Szijjártó Péter: Nincs gyakorlati jelentősége az EU Ukrajnáról hozott döntésének

Azok az okok, ami miatt nem támogatjuk Ukrajna uniós csatlakozását, továbbra is fennállnak, mondta el Szijjártó Péter a Mandiner Világrend című műsorában. A külügyminiszter az EU-csúcson született döntés mellett a vétó lehetőségeiről, a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről, valamint hazánk Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyáról is beszélt.

Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, de a tárgyalások tartalma nincs meghatározva. Észak-Macedóniával 2015-ben, Albániával 2014-ben született született döntés erről és a mai napig nem kezdődtek meg a valós tárgyalások. Magyarország részéről jó döntés született, mi nem veszünk részt ebben és nem vállalunk felelősséget érte és a következményei alól is mentesítjük magunkat, mondta el a külgazdasági és külügyminiszter, aki arra is rámutatott, hogy a kemény vétó eszközéhez majd akkor kell nyúlnunk, amikor olyan dolgokat akar beerőltetni Brüsszel a valós tárgyalási keretbe, ami nekünk hátrányos volna.

– fogalmazott a tárcavezető. Szijjártó Péter cáfolta Olaf Scholz híresztelését, miszerint ő javasolta Orbán Viktornak, hogy hagyja el a a szavazás idején az üléstermet, a miniszter szerint a német kancellár sztorija teljességgel alaptalan. 

Szijjártó Péter a hétfői és keddi külügyminiszteri és az általános ügyek tanácsának ülésén általa tapasztaltakat ugyanakkor nyomásgyakorlásnak nevezte. Az okok, amik miatt ezt Magyarország nem támogatta, továbbra is fennállnak, amelyen a hazánknak megítélt tízmilliárdos forrás sem változtathat.

Az európai uniós vezetők hosszú távú stratégiai gondolkodását is hiányolta. Ahogy fogalmazott: ingatag és instabil kormányok vezetőiről beszélhetünk, akik csupán a pillanatnyi népszerűséghez ragaszkodnak.

Fókuszban a kárpátaljai magyar kisebbségek jogai

A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről szólva a külügyminiszter kiemelte azt a tényt, hogy Ukrajna 2015-ben kezdte el a magyar kisebbség jogait és a többi kisebbség jogait csorbítani. Nyolc évig csak elvették a jogokat, egy parlamenti döntés ezt nem teszi zárójelbe, emellett a megvalósulása is kétséges. Ennek kapcsán Ukrajna szavahihetőségét is megkérdőjelezve elmondta, az nem alkualap, hogy tiszteletben tartják a kisebbségi jogokat, és ezért valamit kapnak cserébe.

Azzal, hogy az ötvenmilliárdos ukrán segélyt megvétóztuk, ezt világossá tettük, mondta el. Eddig 85 milliárd eurót adott az unió Ukrajnának és nem tudni az összeg felhasználásáról semmit, mutatott rá. Eközben pedig hazánk Lengyelországgal együtt még a korábban általunk is megszavazott forrásokból sem részesült. Szerinte ennek kapcsán jogsértésben van az Európai Bizottság.

Sorsdöntő európai választás jön

A jövő évi európai parlamenti választás súlyát mérlegelve a voksolás sorsdöntő lesz, emelte ki. Európa versenyképessége a tét, mutatott rá. Ha Európa nem lesz patrióta akkor végleg lemarad, de az új parlamentben reményei szerint össze tud állni egy olyan hazafias pártcsoport, amely tenni tud ezért.

A külügyminiszter emellett beszélt az Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatunkról is. Kiemelte azt a tényt, hogy az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatunk mellett az uniós országok és Kína közötti gazdasági forgalom tavaly 865 milliárd eurót tett ki, ennek mi csupán a két százalékát képviseljük. Hatalmas képmutatás van tehát e területen is.

Az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán három fontos dolgot emelt ki: mi Izrael szövetségesei vagyunk és azok is maradunk. Emellett stratégiai partnereink az arab országok és a közel-keleti békére a megoldás szerintünk az Ábrahám-megállapodások ügyének életben tartása. Emellett ami a legfontosabb, hogy meg tudtuk menteni a magyar embereket.

Az izraeli, katari és egyiptomi segítséggel 560 ott rekedt magyar állampolgárt tudtunk kihozni Izraelből és az elsők között Gázából 15-ből 14-et, de ő ott akart maradni. A magyar túszok kiszabadításában pedig a katariak segítettek minket, mutatott rá Szijjártó Péter. A külpolitika lényege az, hogy olyan kapcsolatokat építsünk, hogy ha baj van legyen hová fordulni.

Az amerikai–magyar kapcsolatokat érintve szerinte a demokraták szemében stigma hazánknak a republikánus párttal és a volt elnökkel való jó kapcsolata. Az amerikai nagykövet tevékenységét tiszteletlennek, a helytartóként való viselkedését pedig ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Elmedin Konakovics boszniai külügyminiszterrel a szarajevói tárgyalásait követő sajtóértekezleten 2023. március 22-én (Fotó: Fehim Demir / EPA / MTI)