Belengette Ursula von der Leyen az EU megreformálását Ukrajna fogadására

Ursula von der Leyen bizottsági elnök még mindig adós a bejelentéssel, hogy újrázna-e a Európai Unió vezető tisztségében, azonban a szerdai európai parlamenti vita során felvázolt terveit akár a következő ciklusra szóló programként is lehet értelmezni.

Strasbourg, 2024. január 17. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetérõl és a befagyasztott uniós pénzeszközökrõl tartott vitában az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2024. január 17-én. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

Az Európai Parlament szerdai vitáján magáról az EU-ról esett a legkevesebb szó. A felszólalók és maga Ursula von der Leyen bizottsági elnök is több figyelmet szentelt Ukrajnának, illetve a Magyarországnak járó források felszabadításának, mint az uniónak. Mondott azonban egy érdekes dolgot: a jövőben a hat nyugat-balkáni partnerországnak is az EU tagjává kell válnia,

ehhez azonban reformokra van szükség, hogy az unió felkészüljön a több mint harminc tag kezelésére.

Ez a Ház már merész elképzeléseket terjesztett elő a szerződéseink reformjára vonatkozóan. A jövő hónapban a bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményében ismerteti elképzeléseinket, a belga elnökség által szervezett vezetői megbeszélést megelőzően

– fogalmazott von der Leyen az Európai Parlamentben.

I am proud that our Union has answered Ukraine’s call.

Ukraine’s democratic institutions are delivering on our recommendations and on the aspirations of their people.

We will now start the screening process ↓ pic.twitter.com/GQHjaASZHq

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) January 17, 2024

Ez a tervezet akár von der Leyen második ciklusára vonatkozó programjaként is értelmezhető. A franciák, a németek és portugálok már régóta szorgalmazzák az Európai Unió rugalmasabbá és így működőképesebbé tételét, és várták a bizottság erre vonatkozó javaslatát, hogy a Tanácsban is érdemi megbeszéléseket lehessen folytatni a kérdésről.

Azonban bármi is áll majd ebben a programban, az valószínűleg fájdalmas és hosszadalmas folyamat lesz. Von der Leyenék valószínűleg egy ütemtervet készítenek, amelynek keretében minden reformlépést egy-egy bővítési lépéssel kötnének össze. Ez a megoldás biztosítaná, hogy azok a tagállamok, például az észak-európai országok vagy a balti államok, amelyek a bővítést támogatnák, de a reformoktól ódzkodnak, könnyebben beadják a derekukat.

A terv lényege pedig az lenne, hogy mire Ukrajna és a Balkán országai csatlakoznak, a szervezet készen álljon a több mint harminc tagállam kezelésére.

A szervezeti reform azonban nem elég. Megoldást kell találni arra is, hogy miből finanszírozhatja az EU a programjait és a közös hitelfelvételből adódó költségeket. A következő bizottsági elnöknek „fejlesztenie kell az EU saját forrásait” – nyilatkozta egy tisztségviselő a Politico hírportálnak.

Hogy az Európai Unió legszegényebb tagállamainál is jóval szegényebb, mindössze 4100 dolláros egy főre jutó GDP-vel rendelkező Ukrajna csatlakozása milyen beláthatatlan következményekkel járna, azt az Alapjogokért Központ szakértői vázolták fel decemberi sajtótájékoztatójukon.

A jelenlegi uniós agrártámogatások jelentős része hektáralapú. Európa második legnagyobb országaként Ukrajna a puszta mérete révén bedöntené az összes európai családi gazdaságot. Az uniós támogatások másik jelentős pillérét a kohéziós támogatások képezik. Ezek összegét régiónként az egy főre jutó GDP-nek az uniós átlaghoz viszonyított aránya alapján számolják ki. Azoknak a régióknak jár a támogatás, amelyekben ez az arány nem éri el a 75 százalékot.

Ukrajna a mérete és a fejletlensége révén annyira levinné az átlagot, hogy az ukrán régiókon kívül senki sem részesülhetne a kohéziós támogatásokból, tehát

a jelenlegi 27 tagállam mindegyike nettó befizetővé válna

− figyelmeztettek a szakértők.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről tartott vitában az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2024. január 17-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)