Ukrán csatlakozási tárgyalások: közelebb kerültünk a világháborúhoz?

Alapjogokért Központ: A háborúnak a csatlakozás elleni érvnek kellene lennie, hiszen importálja a bajt az Európai Unióba.

Rossz döntést hoztak tegnap este az Európai Unió állam- és kormányfői azzal, hogy jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával – hangzott el az Alapjogokért Központ évzáró sajtótájékoztatóján. 

A központ szakértői felvázolták Ukrajna esetleges csatlakozásának megdöbbentő következményeit és a döntés lehetséges motivációjára is rávilágítottak. 

A háborúnak a csatlakozás elleni érvnek kellene lennie, hiszen importálja a bajt az Európai Unióba. Ez a fajta gondolkodás azonban eddig is jellemző volt Brüsszelre, ezt az elvet követte a migrációval kapcsolatban is, amikor ahelyett, hogy helyben próbálta volna megoldani a problémát, beengedte a migránsokat a kontinensre

– mutatott rá Kovács István, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.

Egyértelmű, hogy Ukrajnát támogatni kell, és Magyarország meg is ad a katonain kívül minden támogatást, legyen szó humanitárius segélyről vagy a menekültek befogadásáról

– világított rá a kutatási igazgató, aki hozzátette, hogy az uniós csatlakozás nem fogja megoldani a háborús helyzetet. Kovács István szerint a tárgyalások megkezdése egyáltalán nem jelenti azt, hogy Ukrajna a közeljövőben az Európai Unió tagjává válhatna.

Számos olyan pont lesz még, ahol megakadhat a folyamat, magához a csatlakozáshoz pedig az európai uniós szerződéseket kell módosítani, amit minden tagállamnak a saját szabályai szerint ratifikálnia kell. Ez Magyarországon az Országgyűlés jóváhagyását jelenti, de több országban, például Írországban, Hollandiában és Franciaországban népszavazás szükséges hozzá, aminek a kimenetele korántsem egyértelmű.

Milyen következményekkel járna Ukrajna csatlakozása?

A jelenlegi uniós agrártámogatások jelentős része hektáralapú. Európa második legnagyobb országaként Ukrajna a puszta mérete révén bedöntené az összes európai családi gazdaságot, és erre nem más, mint a német gazdaszövetség elnöke hívta fel a figyelmet nemrég. Az európai piac egyszerűen nem tudna felvenni ilyen mennyiségű terményt.

Ráadásul Ukrajna mezőgazdasági szemlélete nincs összhangban Európáéval, a génmódosított és vegyszerkezelt terményeik jelentős része Magyarországon például nem is kerülhetne forgalomba.

Az uniós támogatások másik jelentős pillérét a kohéziós támogatások képezik. Ezek összegét régiónként az egy főre jutó GDP-nek az uniós átlaghoz viszonyított aránya alapján számolják ki. Azoknak a régióknak jár a támogatás, amelyekben ez az arány nem éri el a 75 százalékot. 

Ukrajna a mérete és a fejletlensége révén annyira levinné az átlagot, hogy az ukrán régiókon kívül senki sem részesülhetne a kohéziós támogatásokból, tehát

a jelenlegi 27 tagállam mindegyike nettó befizetővé válna.

A csatlakozási tárgyalással kapcsolatos döntésen kívül két másikat is terveztek tegnapra, az uniós költségvetés módosításával és Ukrajna közvetlen támogatásával kapcsolatban, de ezekre a magyar kormány vétója miatt nem került sor.

Kovács István szerint szükség volt a vétóra, mert míg a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem jár közvetlen anyagi hátránnyal az uniós polgárok számára, a fenti két kérdéssel kapcsolatban más a helyzet. 

A tagállami befizetések növelésére és közös hitelfelvételre van szükség ahhoz, hogy Ukrajnát finanszírozni tudjuk, miközben az előző közös hitelfelvétel is kudarcnak bizonyult.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója Ukrajna kapcsán a részrehajlást, a kivételezést és a kapkodást említette kulcsszavakként. Szerinte az, hogy a háborúban álló ország néhány hónap alatt megkapta a tagjelölti státuszt, aláássa az EU hitelességét például a Nyugat-Balkán évek óta hitegetett országainak szemében, ugyanakkor Ukrajna is csalódni fog.

A szakértő szerint ez a döntés kéz a kézben jár Európa föderális állammá alakításával. A Magyarországnak járó pénzek közül az EU által a napokban felszabadított mintegy tízmilliárd euróval kapcsolatban mindkét szakértő óvatosságra intett. Egyrészt ez a visszatartott összegnek csak a harmada, másrészt tartanak attól, hogy Brüsszel még akadályokat gördít a pénz megérkezése elé.

Az Alapjogokért Központ szerint 2023 sűrű év volt az uniós politikai színtéren, de 2024 sem ígérkezik kevésbé intenzívnek, hiszen sor kerül az európai parlamenti választásokra.

Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója (Fotó: Alapjogokért Központ)