Szakértő: Akár tíz évig is elhúzódhat Ukrajna csatlakozása az EU-hoz

A kárpátaljai magyarok helyzete javulhat, de számtalan nyitott technikai kérdés várja még a csatlakozás előtt Ukrajnát, mondta el lapunknak Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense.

Brüsszel, 2023. február 9. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) kezet fog, miután sajtótájékoztatót tartottak az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának elsõ napi ülésén 2023. február 9-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

– Ukrajna csatlakozását minden tagállamnak ratifikálnia kell, milyen menetrend vár most az országra? Egyáltalán, mikorra lehet EU-tag Ukrajna?

– Ez egy nagyon hosszú folyamat még akkor is, ha egy ország nincs háborúban. Attól függ honnan nézzük, a csatlakozási folyamat megkezdésétől vagy a társulás megkezdésétől öt-tíz évig is elhúzódhat. Akkorra méretű országnál, mint Ukrajna, az Európai Uniónak is át kell alakítani a belső folyamatait, amik párhuzamosan a felektől nagyon sok kompromisszumot fognak igényelni.

A csatlakozási folyamat hossza a legoptimistább becslések szerint is legalább öt vagy akár tíz év is lesz.

– A nemzetközi sajtóban egészen magas összegekről van szó annak kapcsán, hogy mennyibe kerülhet Ukrajna csatlakozása, az első hétéves uniós költségvetési ciklusban egyes becslések szerint ez akár 186 milliárd euróra is rúghat. Mindezt hogyan tervezi finanszírozni Brüsszel?

– Ha Ukrajna a mostani körülmények között csatlakozna, akkor ez esetben is igaz az a tény, hogy a nettó befizető országok részéről mindig kell egy kompromisszum – Ukrajna esetében a mezőgazdasági támogatások rendszerére ez fokozottan igaz –, hogy a befizető országok vállalják-e ennek a költségeit. Számszerűsíteni nem nagyon lehet, mert elengedhetetlen, hogy át kell alakítani a folyamatokat. Az azonban biztos, hogy az uniós költségvetés alapkérdéseit újból át kell gondolni.

– Orbán Viktor úgy látja, Brüsszelben van hajlam arra, hogy visszaéljenek a hatalmukkal, ami a hazánkat érintő uniós pénzek visszatartásában, de akár a bővítés terén is megnyilvánulhat. Mit gondol, lehet arra számítani, hogy az EU ilyen eszközökhöz nyúl a jövőben?

– Az Európai Unió rendszere egy nagy kompromisszumhálózat, ezért a fontos kérdések esetén csak úgy tudunk előre jutni, ha kölcsönös engedményeket teszünk és figyelembe vesszük egymás érdekeit, annál is inkább, hiszen ezeken a területeken továbbra is nem minősített többség, hanem egyhangú határozathozatal szükséges.

Hosszú csatározásra számíthatunk ezekben a kérdésekben. Ez most egy szimbolikus döntés volt, egy történelmi folyamat kezdete, azonban ha majd majd lemegyünk a technikai folyamatok szintjére, akkor elvárások is vannak: a jogharmonizációs folyamatokon túl fontos politikai és gazdasági kritériumok amiket teljesítenie kell Ukrajnának. Ezekben a kérdésekben pedig véleményem szerint még nagyon sok feszültség lehet a jövőben.

Ezen túl kirajzolódott most is, hogy Magyarország nem volt egyedül azzal a véleménnyel, hogy az ukrán csatlakozás nem lehet egy gyorsított eljárás.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Fotó: Soós Lajos / MTI

– Hogyan látja az események tükrében mennyiben változhat a kárpátaljai magyarok helyzete?

– Láthattuk az elmúlt napokban is, hogy ígéretek voltak, ha megindul ez a folyamat, egyébként az Európai Uniónak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének az egyik feltétele volt, hogy történjenek lépések és az úgynevezett koppenhágai kritériumok részeként, amik magukba foglalják ezeket a területeket. Azt is számon lehet kérni Ukrajnától, hogy milyen törvényeket hoz és azokat hogyan teljesíti. Ebből a szempontból igen szigorú ellenőrzés várható európai szinten, ami segítség lehet a kárpátaljai magyarok helyzetének javulásában.

– Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos fejlemények mit jelentenek az ukrajnai háború szempontjából?

– Közvetlen összefüggés nincs a kettő között, ez inkább egy modernizációs folyamat az európai integráció irányába. Korábban volt egy olyan megállapodás amit úgy hívtak, hogy mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, ez indította el Ukrajnát az európai modernizáció felé, s az kapott most plusztámogatást, de ennek a háború közvetlen kimenetelére véleményem szerint nem lesz hatása. Az EU elkötelezettsége Ukrajna iránt viszont látszik ebben az irányban.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) kezet fog, miután sajtótájékoztatót tartottak az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésén 2023. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)