Macron világháborúba sodorja Európát – figyelmeztetett a szakértő

Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédéről téves adatokat közöltek az olyan nagy nyugati hírügynökségek, mint például a Reuters. Georgi Markov volt bolgár alkotmánybíró azonban rámutatott: hiába a valótlan állítások, a júniusi európai parlamenti választások előtt jelentősen megerősödött a jobboldal Európa-szerte. A szakértő Emmanuel Macron francia elnök háborúpárti politikáját is véleményezte – álláspontja szerint ha az orosz–ukrán helyzet eszkalálódna, az az amerikai elnök, Joe Biden javára válhatna.

2024. 03. 19. 12:44
MACRON, Emmanuel
Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a Franciaországi Zsidó Intézmények Képviseleti Tanácsa (CRIF) létrejöttének 80. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2024. március 18-án. Fotó: Yoan Valat Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A Reuters azt hazudta, hogy mindössze ezer ember jelent meg Orbán Viktor március 15-i nagygyűlésen. Mikor fog bocsánatot kérni és kijavítani, hogy valójában több tízezren voltak jelen…?”– teszi fel a kérdést bejegyzésében Georgi Markov, a nálunk is ismert volt alkotmánybíró, publicista. A bolgár balliberális sajtó a nyugati hírügynökségek jelentéseire hivatkozva hamis számadatokat közölt a március 15-i kormány- és ellenzéki ünnepi megemlékezések résztvevőinek számáról. A Standartnews.com március 16-i számában a France Press és a Reuters jelentéseire hivatkozva a következőket írta:

Magyarország forr. Több tízezer elégedetlen ember vonult ki Orbán Viktor miniszterelnök ellen, akiket Magyar Péter, az Orbán-ellenes ellenzék új arca hívott a tüntetésekre. A fokozódó felháborodás egy pedofíliaügyben elítélt személy kegyelmének köszönhető.

Georgi Markov a saját közösségi oldalán, illetve a bolgár konzervatív Pik hírportálnak adott interjújában cáfolta a bolgár balliberális médiában meghamisított számadatokat az ünnepi nagygyűlés résztvevőinek számát illetően.

Külön a Piknek küldtem egy videót, hogy bemutassam, hogyan hazudik a Soros-média, és az olvasók eldöntik majd, hogy ezren vagy tízezrek jelentek-e meg a nemzeti ünnepen, hogy meghallgassák a miniszterelnököt. Jómagam is ott voltam

– fogalmazott.

 

Világháború szélén állunk

Markov az interjú során arra is reagált, hogy Emmanuel Macron francia államfő bele akarja rángatni az országát az orosz–ukrán háborúba az ukránok oldalán, mondván, így biztosítaná, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút. Az újságírói kérdésre, hogy mikor várható Franciaország beavatkozása, Georgi Markov a következőket válaszolta:„Macron nem mondja meg, de logikus, hogy hamarosan”.

A híres milliárdos, David Sachs szerint Joe Biden kétszer olyan erőssebbé és gazdagabbá tette Oroszországot, miközben demográfiai katasztrófába taszította Ukrajnát. Közel félmillió embert öltek vagy csonkítottak meg, több mint tízmillióan menekültek el az országból. Elon Musk az X-en közzétett bejegyzésében egyetértett ezzel a tézissel. Tehát Macronnak, ha őszintén meg akarja menteni Ukrajnát, sietnie kell

– vélekedett a volt alkotmánybíró.

Orosz harckocsi ágyúja tüzel ukrán állásokra az ukrán határ közeléből, a Belgorodi területről 2024. március 19-én Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Markov azt sem tartja kizártnak, hogy a francia elnök azért erőlteti a csapatok Ukrajnába küldését, hogy ha a háború eszkalálódna, az Biden javára válna, tekintve, hogy el lehetne halasztani a novemberre tervezett amerikai elnökválasztást. A voksoláson ugyanis Trump is fog indulni, aki jóval több támogatót tudhat magáénak. Amennyiben egyes országok úgy döntenek, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába, az még nem érinti a NATO-t, „de ha Oroszország szemrebbenés nélkül megtámadja az Eiffel-tornyot, életbe lép a NATO-szerződés 5. cikkelye” – figyelmeztetett a bolgár publicista.

Markov szerint egy világháború szélén állunk, majd felidézte Orbán Viktor március 15-i felszólalását, amelyben azt mondta, „Háború vagy béke! A magyar békét akar”.

Arra a kérdésre, hogy Macron és a Németország, Franciaország és Lengyelország alkotta weimari háromszög tagjai blöffölnek-e országaik belső problémai miatt, Markov a következőket válaszolta. „Lehetséges, mert Macron eddig két számjegyű eredménnyel vesztésre áll az Európa parlamenti szavazáson Le Pennel szemben. Scholz 10 százalékkal van lemaradva az AfD mögött. Tusk miniszterelnök lett, de öt százalékkal elveszítette a választást Kaczynskivel szemben, úgy, mint a mi vegyészünk, Nikolaj Denkov, aki vereséget szenvedett a választásokon és mégis miniszterelnök” – hívta fel a figyelmet a szakértő a jobboldal európai erősödésére.

Bulgária egyelőre nem szerepel Európa katonai térképén, de ami történik, közvetlenül érinti országunkat – állapítja meg a hírportál.

 

„Június 10-én más Európára fogunk ébredni”

Az interjúban Markov felidézte Orbán Viktor által elmondottakat, amelyek szerint a jelenlegi uniós vezetés a leggyengébb az EU történetében. Úgy véli, hogy az európai jobboldalnak meg kell nyernie az Európa parlamenti választásokat. „Csapoljuk le a mocsarat” – ezzel a mottóval kezdődik meg április 25-én az idei CPAC kétnapos konferencia, melyet Orbán Viktor fog megnyitni, és videóüzeneten keresztül Donald Trump volt amerikai elnök is beszédet mond. Markov kiemelte, a felszólalók között továbbá olyan jobboldali vezéralakok lesznek, mint a holland Geert Wilders és a belga Tom Van Grieken. „Június 10-én más Európára fogunk ébredni” – tette hozzá a volt alkotmánybíró.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.