Szakértő az amerikai nyomásgyakorlásról: lehet próbálkozni, de a magyarok ezt nem szeretik

– Az elmúlt években a magyar kormány is többször elmondta, nem fog működni a politikai nyomásgyakorlás. Ezzel lehet próbálkozni, de a magyarok annyira nem szeretik, ha kívülről akarják megmondani nekik mit, és hogyan csináljanak – mondta a Magyar Nemzetnek Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a három amerikai szenátor múlt heti magyarországi látogatásával kapcsolatban. A szakértő szerint az amerikai nagykövet éket próbál verni az amerikai–magyar kapcsolatok közé.

– Az amerikai szenátorok Magyarországra küldése kifejezetten rosszul időzített lépés volt a Biden-adminisztráció részéről: azután történt, hogy konszenzusra jutottunk a svédekkel. A látogatással láthatóvá vált az az ideológiai nyomásgyakorlás, amelyet a demokrata kormányok évek óta folytatnak hazánkkal szemben – mondta a Magyar Nemzetnek Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársa.

A demokraták olyan témákban próbálnak a kormányra nyomást gyakorolni, amelyikben nem egyezik a magyar–amerikai álláspont. Fotó: Mirkó István

Mint korábban beszámoltunk róla: három amerikai szenátor szorgalmazta múlt vasárnap országuk budapesti nagykövetségén, hogy az Országgyűlés mielőbb ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását. Végül azonban békülékenyebb hangot ütöttek meg, mint amire előzetesen számítani lehetett. A szakértő erre reagálva elmondta: a kormány többször kifejezte, hogy támogatja Svédország NATO-hoz való csatlakozását. Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombati évértékelő beszédében kijelentette: 

a magyar kormány támogatja a svédek NATO-csatlakozását. 

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte a kérdés napirendre tűzését az Országgyűlésben. Ma pedig már Magyarországra érkezik Svédország miniszterelnöke. Orbán Viktor péntek reggeli Kossuth rádiónak adott interjújában elmondta: komoly hadiipari megállapodást kötnek, a katonai együttműködésről is lefektetnek néhány irányt és célt a svédekkel. 

Hozzátette: érdekalapon is együtt tudnak működni velük, csak ne akarják megmondani a magyaroknak, hogy hogyan éljenek.

Éket vernének amerikai–magyar kapcsolatok közé

– Amit most láthattunk az amerikaiak részéről, azt az Orbán-kormány már megtapasztalta az Obama-adminisztráció során is. Olyan témákban próbálnak a kormányra nyomást gyakorolni, amelyikben nem egyezik a magyar–amerikai álláspont. Legyen szó a gyermekvédelmi törvényről, az orosz–ukrán háborúban felvett békepárti álláspontról vagy az illegális migráció kérdésköréről. Az elmúlt 14 évben számtalan hasonló eset volt – árulta el a szakértő. Fekete Rajmund szerint annak sincs feltétlenül jó üzenete, hogy az amerikai nagykövet a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, 

megvannak az eszközei, hogy más belátásra bírja a miniszterelnököt. 

– Egy szövetségessel szemben egy ilyenfajta nyomásgyakorlás nem éppen a kapcsolatok elmélyítéséről, szorosabbra fűzéséről szól. Úgy tűnik, mintha a nagykövet éket próbálna verni az amerikai–magyar kapcsolatok közé – jelentette ki. A szenátorok vasárnap sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy a kormány részéről nem fogadták őket, értetlenkedtek is egy sort emiatt. A szakértő ennek kapcsán kifejtette: kongresszusi képviselőkről van szó, tehát nem kormánytagoknak kell fogadni őket. Törvényhozási küldöttségként a szenátoroknak az Országgyűlésben vannak a tárgyalópartnereik.

Nyomásgyakorlás a baloldallal

– Ráadásul olyan szenátorokról beszélünk, akik folyamatosan aggódnak Magyarország miatt. Kifogásolták már Magyarország békepárti álláspontját. Volt, hogy Soros egyeteme miatt aggódtak. Ami nem meglepő, hiszen a szenátor asszonynak Soros György is támogatta a kampányát félmillió dollárral – részletezte Fekete Rajmund. Hozzátette: 

hasonló nyomásgyakorlással találkozhattunk a 2022-es országgyűlési választás során is, amikor Action for Democracy több mint négymilliárd forintot adott a baloldalnak Magyarországon.

– Az elmúlt években a magyar kormány is többször elmondta, nem fog működni a politikai nyomásgyakorlás. Ezzel lehet próbálkozni, de a magyarok annyira nem szeretik, ha kívülről akarják megmondani nekik mit és hogyan csináljanak – fogalmazott. A szakértő elmondta: a finnek és a svédek NATO-csatlakozásával a két ország lyukat töm be a NATO Oroszországgal szembeni frontvonalában, miközben lehetővé teszi a szövetség számára, hogy erőt mutasson a balti térségben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NATO-tagállamok és Oroszország közös szárazföldi határszakaszának hossza több mint a duplájára nő – 1215 kilométerről 2555 kilométerre –, a geopolitikai jelentőségük, haderejük és védelmi iparuk révén pedig a védelmi szervezet erős és jelentős szövetségesekkel gyarapszik.

Borítókép: David Pressman budapesti amerikai nagykövet (Fotó: Teknős Miklós)