dolgozik, az ukrán társadalom előbb-utóbb belefárad a háborúba, a Nyugat pedig kihátrál Ukrajna mögül, így Kijev előbb-utóbb kénytelen lesz elfogadni az orosz ultimátumot.
Ukrajna szempontjából ezért kulcsfontosságú lesz, hogy kitartanak-e mellette a nyugati szövetségesek – amire szerintem igen a válasz.
Talán az egyik legnagyobb kérdés 2024-re nézve, hogy az orosz vezetés a márciusi elnökválasztások után elindul-e a további eszkaláció útján, és meghirdeti-e az újabb általános mobilizációt? Ha igen, akkor a befagyás felé haladó háború újabb veszélyeket tartogathat Ukrajna számára 2024. második felében, de egyúttal Kijev nyugati szövetségeseit is arra késztetheti, hogy még komolyabb katonai támogatást nyújtsanak a háborúban lévő országnak.
Borítókép: Ukrán katonák harcolnak a frontvonalnál, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében 2023. december 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború huszadik hónapjában (Fotó: MTI/EPA/Jakiv Liasenko)
