Ezért lesz nagyon nehéz dolga Donald Tusk kormányának

Donald Tusk már a miniszterelnöksége első napjaiban óriási botrányt keltő intézkedéseket hozott. A baloldali régi-új kormányfőnek azonban nem lesz olyan egyszerű az eddig kormányzó Jog és Igazságosság jobboldali pártot ellehetetlenítenie, a parlamenti többség ugyanis nem elegendő nagyobb változtatásokhoz. Donald Tusknak ugyanakkor belső koalíciós gondokkal is meg kell küzdenie.

Varsó, 2024. január 3. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a kormányülést követõ sajtóértekezletén Varsóban 2024. január 3-án. MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak Fotó: Pawel Supernak

A lengyel politikai rendszerben nem sok eszköz van az ellenzék kezében, de az októberi választások nyomán különleges helyzet alakult ki: a legnagyobb frakció – 191 képviselő a 460 tagú szejmben – a megméretésen alulmaradt volt kormánypárté, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságé (PiS), ami épp elég fejtörést okozhat Donald Tusknak, a győztes balközép koalíció miniszterelnökének. Egyelőre összetartja a koalíciót a PiS-szel szembeni revans elemi vágya, de a lappangó belső feszültségeket minden újabb botrány, beváltatlan választási ígéret növelni fogja, ami bizonyos cselekvési teret nyithat az elszigetelődött volt kormánypárt számára – írja elemzésében a Do Rzeczy lengyel hetilap.

Donald Tusknak sok területen meg van kötve a keze. Fotó: Pawel Supernak

A kormánykoalíciót alkotó négy tömörülés – a Polgári Koalíció (KO), a Lengyel Parasztpárt (PSL), a Lengyelország 2050 és a Baloldal – között világnézeti (pl. abortusz) vagy gazdasági (pl. a Polgári Platform által ígért adómentesség 60 ezer zloty – 5,24 millió Ft – éves jövedelemig) kérdésekben is viták vannak. Az ellentétek várhatóan tovább fognak mélyülni a következő hónapokban. A hegemóniára törekvő Tuskkal egyet nem értő koalíciós pártoknak nem szükséges nyíltan fellépniük a miniszterelnök ellen, elegendő tartózkodniuk vagy hiányozniuk egyes szavazásoknál, hogy a PiS képes legyen elutasítani egy-egy vitás törvényjavaslatot – mutat rá cikkében Jan Fiedorczuk.

A kormánykoalíció csak addig marad egységes, amíg választói megelégszenek a „PiS-telenítési” programmal. Ám a bosszúhadjárat fél vagy legfeljebb egy évig tarthat, addigra elkerülhetetlen lesz a fontos ügyekkel való foglalkozás. Bárhogy fogadkozik a jobboldalhoz ideológiai szempontból közelebb álló két párt, a koalíciós PSL és a független Konföderáció, hogy nem lépnek szövetségre a PiS-szel, az eszmei rokonság arra késztetheti képviselőiket (összesen 45 szavazat, amihez hozzá lehet számítani még néhány jobboldali képviselőt a kis pártokból), hogy fékezzék a KO vagy a Baloldal radikálisabb törekvéseit. Megfelelő „széljárás” esetén a PiS akár a blokkoló kisebbség szerepét is játszhatja.

Donald Tusk legnagyobb akadálya Andrzej Duda elnök

A PiS fő aduja változatlanul a jobboldali táborból megválasztott Andrzej Duda államfő, aki vétót emelhet a parlament által megszavazott törvények ellen, vagy alkotmánybírósági normakontrollt kérhet róluk, megbénítva a kormány tevékenységét. Az elnöki vétó parlamenti leszavazásához 

háromötödös parlamenti többségre lenne szükség – a képviselők legalább felének jelenlétében –, ami a koalíciónak még a Konföderáció esetleges támogatásával is hiányzik.

Andrzej Duda független személyiség, a PiS-kormány által elfogadott több törvényt is megvétózott. Még csak 51 éves, bizonyára gondol a jövőjére második hivatali időszakának 2025-ben esedékes lejárta után. Nemzetközi politikai karrierre nemigen számíthat, ebben a jelenlegi koalíció aligha támogatná. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a 74 éves Jaroslaw Kaczynskitől, annak előbb-utóbb esedékes nyugdíjba vonulása után, átvenné a PiS elnökségét. Nem fordíthat hátat a konzervatív választóknak, sem a PiS politikusainak, ha a jobboldalon továbbra is jelentős szerepet akar játszani, ezért minden bizonnyal blokkolni fogja a balközép koalíció „forradalmi” törvényjavaslatait.

