Ukrajnába rendszeresen román területen keresztül szállítanak fegyvereket, a Neue Zürcher Zeitung nemrég egy olyan forgatókönyvet ismertetett, miszerint Franciaország mellett Románia és Lengyelország avatkozna be az elsők között az ukrajnai háborúba. Az Il Messaggero olasz lap ugyanakkor az ország sérülékenységéről írt egy esetleges orosz betörés esetén. Közben egymást követik a román területre zuhanó célt tévesztett drónok, Moszkvából pedig fenyegető üzenetek érkeznek, amiért Romániában alakítják ki Európa legnagyobb NATO-bázisát.
Szenkovics Dezső külpolitikai elemző, az erdélyi Sapientia egyetem kolozsvári karának dékánja a Maszolnak adott videóinterjújában arról beszélt, hogy a NATO irányába tett folyamatos román gesztusokkal, az északatlanti szövetség katonáinak nagy létszámú romániai jelenlétével Bukarest tulajdonképpen a gyenge lábakon álló nemzetbiztonságot próbálja ily módon erősíteni.
A 2014-es ukrajnai történések után érezhető volt a román külpolitikában, hogy elkezdődött egyfajta versenyfutás a NATO keleti szárnyán, leginkább Lengyelország és Románia között
– mondta a szakértő.
Szerinte az ország területén lévő NATO-bázisok fejlesztésével, bővítésével, a külföldi katonák, vadászgépek állomásoztatásával, a különböző gesztusokkal a gyenge lábakon álló nemzetbiztonságot próbálják erősíteni.
Ennek vannak előnyei és hátrányai is. Előnye, hogy – bármennyire durván hangzik, amit mondok, s remélen, soha nem fog megtörténni – egy esetleges orosz támadás esetén nem mindegy, hogy az első katonai áldozatok között milyen arányban lesznek a románok, amerikai, britek, franciák
– fogalmazott Szenkovics Dezső. Mint mondta: ha az áldozatok között jelentős mértékben lesz külföldi állampolgárságú katona is, akkor – az 5. cikkely által rögzített kötelezettségen túl – másképp mozog az amerikai szenátus vagy a brit parlament, jóva gyorsabbak lesznek a reagálások.
A külpolitikai elemző megemlítette azt is, hogy bár Romániának kiterjedt Fekete-tengeri partszakasza van, a román hadiflotta gyakorlatilag nem létezik, így úgyszintén fontos a külföldi jelenlét a térségben. Miután Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krím félszigetet, immár kétszáz tengeri mérföld választja el az Orosz Föderációt Romániától. Kozma Klementina, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint a távolság lerövidülése ugyan nem jelent közvetlen katonai fenyegetést, mégis a biztonság fokozatos megerősítésére ad okot Bukarest számára. Szerinte a konstancai kikötő bővítése és fejlesztése kiemelkedő lehetőség nem csupán a román haditengerészet számára, hanem a NATO-nak is arra, hogy állandósítani tudja fekete-tengeri jelenlétét.
Egy esetleges Romániát érintő orosz agressziót illetően Kozma Klementina azt mondta: egy NATO-tagállam elleni támadás esélye kicsi. Szerinte Románia aggodalma elsősorban a Moldovai Köztársasággal kapcsolatos.
Azt követően, hogy a szakadár transznisztriai parlament 2024 februárjában Moszkva segítségét kérte arra hivatkozva, hogy Chisinau nyomást gyakorol az itt élőkre az európai uniós csatlakozási szándéka miatt, a helyzet még feszültebbé vált a térségben. Románia területét ugyan nem fenyegeti orosz támadás, a moldovai helyzet azonban feltételezi egy újabb orosz agresszió kialakulásának lehetőségét
– fogalmazott korábban a Maszolnak a biztonságpolitikai szakértő.
Borítókép: Romániának fontos a külföldi katonák jelenléte (Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/BERND VON JUTRCZENKA)
