Azonban bármi is áll majd ebben a programban, az valószínűleg fájdalmas és hosszadalmas folyamat lesz. Von der Leyenék valószínűleg egy ütemtervet készítenek, amelynek keretében minden reformlépést egy-egy bővítési lépéssel kötnének össze. Ez a megoldás biztosítaná, hogy azok a tagállamok, például az észak-európai országok vagy a balti államok, amelyek a bővítést támogatnák, de a reformoktól ódzkodnak, könnyebben beadják a derekukat.
A terv lényege pedig az lenne, hogy mire Ukrajna és a Balkán országai csatlakoznak, a szervezet készen álljon a több mint harminc tagállam kezelésére.
A szervezeti reform azonban nem elég. Megoldást kell találni arra is, hogy miből finanszírozhatja az EU a programjait és a közös hitelfelvételből adódó költségeket. A következő bizottsági elnöknek „fejlesztenie kell az EU saját forrásait” – nyilatkozta egy tisztségviselő a Politico hírportálnak.
Hogy az Európai Unió legszegényebb tagállamainál is jóval szegényebb, mindössze 4100 dolláros egy főre jutó GDP-vel rendelkező Ukrajna csatlakozása milyen beláthatatlan következményekkel járna, azt az Alapjogokért Központ szakértői vázolták fel decemberi sajtótájékoztatójukon.
A jelenlegi uniós agrártámogatások jelentős része hektáralapú. Európa második legnagyobb országaként Ukrajna a puszta mérete révén bedöntené az összes európai családi gazdaságot. Az uniós támogatások másik jelentős pillérét a kohéziós támogatások képezik. Ezek összegét régiónként az egy főre jutó GDP-nek az uniós átlaghoz viszonyított aránya alapján számolják ki. Azoknak a régióknak jár a támogatás, amelyekben ez az arány nem éri el a 75 százalékot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!