Így robbanhat ki a világháború a közel-keleti harcokból

Iránban tegnap a hadsereg napja nevű nemzeti ünnep eseményeit tartották, melyek középpontjában idén a síita államnak Izrael ellen a hét végén végrehajtott támadása áll. A megnyitón Ebrahim Raiszi iráni államfő is részt vett. Szakértők szerint bár sokan optimisták a következő heteket illetően, a világnak érdemes lenne felkészülnie arra, hogy a Közel-Keleten újabb háború robban ki.

Az iráni katonáknak készen kell állniuk egy újabb nagy háború kitörésére (Fotó: AFP/ATTA KENARE)

Ebrahim Raiszi iráni államfő a hadsereg napja nevű nemzeti ünnepen arról beszélt, hogy a szombat Izrael elleni támadás – melyet az iráni kormány Izrael Irán damaszkuszi konzulátusa ellen 12 nappal korábban elkövetett légicsapásával indokolt – precíz, arányos és büntető jellegű volt, mely „szétzúzta a cionista rezsim tekintélyét”. 

Ha Teherán kiterjedtebb műveletet hajtott volna végre Izrael ellen, semmi nem maradt volna abból a rezsimből

– tette hozzá. Kiemelte, hogy a művelet bebizonyította, hogy Irán hadserege készenlétben áll, és megtorlást hajt végre bármilyen, iráni területen elkövetett támadásért. 

#Iran showcased domestic drones in the parade of the Islamic Republic of Iran Army on the occasion of National Army Day which was held in the presence of President Ebrahim Raisi on Wednesday. pic.twitter.com/FZ8HQcRxR8

— IRNA News Agency (@IrnaEnglish) April 17, 2024

Irán évek óta úgy próbál harcolni Izrael ellen, hogy egy úgynevezett tűzgyűrűt hoz létre az ország körül. Ezt úgy érte el, hogy fegyverekkel és finanszírozással látta el azt, amit Teherán az ellenállás tengelyének nevez: egy olyan összehangolt szereplőkből álló csoportot, amely magában foglalja a Hezbollahot, a Hamászt, a palesztin Iszlám Dzsihádot és a ciszjordániai fegyvereseket. Ide tartozik még Szíria, a jemeni húszik és az iraki félkatonai szervezetek is.

Irán eredetileg az utóbbi csoportokat támogatta, hogy így ellenőrizze Szaúd-Arábiát és az Egyesült Államokat, de a Gázai övezetben tavaly októberben kezdődött háború óta ezek a partnerek is segítik Irán Izrael elleni műveleteit. Teherán egy nukleáris programot is folytat - amely most közelebb van a fegyvergyártáshoz, mint valaha -, amelyet izraeli tisztviselők egzisztenciális fenyegetésnek tekintenek.

Erre a többfrontos szövetségre válaszul Izrael saját hadjáratot folytatott Irán ellen. Többször végzett titkos tevékenységet iráni földön, beleértve a nukleáris létesítmények és tudósok, valamint a hagyományos létesítmények és szakértők ellen irányuló műveleteket. Iránon kívül, egy olyan kampányban, amelyet az izraeli politikusok „a háborúk közötti háborúnak” neveztek el, az izraeli kormány rendszeresen célba vette Irán fegyverszállításait, különösen azokat, amelyeket Libanonba és Szíriába küldtek.

Teherán számára a damaszkuszi csapás súlyos következményekkel járt. Egy újabb hatalmas hírszerzési kudarcot tükrözött, számos olyan eset után, amikor Izrael túljárt az iráni védelem eszén. Ráadásul a támadásban Irán újabb magas rangú parancsnokot is elveszített. Ez arra késztette az iráni vezetőket, hogy megkérdőjelezzék, valójában mennyire vannak biztonságban az izraeli erők támadásaitól. 

Felsorakoztatták az iráni fegyvereket (Fotó: AFP/ATTA KENARE)

Az iráni kormányzat mégsem tűnik érdekeltnek abban, hogy továbbmenjen. Az április 13-i sortűz a katonai erő kivetítése és az Izrael (és potenciálisan az Egyesült Államok) megtorlásának elkerülése közötti cérnaszálra volt szabva. Iráni tisztviselők a támadás előtt üzenetek záporát váltották Washington és a közel-keleti regionális fővárosok között, így mindenkinek volt ideje felkészülni.

Lehet, hogy Irán hivatalos nyilatkozata lezártnak tekinti az ügyet, de az izraeli kormánynak is van beleszólása. Márpedig az izraeli védelmi tanács úgy döntött, hogy válaszolni fognak az iráni támadásra.

Szakértők szerint Irán talán győzelmi kört fut a damaszkuszi csapás megbosszulása és katonai erejének fitogtatása miatt, de a válaszlépése felfedheti támadó képességeinek korlátait, tekintettel arra, hogy fegyvereinek túlnyomó többségét elfogták. Teherán csapásai emellett nagy nemzetközi szimpátiát váltottak ki Izrael számára – részben megfordítva a néhány nappal korábban működő nemzetközi dinamikát.

A szakértők nagy többsége egyetért abban, hogy ha Izrael válaszul iráni területre csapást mér, a helyzet kicsúszhat az irányítás alól. A két állam tartós, közvetlen ellenségeskedésbe keveredhet, amely rengeteg áldozattal járna, és tovább destabilizálná az amúgy is veszélyes régiót. Egy ilyen konfliktus gyorsan elterjedhet. 

Az Egyesült Államok, amely kénytelen megvédeni Izraelt, közvetlenül is beléphet a harcba. Irán nem állami szövetségesei még erőszakosabbá és harciasabbá válhatnak és még jobban összefoghatna Kínával és Oroszországgal. Ráadásul a szankciók szigorításáról szóló nyugati beszéd maga is arra késztetheti Teheránt, hogy még jobban összehangolja tevékenységét Pekinggel és Moszkvával. Miután Teheránnak nem sikerült regionális szövetségesei és hagyományos fegyverei révén elhárítania a további izraeli támadásokat, megpróbálhatja felhasználni rendkívül fejlett nukleáris programját is atomfegyver előállítására.

Washington ugyanakkor október óta próbálja elkerülni a teljes regionális konfliktust, de Izrael nem egy amerikai meghatalmazott, így Washington nem garantálhatja, hogy Netanjahu nem lendül támadásba.

Borítókép: Az iráni katonáknak készen kell állniuk egy újabb nagy háború kitörésére (Fotó: AFP/ATTA KENARE)