A lengyel köztévé erőszakos megszállását tüntetések követték. Fotó: Czarek Sokolowski

A PiS kezében más kulcsfontosságú intézmények is maradtak, köztük az egyik legfontosabb, az alkotmánybíróság. A testület jelenlegi elnöke, Julia Przylebska mandátuma csak 2024 decemberében jár le (bár ebben is vita van Tusk pártja és a PiS között). Az elmúlt hetek történései, a közszolgálati média ügyében rekordgyorsasággal elfogadott határozatok jelzik, hogy ha a testületnek módjában áll akadályokat gördíteni a balközép kormány útjába, meg is fogja tenni.

Az első ilyen „aknát” a PiS már el is helyezte Tusk útjában, amikor az alkotmánybíróságtól az állambíróságról (Trybunal Stanu) szóló törvény egyes előírásainak felülvizsgálatát kérte, köztük azét, amely a jegybankelnök állambíróság elé állításához meghatározott többséget szabályozza, vagy amely arról rendelkezik, hogy a szejm által megvádolt személyt felfüggesztik hivatali tevékenységében. A jelenlegi elnök, Adam Glapinski mandátuma 2028-ig tart, vagyis Tusknak addig számolnia kell a jegybankelnökkel.

Novemberben, már a választási vereség után, de még a távozó kormány időszakában választották meg újabb öt évre a Pénzügyi Felügyelő Bizottság (KNF) elnökét, Jacek Jastrzebskit. A KNF kulcsfontosságú intézmény a bankrendszer, a biztosítások, a tőzsde vagy a befektetési és nyugdíjalapok szempontjából. Elnökének leváltása gyakorlatilag lehetetlen, a kormány legfeljebb négy tagját cserélheti ki, a többséget továbbra is az elmúlt években kinevezett tagok adják. A Business Insader szerint a KNF-nek lényegi befolyása van a kormányra, mert utasításaival korlátozhatja a pénzforgalmat. Elnökének újabb mandátuma azért is kellemetlen meglepetés a koalíció számára, mert egyes baloldali politikusok már utaltak arra, hogy a választási ígéretek teljesítése végett jelentősebb mértékben megadóztatnák az állami vállalatok nyereségét.

A PiS tavaly augusztusban az ügyészi szervezetben is olyan módosításokat eszközölt, amelyek hátrányosak ellenfelei számára. Például törvénymódosítást fogadott el, amely a főállamügyész több jogosultságát az országos ügyészhez és annak helyetteseihez delegálta. A főállamügyész továbbra is adhat ugyan utasításokat az ügyészeknek, de csak az országos ügyész közvetítésével. Ez utóbbi tisztséget jelenleg a PiS-kormány igazságügyi miniszterének és főállamügyészének, Zbigniew Ziobrónak a bizalmasa, Dariusz Barski tölti be.

Külön problémacsomag a közszolgálati média. A lengyel televízió (TVP) az új kormánytöbbség számára a PiS-kormány szimbóluma, lebontása próbakőnek számít Donald Tusk pártja számára. Bár a Nemzeti Médiatanács (RMN) és az Országos Rádió- és Televíziótanács (KRRiT) mandátuma csak 2028-ban jár le, és a PiS politikusai hangsúlyozzák, hogy a közmédiában tervezett változtatások csak törvény útján kivitelezhetők (az államfő hozzájárulásával), az új kormány mindent meg fog tenni a jelenlegi közmédia átalakítása érdekében, akár az állami dotáció drasztikus megvágásával, akár – ha szükséges – a televízió bezárásával. Nem kétséges, hogy a koalíció előbb-utóbb – többé vagy kevésbé elegáns módon – átveszi a közmédiát, helyreállítja a „demokráciát” az állami társaságoknál, valamint a „jogállamiságot” az ügyészségeken és bíróságokon.

Az új évben a PiS három nagy kihívás előtt áll: önkormányzati és európai parlamenti választások, illetve az elnökválasztáson induló jelöltjének kiválasztása, ügyes védekezés a bosszúhadjárattal szemben és eddigi radikális retorikájának felülvizsgálata – mely szerint Tusk hatalomba való visszatérése a demokrácia végét jelenti, a miniszterelnök pedig német ügynök és hasonlók.

A választási maraton első próbáját, a parlamenti választásokat a PiS elbukta. Ha nem változtat eddigi taktikáján, és nem hajt végre alapvető, helyenként fájdalmas reformokat struktúráiban, a következő választásokat is el fogja veszíteni. A volt kormánypártnak és szövetségeseinek rendkívül fegyelmezettnek kell lenniük, kíméletlenül ki kell használniuk az új hatalom botlásait, képviselőik nem hiányozhatnak a fontos szavazásokról. Ha a PiS mértékadó ellenzéki szerep helyett a totális ellenzékiséget választja, elidegenítheti magától bizonyos ügyekben potenciális szövetségeseit, a Lengyel Parasztpártot és a Konföderációt, sőt az államfő jóindulatát is elveszítheti – figyelmeztet cikkében a lengyel hetilap.

Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök a kormányülést követő sajtóértekezletén Varsóban 2024. január 3-án (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)