Megmutatjuk, kik akarnak világháborút

Egyre nagyobb a világháború veszélye. A felelőtlen háborúpárti vezetők miatt napról napra nő az esélye annak, hogy az orosz–ukrán háború világméretűvé válik. Kezdetben Emmanuel Macron francia államfő mondta azt, hogy az összeomlás szélén levő Ukrajnába NATO-csapatokat küldene. Utána sorra jelentették be mások is azt, hogy küldenének katonát és még nagyobb hatótávolságú fegyvereket, amit már Oroszországban is bevethetnek, ezzel is fokozva az orosz ellencsapásokat – írja az Origó.

Párizs, 2024. február 27. Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart az Ukrajna megsegítésére összehívott támogatói konferencia végén a párizsi államfõi rezidencián, az Elysée-palotában 2024. február 26-án. MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo Fuentes Fotó: Gonzalo Fuentes

Macron ugyan február 26-i kijelentése után megpróbálta azt a látszatot kelteni március első napjaiban, hogy komolytalan volt a kijelentése, de a prágai látogatása során a Reuters tudósítása szerint a cseh fővárosban élő franciákkal találkozva kijelentette, hogy itt az ideje, hogy Ukrajna szövetségesei lépjenek fel, és hozzátette, hogy

a mi Európánkban közeledik az a pillanat, amikor helyénvaló lesz, hogy ne legyünk gyávák.

 

Újra sorkötelezettséget akarnak több országban is

Európa egyre inkább sodródik a harmadik világháború irányába. Nemrég kiderült, hogy 2025-ben Horvátország vissza fogja vezetni a sorkatonaságot, amit a közvélemény csillapítása érdekében módosított formában vezetnének vissza, csökkentett időtartammal.

Németországban Boris Pistorius védelmi miniszter javasolta azt, hogy vezessék újra be, a közbeszéd tárgya lett ez a lehetőség, ahogyan Franciaországban, Hollandiában, Szerbiában és Romániában is felvetették a sorkatonaság visszaállításának a lehetőségét, ami az egyre súlyosbodó konfliktus miatt könnyedén megvalósulhat.

A NATO-hoz frissen csatlakozott Svédországban visszaállították, úgy ahogy a balti Litvániában is.

 

A háborúpárti baloldal belesodorná hazánkat a háborúba

Az Origó azt is felidézte, hogy 2022-ben a háború kitörése után Gulyás Márton baloldali aktivistának adott interjúból derül ki, hogy Márki-Zay Péter magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába, majd ezt megerősítette utána az ATV Egyenes beszéd című műsorában is.

Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk

– mondta, majd arra a kérdésre, hogy akár magyar katonákat is küldene, azt mondta:

Hát, hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.

Az interjúban később még egyszer megerősítette, ő nem zárná ki, hogy Magyarország katonai missziót küldjön Ukrajnába.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője egyértelműen a háború mellett tette le a voksát, és kitartóan kampányol azért, hogy Magyarország küldjön fegyvert Ukrajnának.

Az ukrajnai háborús konfliktus kezdetétől követelik a baloldali politikusok, hogy Magyarország küldjön fegyvereket és akár katonákat is a frontvonalba. Így volt ezzel Cseh Katalin is, aki a háború kitörése után a következőket mondta:

Február elsején írt Fekete-Győr András egy publicisztikát arról, hogy lehet, hogy ez nem lenne egy rossz gondolat, hogy a háborút amúgy fegyverekkel vívják és hát mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból hát alig van olyan ország, aki ezt mondja és a régióból biztos nincs. Szóval, hogy az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút.

Majd később hozzátette, hogy 

nekünk, európaiaknak ott kell állnunk Ukrajna mögött minden egyes lépésben, amit tenni akarnak.

A Momentum EP-képviselője ezzel egyértelművé tette, hogy szerinte Magyarországnak is fegyvereket kellene szállítani Ukrajnába.

A háború egyéves évfordulója kapcsán nyújtott be a Fidesz–KDNP egy békepárti határozatot, amit elfogadott az Országgyűlés. Azonban a háborúpárti dollárbaloldal nem támogatta azt, egyértelműen beismerve, hogy a magyarok akaratát figyelmen kívül hagyva magyar katonákat és fegyvereket küldenének Ukrajnába.

Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselője a szavazás után arra a kérdésre, hogy miért nem támogatják a parlamenti nyilatkozatot a békéről, azt válaszolta: „Tisztán benne van az, hogy szankciókra nincsen szükség és vissza kéne vonni a szankciókat. Ezzel abszolút nem értünk egyet. A másik pedig a fegyverszállításnak a kérdése, ami megint csak olyan, hogy hogyan lehet az oroszok ellen harcolni, hogyha nincsen megfelelő felszerelésük és fegyvereik az ukránoknak.”

Vagyis ők is egyértelműen a háborút támogatják – olvasható az Origó cikkében.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart az Ukrajna megsegítésére összehívott támogatói konferencia végén a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2024. február 26-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters/Gonzalo Fuentes)