A határozat értelmében amíg a háború folytatódik és a hadiállapot hatályban marad a 2020-as rend szerint megválasztott falusi, községi, városi, járási és megyei tanácsok, valamint a települési vezetők teljes jogkörrel dolgoznak tovább, kivéve azokat, akik mandátumuk lejárta vagy jogszerűen bekövetkezett megszűnése miatt már nem tölthetik be tisztségüket.
Az új testületek megválasztásáról és a helyi voksolás időpontjáról a háború lezárulása, illetve a hadiállapot megszűnése után döntenek majd a vonatkozó alkotmányos és törvényi előírások szerint.
A döntést a parlamentben 308 képviselő támogatta, ezzel az ukrán parlament deklarálta, hogy a jelenlegi körülmények közt a választások lebonyolítása nem lenne biztonságos, szabad és tiszta.
A határozat lényegében rögzíti: a demokrácia fenntartása a háború alatt más eszközökkel történik, és a választások megtarthatósága csak a teljes és fenntartható béke biztosítása után jöhet szóba.
Választások: Gyakorlati kihívások a választások útjában?
Az elemzők és a civil szervezetek szerint nem pusztán politikai döntésről van szó: a helyi voksolás szervezése gyakorlati akadályokba ütközik.
Független szakértők szerint a biztonság garantálása, a választói névjegyzékek frissítése, a harctéren szolgáló katonák és a külföldre, illetve belső menekülttáborokba kényszerült több millió elmozdult választópolgár részvétele mind megoldandó technikai és jogi feladatokat jelent, olyan kihívásokat, amelyek meghaladják a háború sújtotta körülmények között rendelkezésre álló kapacitásokat.
A határozat indoklása külön kiemeli: az ország biztonsági állapota, valamint a választási adminisztráció feltételeinek hiánya miatt bármilyen kísérlet a voksolás megtartására a választási szabványok súlyos megsértéséhez vezethetne ez pedig aláásná a helyi önkormányzatok legitimitását és a demokratikus eljárások hitelességét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!