Így szorította vissza a magyar nyelv használatát Ukrajna

25 éve ünneplik világszerte a nemzetközi anyanyelv napját február 21-én, amelyet az UNESCO nyilvánított világnappá. A magyar nyelvet korábbi becslések szerint legalább 14 millióan beszélik anyanyelvi szinten. Magyarországon túl nagy létszámú magyar nemzeti közösségek élnek hazánk szomszédságában, több országban hivatalos vagy elismert kisebbségi nyelvnek számít. Utóbbi kategóriába esik a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete: noha a magyar nyelv elismert nyelv Ukrajnában, az ukrán kormány évek óta igyekszik visszaszorítani a használatát.

20210907 Kárpátalja Ukrajna Ungvár Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Több mint 156 ezren vallották magukat magyarnak, a teljes kárpátaljai lakosság mintegy 12 százalékát tették ki a magyar közösség tagjai – ezek az adatok derültek ki Ukrajna legutóbbi, 2001-ben megrendezett népszámlálási összesítéséből. Az elmúlt években azonban jócskán változott a kárpátaljai magyarok létszáma – különösen a 2022 februárja óta tartó orosz–ukrán háború következtében –, ám továbbra is van, ami változatlan: a magyarok igénye arra vonatkozóan, hogy az ukrán alkotmánynak megfelelően szabadon, korlátozások nélkül használhassák írásban és szóban egyaránt az anyanyelvüket.

Magyar tankönyv az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium tanóráján (Fotó: Mirkó István)

A magyar nyelvhasználat évről évre visszatérő téma a magyar–ukrán kapcsolatokban. Január végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ungvári látogatása során ismételte meg a magyar kormány korábban is hangoztatott kérését, miszerint a magyarok 2015 előtti jogainak visszaállítását kéri hazánk.

Kisebbségi nyelvként elismerték a magyar nyelvet Ukrajnában

A magyar nyelvhasználattal kapcsolatos vita egészen 2012-ig vezethető vissza, amikor az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics aláírta azt a nyelvtörvényt, amely hivatalosan is engedélyezte a kétnyelvűséget Ukrajnában – azaz az államnyelv mellett bizonyos kisebbségi nyelvek használatát. A dokumentum az Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól nevet viselte, és elődjével ellentétben ötven százalék helyett tíz százalékban állapította meg azt a küszöböt, amit egy közigazgatási egységen belül a regionális vagy kisebbségi nyelvek beszélőinek el kellett érniük, hogy az ukrán mellett az adott nyelv is hivatalos nyelv legyen.

Az utolsó népszámlálási adatok tekintetében – miután Kárpátalján a magyar lakosság aránya meghaladta a tíz százalékot – a magyar nyelvet besorolták azon 18 nyelv közé, amelyet az ukrán nyelvtörvény értelmében regionális vagy kisebbségi nyelvként ismertek el.

„Bár a végrehajtás akadozott, de a korábbi jogszabályokhoz képest a nyelvtörvény olyan keretet teremtett a kisebbségi nyelvek beszélői számára, amely közelített az európai normákhoz, a nemzetközi nyelvi jogi szabályozások szellemiségéhez” – emelte ki elemzésében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. A gyakorlatban ugyanakkor egy fontos vonzata is volt a törvénynek, mégpedig az, hogy a többségi iskolákban a magyar nyelv bekerült a választható idegen nyelvek közé. 2014-ben azonban sorozatos tüntetésekre került sor Ukrajnában Janukovics elnöksége ellen, akit még abban az évben a parlament elmozdított az államfői székből, ám távozásával a 2012-es nyelvtörvényt is eltörölték – csorbítva a kisebbségek jogait. 2017-ben pedig jóváhagyták az új oktatási törvényt, ami azt mondta ki, hogy az iskolákban államnyelven kell tanítani.

Kötelezővé tette Kijev az ukrán nyelvhasználatot

A következő mérföldkőre azonban öt évvel később, 2019 tavaszán – Petro Porosenko elnöksége végén – került sor: egy olyan nyelvtörvényt fogadott el az ukrán parlament, amely ellen heves tiltakozás volt a kárpátaljai magyar szervezetek és a magyar kormány részéről – nem véletlenül.

