Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mondott a Magyar Külügyi Intézet 50. évfordulójára rendezett ünnepségen a Vígadóban A multivektorális magyar külpolitika címmel.
Beszédében a miniszter elmondta, hogy egyáltalán nem túlzás, hogy a globális biztonság a hidegháború vége óta a legrosszabb formájában van jelenleg.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy
– Az olyan országok számára, mint Magyarország, amely nem rendelkezik a világ egyik legnagyobb hadseregével, sem pedig a legnagyobb gazdaságával, nincs kőolaj- vagy földgáztartaléka és a szárazföld kellős közepén van, ez rendkívüli kihívásokkal teli helyzet.
– Ha összevetjük ma a tagállami külpolitikai helyzeteket, azt kell látni, hogy a legnagyobb legitimációja a magyar külpolitikának van − mondta a miniszter. – Ma a legnagyobb politikai támogatással bír a magyar kormány, egyetlen jelenlegi kormányzó erő sem kapott akkora támogatást, mint a magyar − emelte ki.
Hozzátette, hogy amikor megkapta ezt a támogtást Magyarország kormánya, akkor alapvetően külpolitikai témák uralták a választást, mondhatni, hogy példátlan nagy tere volt ezen témáknak. – Nem sokkal az orosz–ukrán háború kirobbanása után voltunk, a kormány pedig egy világos külpolitikai utat jelölt ki, míg velünk szemben is egy jól látható irányvonalat lehetett látni – fogalmazott Szijjártó Péter.
– Ebben a helyzetben pedig az emberek hoztak egy döntést, ezért ma a magyar kormány a legnagyobb legitimációjú külpolitikát tarthatja
− hangsúlyozta a miniszter.
– Ha a magyar kormány külpolitikája elé két szót lehetne tenni, akkor azok a „szuverén” és „magyar
− folytatta Szijjártó Péter, és hozzátette: – Amit ígérhetek, hogy amíg ez a kormány marad, ez így is lesz. Különösen fontossá válik, hiszen látni, hogy egy egészen új világrend körvonalazódik mind biztonsági, politikai, mind pedig gazdasági irányokból. Látszik, hogy ez az új világ nem lesz egypólusú, de az, hogy milyen viszonyok lesznek, az a jövő zenéje.
Szijjártó Péter négy pontban foglalta össze, hogy miért is sikeres a magyar külpolitika a hatalmas külső nyomás ellenére is.
– Sikeres, mert bár egy háború szomszédságában élünk, másfél éve sikerül kimaradni a harcokból, és egyetlen lépést sem tettünk, ami meghosszabbítaná a háborút vagy ami miatt többen haltak meg − kezdte az érvelést a magyar miniszter. – Morálisan tartható a véleményünk, azt állítjuk, hogy meg kell menteni az emberek életét. Minden egyes nappal egyre többen halnak meg, egyre nagyobb a pusztítás. Mi nem akarjuk, hogy többen haljanak meg, hogy nagyobb legyen a pusztítás − folytatta.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy komoly hiba volt Európában, hogy lokalizáció helyett globalizálták a háborút, és reméljük, hogy csak a hatásai lesznek érezhetők globálisan, nem pedig maga a háború. Elmondta, hogy a Külügyi Bizottság döntő többsége másfél éven keresztül úgy tartotta, hogy pénzt, fegyvert, információt kell átadni az ukránoknak, akik nyernek és az oroszok veszítenek. Másfél éve hallgatom ezt a külügyi tanácsban − tette hozzá. Majd kiemelte:
– Ennyi idő után be kell látni, hogy megbukott ez a stratégia. Ahogy a szankciók is. A szankciókról is úgy tartották, hogy majd térde kényszerítik az oroszokat, és majd politikai változás jöhet. Ez sem lett igaz. Mérleget kell vonni Európának, kell egy B-terv, egy másik stratégia.
A külügyminiszter hozzátette, mindvégig kiálltunk és kiállunk azért, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy ne lehessen közvetlen konfliktus a NATO és Oroszország között. Az EU-nak a béke nagykövetének kell lenni, mindent megteszünk ezért.
