Putyin: Ha Ukrajna nem kap nyugati támogatást, egy héten belül vége lesz + videó

A Wagner-vezér halálának körülményeiről is árult el újabb részleteket Vlagyimir Putyin a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén.

Szocsi, 2023. október 5. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én. MTI/EPA/Szputnyik/Grigorij Sziszojev Fotó: Grigorij Sziszojev

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából, kijelentette: „Mély meggyőződésem, hogy nincs értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint. Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik. Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételekkel történt, sok kérdést vet fel” – tette hozzá.

Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostól.

Hozzátette, hogy semmilyen jogi kötelezettség nem kísérte a csapatkivonást sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalábbis azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amelyek aztán nem kerültek papírra. „Tudjuk, hogy számukra [a nyugatiak számára] a papír sem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni” – nyilatkozott. Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, amely magába foglalta volna Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, de nem a NATO-t. És ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát.

Mit mondta, Bahr figyelmeztetett rá, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. De senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez.

„A nyugati elitnek ellenségre van szüksége”

Az orosz elnök szerint a nyugati politikai kultúrában továbbra is uralkodik az a vágy, hogy a világot két részre osszák fel, „mi és ők” alapon. Putyin elmondta: a nyugati elitnek ellenségre van szüksége. Az ellenség megléte azért is fontos a Nyugatnak, mert így a belső ellenőrzést saját kezében tudja tartani; példaként a NATO-t emelte ki. „Van egy ellenség, és mindenkinek a főnök köré kell tömörülnie” – magyarázta. Ellenség pedig bárki lehet – aki önállóan viselkedik, azonnal akadályt jelent a nyugati elitnek.

A gyarmati uralom korszaka nem fog visszatérni

– szögezte le Putyin.

Az orosz elnök elmondta, hogy az emberiség a széttöredezettség felé halad, nem az új blokkok felé, nem az új globalizáció lélektelen univerzalizmusa felé, hanem a nagy terek, közösségek szinergiájának útján. Beszédében ismertette Oroszország céljait is: a keleti nagyhatalom egy nyitott világban, akadálymentes környezetben akar élni, ahol fókuszban van a világ sokszínűségének megőrzése.

Kiemelt pont, hogy senki sem kormányozhat mások nevében.

„A többpólusú világ győzött” – szögezte le az orosz elnök. Hozzátette: Oroszország a világrendszer egyik alapja, mely készen áll felvenni a harcot azokkal, akik a diktatúra és az erőszak elveit vallják.

Az Egyesült Államokat Kína növekvő hatalma rémíti meg, nem az emberi jogok megsértése vagy a kisebbségi jogok. Ezek csak a harc módjai

– mondta az amerikai–kínai ellentéttel kapcsolatban.

Hozzátette: a Nyugat igyekszik a NATO határait kiterjeszteni Oroszország felé, és most ugyanezt teszi Kína esetében is. Mindeközben Moszkva nem igyekszik új blokkokat kialakítani, Pekinggel együtt csupán kénytelenek reagálni arra, ami a határaik közelében történik.

Sikeres volt a nukleáris meghajtású Burevesztnyik tesztje

Az államfő arról is beszámolt, Oroszország végrehajtotta a Burevesztnyik (Viharmadár) nukleáris meghajtású interkontinentális manőverező repülőgép utolsó sikeres tesztjét. A Burevesztnyik egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről Putyin 2018. március 1-jén tett először bejelentést. Putyin a fórumon nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsendegyezmény ratifikációját.

Csökken Ukrajna katonai támogatása

Putyin temérdek újságírói kérdést is kapott beszéde végén, egyebek mellett a csütörtökön, a spanyolországi Granadában megtartott Európai Politikai Közösség találkozójáról is. A csúcson ugyanis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz, és napirendre kerül Ukrajna támogatása is.

Kiemelte, miután az Egyesült Államokban heves vita alakult ki a politikai körökben Ukrajna támogatásáról, egyértelműen látszik, hogy a katonai támogatások ellenzőinek pozíciója erősödik.

„Az Egyesült Államokban a probléma politikai és technikai jellegű, a költségvetés egyensúlyának mikéntjéről folyik a vita” – magyarázta. Kitért az orosz gazdasági helyzetre is, mely teljesen átalakulóban van. „Ma már minden alapvető élelmiszerből önellátók vagyunk. Ugyanez történik az iparban is, először a feldolgozóiparban” – tette hozzá.

Putyin arról is beszámolt, hogy Oroszország év végére eléri a 2,8-3 százalékos gazdasági növekedést, ami jó eredménynek számít.

Ukrán náci a kanadai parlamentben

Szintén újságírói kérdésre válaszolva Putyin kitért arra a botrányos esetre is, amikor a kanadai parlamentbe egy ukrán nácit hívtak meg. Jaroszlav Hunka beszédet is mondott. „A nürnbergi perek bűnözésként ítélték el azt a megosztottságot, amelyben a nácik szolgáltak. A kanadai parlament elnöke pedig azt mondta, büszke arra, hogy a nácik Ukrajna szabadságáért harcoltak Oroszország ellen. Ha ilyeneket mond, akkor nem tudja megérteni, hogy egy náciról van szó, aki a nácik oldalán harcol. Ha ezt nem tudja, akkor egy idióta” – magyarázta az orosz elnök.

Lehetett számítani a hegyi-karabahi konfliktusra

A plenáris ülés során a hegyi-karabahi helyzet is szóba került, ahol nemrégiben háborúközeli helyzet alakult ki Azerbajdzsán és Örményország között. Putyin elmondta, kompromisszumkötést ajánlott az örményeknek, melynek értelmében öt karabahi régiót visszaadnának Bakunak, a felek közötti kapcsolat pedig fennmaradna. Jereván azonban elutasította az orosz javaslatot, mondván az fenyegetést jelent számukra.

Mindez elkerülhetetlen volt Azerbajdzsán Hegyi-Karabah feletti szuverenitásának elismerése után. Csak idő kérdése volt, hogy Azerbajdzsán az azerbajdzsáni állam alkotmánya keretein belül mikor és milyen módon hozza létre az alkotmányos rendet

– magyarázta a karabahi helyzettel kapcsolatban.

Szükség van még a katonai magánvállalatokra?

Nem maradt ki a sorból az olyan magánkatonai vállalatok kérdése sem, mint a Wagner-csoport, melyet a nemrégiben repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Jevgenyij Prigozsin vezetett. Putyin elmondta, az egykori zsoldosok közül többen leszerződtek az orosz hadsereggel, ám egyelőre nincs konszenzus arról, hogy szükség van-e Oroszországban katonai magánválallatokra.

Az orosz elnök közölte, a nyomozás eddigi állása szerint a Prigozsin halálát okozó repülőgép-balesetben külső részvétel nem merült fel, az áldozatok maradványaiban kézigránát törmelékeket találtak.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Grigorij Sziszojev)