Az új szabályozás a magánbeszélgetéseken és a vallási szertartásokon kívül mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelvhasználatot, a rendelet megsértése pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyezett.

Fotó: Mirkó István

Később, 2019 decemberében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra mutatott rá, a nyelvtörvény szembemegy a nemzetközi joggal és Ukrajna kötelezettségvállalásaival. Hozzátette: Petro Porosenko és az előző kijevi parlament által támogatott törvények célja az volt, hogy felszámolják a kisebbségi nyelvhasználatot az élet minden területén. A tárcavezető már ekkoriban ismertette hazánk álláspontját: amint a kárpátaljai magyarok visszakapják az elvett jogaikat, Magyarország újra támogatni fogja Ukrajna NATO-integrációs folyamatát – addig viszont nem. Szijjártó Péter egyúttal reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a következő ukrán elnök, azaz a posztot 2019 májusa óta betöltő Volodimir Zelenszkij alatt változás fog történni.

Az államnyelvről szóló törvény rendelkezései azonban fokozatosan hatályba léptek, tervek szerint 2030-ig minden intézkedést bevezetnek. A törvény elemei között olyan pontok szerepelnek, mint a szolgáltatói szférában az ukrán nyelv kötelező használata, de például a repülőterek, vasútállomások és autóbusz-megállók neveit is csak ukránul lehet feltüntetni.

Visszaadja a magyarok jogait Kijev? – EU-tagságra pályázik Ukrajna

Zelenszkij elnöksége alatt eleinte nemigen változott a magyar nyelv helyzete Ukrajnában, ám tavaly szeptemberben már arról cikkezett az ukrán sajtó, Kijev kész úgy módosítani a nyelvtörvényt, hogy a kisebbségi nyelv oktatásában egyensúlyt teremtsenek az ukrán nyelvű képzéssel – mindezt az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. Olga Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes azonban felhívta a figyelmet, az etnikai kisebbségeknek meg kell tanulniuk ukránul.

Szijjártó Péter múlt havi ungvári látogatása során úgy fogalmazott, mintha megállt volna a 2015 óta tartó negatív spirál.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter (b-j) Ungváron 2024. január 29-én (Fotó: MTI/Nemes János)

Ukrán híradások szerint a nyelvhasználat kérdésében további fejleményekre lehet számítani a közeljövőben: február 9-én ugyanis az ukrán kormány jóváhagyta a kisebbségi nyelvek használatának módszertanát az Európai Bizottság ajánlásainak keretében – elősegítse a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel. A dokumentum meghatározza, hogy a közélet mely területein használhatók a nemzeti kisebbségek nyelvei az államnyelv mellett: ezek közé sorolták például a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, a topográfiai feliratokat, valamint a hatósági és közüzemi táblákat. Az ajánlások azon ukrajnai területekre szólnak, ahol a nemzeti kisebbségek tősgyökeresnek számítanak, vagy, ahol a lakosság több mint 15 százalékát teszik ki.

Hány magyar iskola van Kárpátalján?

Kárpátaljan nagy jelentősége és múltja van a magyar nyelvű oktatásnak. 2017-ben 71 magyar iskola működött Ukrajnában, mintegy 16 ezer diákkal, 2022-re pedig 102-re nőtt a magyar nyelvű oktatási intézmények száma – erről korábban Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke számolt be. Noha a számok emelkedése jó hírnek tűnik, Ukrajna arra igyekezett rávenni a szülőket, ukrán osztályokba írassák be gyermekeiket. Tavaly februárban nagy botrányt kavart, hogy a beregszászi városi tanács három frakciója azt javasolta, minden évben, egészen az ötödik osztályig harmincezer hrivnyát (jelenlegi árfolyamon mintegy 280 ezer forint) kapjanak azok a szülők, akik ukrán osztályt választanak gyermekeik számára.

Borítókép: Magyar nyelvű oktatás az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnáziumban (Fotó: Mirkó István)