Lehull a lepel a Frontexről

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség korábbi vezetője kendőzetlenül nyilatkozott a szervezetről, amely gyakran meghívót küldött a migránsoknak az Európai Bizottság utasítására.

Forrás: V4NA2024. 03. 08. 16:21
Brüsszel, 2022. április 29. Az Európai Unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) varsói székháza 2022. április 29-én. Eric Mamer, az Európai Bizottság vezetõ szóvivõje a testület 2022. április 29-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója benyújtotta lemondását. Leggeri lemondása brüsszeli értesülések szerint összefüggésben van azzal, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) 2021-ben vizsgálatot indított a Frontex-szel szemben azon jelentések miatt, amelyek szerint az ügynökség emberi jogsértést követett el azzal, hogy jogtalanul toloncolt ki, tett tengerre már partot ért migránsokat az uniós külsõ határokon. Fabrice Leggeri 2015 óta a Frontex ügyvezetõ igazgatója. MTI/EPA-PAP/Marcin Obara Fotó: Marcin Obara
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tanúja és kulcsszereplője vagyok annak, hogy felismertem, hogy sürgős cselekvésre van szükség az Európai Bizottság migrációval kapcsolatos negatív intézkedései ellen. 

Rájöttem, hogy az Európai Bizottság az illegális bevándorlást nem problémának, hanem projektnek tekinti 

– jelentette ki Fabrice Leggeri, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) egykori vezetője a Remix Newsnak adott interjúban, hívja fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség. Leggeri az illegális bevándorlás elleni küzdelem középpontjában állt.

Elmondta, hogy a fenti tényekkel az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság 2019 végi megérkezésével, és különösen ezen bizottságon belül Ylva Johansson belügyi biztos érkeztével szembesült. Johansson kapcsán hozzátette, hogy ő baloldali, aki magát szociáldemokratának vallja, de politikai életét Svédországban a Baloldali Párt – Kommunisták színeiben kezdte.

„Láttam az Európai Bizottság rendkívül negatív oldalát a bevándorláspárti nem kormányzati szervezetek lobbijának befolyása alatt, mindezt a szélsőbaloldal és a zöldpártiak aktivizmusának hátterében az Európai Parlamentben. Mindez cselekvésre ösztönzött, mert rájöttem, hogy ha az ember köztisztviselő, még ha nagy felelősséggel is rendelkezik, ami az én esetem volt, vannak határai annak, amit tehet. Tehát vagy csendben maradsz, vagy felmondasz. A harmadik megoldás, ha valóban van érzéked a közszolgálathoz és a közérdekhez, az, hogy belépsz a politikába”

– jelentette ki a Frontex egykori vezetője, aki a francia Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselőjelöltje is egyben. Ez az a párt, amelynek abszolút vezéregyénisége Marine Le Pen. Leggeri felidézte, hogy ami különösen megdöbbentette, hogy megváltoztatták a Frontex küldetését.

Johansson rögtön, 2019. október végén, amikor először láttam, elmondta: „De ezzel az európai hadtesttel miért van szükség fegyverekre és egyenruhákra? A migránsok szeretetből jönnek, és a ti feladatotok az, hogy befogadjátok őket. Európa egy öregedő kontinens, és akár tetszik, akár nem, be kell fogadni őket”. Ekkor mondtam magamban, hogy teljesen megváltozott a megbízatásunk, hiszen a küldetés, amiért megválasztottak és újraválasztottak második ciklusra, az volt, hogy egy olyan európai testületet építsünk, amely olyan lesz, mint egy határrendőrség, amely segíti az EU tagállamait

– emlékezett vissza Leggeri, aki azért választotta a Nemzet Tömörülést, mert Ursula von der Leyen ellenzékében akar helyet foglalni. Leggeri szerint nemzeti és uniós szinten is cselekedni kell az illegális migráció ellen.

„Az európai választás azt a célt szolgálja, hogy a Nemzeti Tömörülés képviselői bekerüljenek az Európai Parlamentbe. Ha megválasztanak, a küldetés, amihez szeretnék hozzájárulni, elsősorban az, hogy szövetségeket építsek a különböző országok olyan európai parlamenti képviselőivel, akiknek az érzékenysége hasonló a miénkhez, legalábbis ha a bevándorlásról és a határokról van szó. Az elképzelés az, hogy ha együttesen az Európai Parlament egyharmadát irányítjuk, akkor blokkoló kisebbségként olyan súlyunk lesz, amelyet figyelembe kell venni. 

Valószínűleg legalább az EPP jobbszárnyát befolyásolni tudjuk majd, amely nemcsak a bevándorlás és a határok, hanem például a zöld paktum tekintetében is közelebb érzi majd magát az Európai Parlament euroszkeptikus harmadához, mint a bal- és szélsőbaloldalhoz.

A jelenlegi, a végéhez közeledő törvényhozásban már láttunk ilyen irányú mozgásokat” – fogalmazta meg a hosszú távú célokat a Nemzet Tömörülés európai parlamenti képviselőjelöltje. Hozzátette:

Nem akarjuk, hogy az olyan európai biztosok, mint Ylva Johansson azt mondják, hogy a bevándorlás jó, hogy mindenkit be kell engednünk, és hogy nem szabad megakadályozni az illegális bevándorlók határátlépését. Amikor egy miniszter a határok ellenőrzésének szükségességéről beszélt, és felszólalt az illegális bevándorlás, illetve a migrációs paktum ellen, Johansson mindig jelezte, hogy nem érdekli, mit mondanak.

Leggeri kitért arra is, hogy aggodalomra adnak okot az európai demokratikus folyamatok is. A határok és a bevándorlás kérdésén túl van néhány nagyon fontos, az európaiak jövője szempontjából stratégiai fontosságú terület, amelyet az Európai Bizottság átvett, holott nem is jogosult rá.

„Aggódom amiatt, hogy az Európai Bizottság, és így az európai biztosok az egész európai bizottsági bürokráciával a hátuk mögött, amelynek szociológiáját ismerem, megpróbálnak rendkívül stratégiai és érzékeny biztonsági kérdésekkel foglalkozni, amikor a bizottságnak nincs meg az ehhez szükséges intézményi kompetenciája. 

Ráadásul bizonyos témákban elfogult mentalitással rendelkezik

– mondta, és felidézte azt is, hogy az Európai Bizottság még a tagállami választásokba is beleszólna. Körülbelül 48 órával az olasz választások előtt Von der Leyen pénzügyi szankciókkal fenyegette meg az olaszokat, ha nem szavaznak helyesen, azaz ha olyan koalíciót választanak, amely Giorgia Meloni miniszterelnökké teszi őket. Világos tehát, hogy van ilyen megfélemlítés és zsarolás egyes tagállamokkal szemben.

Borítókép: Az Európai Unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) varsói székháza 2022. április 29-én (Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.