A diákoknak kiállított tartózkodási engedélyek száma (103 500) alig változott (+1 százalék), ők jelentik a legjelentősebb bevándorlói csoportot, míg a családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedélyek száma öt százalékkal 91 ezerre csökkent, a gazdasági okokból kiállított tartózkodási engedélyek száma pedig 5 százalékkal 54 630-ra emelkedett.
Az illegális helyzetben lévő bevándorlók legalizálása is stabilitást mutat, számuk alig 0,3 százalékkal emelkedett 34 400-ra. Ebbe beletartozik a feketén dolgozó külföldiek legalizálása is, akiknek száma öt százalékkal 11 411-re emelkedett.
A tartózkodási engedélyek egyharmadát észak-afrikai állampolgárok kapták, marokkóiak, algériaiak és tunéziaiak.
A 2023-as bevándorlási számok tükrözik politikai prioritásainkat
− írta Gérald Darmanin belügyminiszter az X közösségi oldalon, üdvözölve a „kiutasítások nagyon jelentős növekedését”.
A hivatalos adatok szerint ez a szám tavaly tíz százalékkal, több mint 17 ezerre emelkedett.
A növekedés elsősorban „az Algériával való konzuli együttműködés újraindításával függ össze”, az észak-afrikai ország állampolgárait toloncolták ki a legnagyobb számban (2562 fő, +36 százalék) a belügyminisztérium szerint. A harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolása 13 százalékkal, 5700-ra emelkedett.
Gérald Darmanin üdvözölte azt is, hogy „4686 bűnelkövető külföldi állampolgárt küldtek vissza a származási országukba” 2023-ban, szemben a 2022-es 3615-tel, ami 30 százalékos emelkedést jelent.
Franciaországban 2023 végéig csaknem 63 ezer ukrán állampolgár is letelepedett, ideiglenes védelemben részesülő személyekként.
Tavaly 61 640-en kapták meg a francia állampolgárságot, ami 22 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, s 2018 óta a legalacsonyabb szám, ami azzal magyarázható a tárca szerint, hogy „2020 óta megemelkedett a megkövetelt francia nyelvtudás szintje”.
A francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) kedden azt közölte, hogy tavaly rekordszámú, 142 500 menedékkérelmet regisztráltak, ami nyolcszázalékos emelkedést jelent az előző évi 131 ezerhez képest, de elmarad az európai átlagtól.
A menekültstátust a kérelmezők 33 százaléka kapta meg tavaly, ami négyszázalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
Borítókép: Gerald Darmanin francia belügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
