Macron után von der Leyen is háborúról beszél

Az Európai Parlament plenáris ülésén az európai biztonság és védelem megerősítéséről folytattak vitát, ami hivatott volt áttekinteni a 2023-ra vonatkozó közös kül-, biztonság- és védelempolitikáról szóló kétéves jelentést is. Ursula von der Leyen is részt vett a vitán mint az Európai Bizottság elnöke, aki kilátásba helyezte egy kijevi székhelyű iroda felállítását és közös hadi beszerzéseket Ukrajna számára. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője ezzel szemben a békéről beszélt.

Strasbourg, 2024. február 27. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke vezeti a testület ülését Strasbourgban 2024. február 27-én. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

Magyarország tíz éve, 2014-ben mindössze a GDP 0,9 százalékát fordította a védelmi kiadásokra, mára ez a szám 2,4 százalékra nőtt (meghaladva a NATO által elvárt két százalékot). Ezzel Magyarországon a legmagasabbak között van a honvédelmi kiadások aránya a nemzeti össztermékhez képest.

Az Európai Bizottság elnöke több bejelentést, előrejelzést is tett a jövőre nézve:

• További európai védelmi együttműködések, ismét megerősítetve, hogy újrázása esetén egy védelmi biztosi tisztséget is létrehozna.
• Kijevben védelmi innovációs irodát fog létrehozni az EU. Ezáltal Ukrajna így még közelebb kerül Európához, és minden tagállamnak lehetővé teszi, hogy Ukrajna harctéri tapasztalataiból és az ipari védelmi innováció terén szerzett tapasztalataiból merítsen – vélekedett.
• A befagyasztott orosz eszközök felhasználása katonai eszközök közös EU-s szintű beszerzésére Ukrajnának. – Nem is lehetne nagyobb hasznát venni ennek a pénznek, minthogy Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá váljon – fogalmazott.

Ursula von der Leyen felszólalása a konzervatív képviselők tetszését nem kifejezetten nyerte el. 

Nicola Procaccini, az Európai Konzervatívok és Reformerek társelnöke arra próbálta felhívni az elnök figyelmét, hogy az EU érdekei nem mindig egyenlők a tengeren túli hatalom érdekeivel, ennek ellenére az olasz jobboldal nevében megerősítette, hogy régóta támogatják az európai hadsereg ötletét.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke a béke hangját vitte a terembe. – Európának stabilitásra, békére és prosperitásra van szüksége. Ezért támogatjuk a közös védelem politikát, valamint az európai védelmi ipar megerősítését elősegítő kezdeményezéseket, és az uniós elnökségünk alatt, a magyar elnökség alatt is ez prioritásunk lesz – tájékoztatta a plénumot a képviselő.

Gál Kinga sajnálatosnak nevezte, hogy a vitatott kétéves jelentés ideológiai alapokon készült, ahelyett, hogy az unió versenyképességének romlását próbálná visszafordítani. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte a jelentésbe becsempészett, Magyarországot elítélő gondolatokat, mivel Magyarország elítéli az orosz agressziót, erején felül segíti az ukrajnai menekülteket és a béke pártján áll.

A vitán ugyanis nemcsak egy témát beszéltek meg, hanem a 2023-ra vonatkozó közös kül-, biztonság- és védelempolitikáról szóló kétéves jelentés áttekintését is elvégezték. A jelentés olyan kifejezéseket is tartalmaz, amelyek szerint a tagállamok aggodalmukat fejezik ki vagy erősen elítélik Magyarország álláspontját bizonyos kérdésekben.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezeti a testület ülését Strasbourgban 2024. február 27-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)