Itt vannak az első reakciók az EU-csúcsról és a magyar álláspontról

Orbán Viktor nem magányos statiszta az európai politikai porondon.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelben a második napon, 2023. december 15-én. Balról Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője, jobbról Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Mint kiemelik, a háborúban álló országot nem lehet felvenni a közösségbe, de aggodalmukat fejezik ki, hogy Donald Trumpot újraválasztják. Ebben az esetben pedig a szerző szerint teljes paradigmaváltás lehet az Ukrajna-politikában. A cikkben hangsúlyozzák, hogy Orbán Viktor miniszterelnök blokkolja az 50 milliárd eurós támogatást Ukrajnának, továbbá olyankor szab feltételeket, amikor már amúgy döcög Ukrajna további támogatása az amerikai kongresszusban. 

Ami az EU további milliárdos segélyeit illeti, Orbán a közeljövőben valószínűleg újabb szócsatát vív a maradék 26 uniós állam- és kormányfővel 

– áll a cikkben.

A 7dnevno horvát hírportálon arról írt egy elemző, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem magányos statiszta az európai politikai porondon, amikor a külpolitikáról és az Európai Unió irányáról beszél. Mint fogalmaz, a magyar miniszterelnök egyszerűen extravagánsabb, hajlamosabb arra, hogy nyíltan kifejtse álláspontját ugyanazokban a kérdésekben, anélkül, hogy számítani kellene vagy leereszkedne bárkivel szemben, aki nem ért egyet a gondolataival. 

Orbán Viktor birtokában van az, ami ma sok nyugati államférfinak és politikusnak nincs meg, ez pedig nem más mint a személyes bátorsága és felelősségvállalási hajlandósága tetteiért

– hangsúlyozzák.

A politikában, akárcsak a kereskedelemben, előbb-utóbb minden az alkudozáson és a kompromisszumokon múlik

 – fogalmaz a szerző. Az elemző szerint ennek bizonyítékai az EU-csúcs első napjának eseményei, amelyek eredményeként tegnap Brüsszel 10,4 milliárd eurónyi korábban befagyott kohéziós forrást oldott fel Magyarország számára, hirtelen ráébredve, hogy Budapest teljesítette az igazságszolgáltatással kapcsolatos európai kritériumokat. Mint írják, az ukrán EU-csatlakozásról hosszú távon nehéz lesz megegyezni, miután Magyarország nincs egyedül az álláspontjával. 

A véleménycikk szerint minden államfőnek az a dolga, hogy az általa vezetett ország nemzeti érdekeit vegye figyelembe. Ez különösen igaz akkor, ha a hazai közvélemény széles körben támogatja az adott politikáját.

Orbán Viktor arra fogadhat, hogy az európai jobboldal hamarosan erős teljesítményt nyújt a választásokon, és kivárja az időt, amíg több, hasonlóan gondolkodó vezető ülhet egy asztalhoz – írja a The Guardian alapján a Mandiner. A brit lap brüsszeli tudósítója rámutatott a bővítés előtt álló unióval kapcsolatban, hogy az EU már most is küzd azzal, miként kezelje egységesen a jogállamisági és külpolitikai kérdéseket, azt pedig  sok vezető elismeri, hogy az új tagok felvétele előtt belső reformokra lenne szükség.

A szlovák és a holland választások eredményeit, valamint az osztrák közvélemény-kutatások legfrissebb állását figyelembe véve a magyar miniszterelnök okkal reménykedhet abban, hogy a jövő évi európai parlamenti választások után megváltozik az EU irányvonala. 

Ahogyan arra politikai igazgatója, Orbán Balázs is felhívta a figyelmet, a mostani döntés ellenére Magyarországnak lesz még bőven alkalma megakadályozni Ukrajna felvételét a következő években, hiszen a legújabb brüsszeli elhatározás mindössze elvi.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelben a második napon, 2023. december 15-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)