A második terület a közel-keleti konfliktus. – Fenntartottuk a stratégiai partnerséget Izraellel és az arab országokkal is. Megmentettük a bajba került magyarok életét. Soha nem engedjük, hogy ne az elejétől vizsgáljuk a kialakult konfliktust, ami pedig azzal kezdődött, hogy megtámadták Izraelt és sokakat megöltek, elraboltak.
Sikeres terrorellenes műveletekre szükség van, nemcsak Izraelnek, hanem a világnak is
–fogalmazott. Kiemelte, „azt is világossá kell tenni, hogy az Ábrahám-megállapodások hozták el a béke és a nyugalom reményét. A konfliktus során el kell kerülni az eszkalációt, nem alakulhat ki országok közötti háború, és nem szabad az Ábrahám-megállapodások eszmeiségét sem elveszíteni.
– Sikeres a külpolitikánk, hiszen hazahoztunk 570 magyart Izraelből, az egyiptomi és az izraeli külügyminiszterrel együtt, a katariakkal együttműködve pedig hazahoztuk a három magyar túszt. Megbízhatóság, kölcsönös tisztelet kell, és úgy is tárgyalunk velük
− emelte ki, majd megjegyezte, hogy
– Érdemes-e multivektorális külpolitikát folytatni? Mondhatjuk, hogy igen, mindenkivel jóban kell lenni, hiszen ez, szélsőséges esetekben, életet menthet.
Hozzátette, hogyha nem így folytatták volna a politikájukat, akkor a Covid alatt nem lehetett volna Európa leggyorsabb vakcinázási kampányát véghez vinni.
A migrációval kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy nyolc éve tart a migrációs nyomás rajtunk, és éppen nyolc év kellett, mire az Európai Bizottság elnöke végre kimondta, hogy majd ők döntik el, hogy ki léphet be az EU-ba. – Emlékezzünk, miket mondtak ránk, amikor kerítést építettünk, vagy amikor azt mondtuk, hogy mi döntjük el, kit engedünk be az országunkba, és akkor is miket mondtak ránk, amikor azt mondtuk, hogy a határsértés nem menekültjog.
Nem engedtünk a külső nyomásnak. Igazunk volt.
Ez nem csak a mi sikerünk, hanem a visegrádi négyeknek is, akik együtt dolgoztak, amikor kellett – mondta.
Az elmúlt évek példátlan válságaiból Magyarország sikeresen jött ki.
Ehhez az is hozzáad, hogy már kilenc éve integrált külpolitikai és külgazdasági gondolkodás folyik, és minden egyes válságra a szuverén, nemzeti válaszunkat adtuk meg, mondta a miniszter, hozzátéve, hogy „eközben pontosan ugyanazt a vitát kellett megvívnunk, hogy letérjünk-e a 2010 óta tartó sikeres gazdasági útról és térjünk-e vissza a segélyalapú támogatásra, de mi nem ezt az utat választottuk. A világgazdaság szenvedett, a magyar gazdaság sorra döntötte a rekordokat. Idén 13 milliárd lesz az FDI, ami azt jelenti, hogy megdupláztuk. A világ 95. legnagyobb országaként a világ 33. legjobb exportteljesítményét állítja elő Magyarország”.
– Világossá tettük, hogy nem a keleti és nyugati kereskedések ellehetetlenítése, hanem szorosabbá fűzése a fontos, Magyarország a keleti és nyugati országok találkozási helyévé vált
− mondta a miniszter.
Úgy folytatta, az biztos, hogy hatalmas nyomás marad rajtunk a közeljövőben is, ahogy közeledünk majd az amerikai elnökválasztáshoz, és ahogy az is egyre inkább világossá válik, hogy nem fogjuk feladni a nemzeti pozíciónkat akkor sem, ha egyre nagyobb nyomást helyeznek ránk és még zsarolnak is minket azért, hogy engedjük Ukrajna EU-csatlakozását.
– Az elmúlt 13 év elemzése: mindig volt rajtunk nyomás, mindig kitartottunk, mindig nekünk volt igazunk
− zárta szavait Szijjártó Péter.
Borítókép: Szijjártó Péter az MKI 50 Konferencián (Fotó: Havran Zoltán)
