Ilyen illegális cselekményre használhatják a víz alatti drónokat

A víz alatti drónok nemcsak a határvédelem radarjai és szonárjai elől tudnak elbújni, hanem nagy mennyiségű illegális szállítmányt is képesek célba juttatni – számolt be a Drogkutató Intézet. Mint írták, a távirányítással működő „narco-drónok” nagy mennyiségű illegális szállítmányt is képesek célba juttatni. Arra is kitértek, hogy a személyzet nélküli járművek miatt az államoknak új joghatósági alapokat kell mérlegelniük, amelyek igazolják a hatáskör gyakorlását egy feltételezett elkövető felett.

A globális drogcsempészet az elmúlt évtizedekben folyamatosan alkalmazkodott a hatóságok egyre szigorúbb ellenőrzési módszereihez – közölte a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a hagyományos útvonalak és eszközök mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a modern technológiai megoldások, amelyek új kihívások elé állítják a bűnüldöző szerveket. Az egyik leginnovatívabb és legveszélyesebb eszköz a víz alatti drón, amely képes rejtve mozogni a tengerek mélyén. 

Ezek a távolról is irányítható járművek nemcsak a határvédelem radarjai és szonárjai elől tudnak elbújni, hanem nagy mennyiségű illegális szállítmányt is képesek célba juttatni.

A víz alatti drónok alkalmazása így nem csupán a bűnözők leleményességét mutatja, hanem rávilágít arra is, hogy a modern technológia árnyoldalai milyen komoly fenyegetést jelentenek a nemzetközi biztonságra.

Illusztráció (Forrás: Northfoto/JLPPA/EvoLogics/Origo)

Bárhonnan lehet őket irányítani

A spanyol rendőrség több, körülbelül 200 kilogramm kábítószer szállítására alkalmas vízalatti járművet foglalt le 2022 júliusában. Nem ez volt az első alkalom, hogy a hatóságok személyzet nélküli hajót kaptak el, amely tiltott anyagokat szállított. Ezek 

a távirányítással működő „narco-drónok”, „narco-tengeralattjárók” új korszakot nyitottak a nemzetközi drogcsempészetben. 

A kábítószerek és más tiltott áruk immár a világ bármely pontjáról irányító operátor segítségével átszállíthatók az óceánokon.

Hogy áll a nemzetközi jog a víz alatti drónokhoz?

Az alapvető probléma az, hogy a nemzetközi jogban nincs egyetlen, mindenki által elfogadott meghatározása a „hajó” vagy „vízi jármű” fogalmának. Ez megnehezíti annak eldöntését, hogy mikor kapcsolódnak jogok és kötelezettségek egy adott hajóhoz.

A rendvédelmi hatóságok már most is alkalmaznak személyzet nélküli tengeri járműveket rendészeti célokra. Ausztrália tavaly drónokat ajándékozott Srí Lankának, hogy támogassa az embercsempészet elleni fellépésüket. Magáncégek pedig olyan személyzet nélküli felszíni járműveket terveznek, amelyeket az illegális halászat elleni járőrözésre lehet használni.

Jogi kiskapu lehet a távirányítás

A nemzetközi jog előírja, hogy az államoknak együtt kell működniük és információt kell megosztaniuk a különböző tengeri, határokon átnyúló bűncselekmények megelőzése érdekében. Például az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 108. cikke minden államot kötelez arra, hogy közösen lépjenek fel a nyílt tengeren zajló kábítószer-csempészet visszaszorítása érdekében. Az 1988-as kábítószer egyezmény ennél is tovább megy: lehetővé teszi a szerződő felek számára, hogy megállítsák és átvizsgálják egymás hajóit, ha megalapozottan gyanítható, hogy tiltott kábítószerek csempészetében vesznek részt. Ugyanakkor 

ha egy távirányítású tengeralattjáróról vagy drónról beszélünk, amelynek nincs senki a fedélzetén, a jelenlegi jogszabályok és rendészeti eljárások értelmezése már nem annyira evidens.

Az ausztrál jogszabályok például úgy határozzák meg bűncselekményként a kábítószer-csempészetet, hogy egy „személy szállítja az anyagot”, azonban nem térnek ki arra az esetre, amikor a szállítás idején a személy fizikailag nincs jelen. Egy ember nem feltétlenül tekinthető a tiltott szerek birtokosának, ha távolról irányít egy narco-drónt.

Felelős a jármű tervezője?

Ez felveti annak a kérdését is, hogy vajon milyen módon vonható büntetőjogi felelősségre egy jármű tervezője. Például mi történik akkor, ha a járművet tervező személy nem tudta, hogy azt bűncselekmény elkövetésére fogják használni? A tengeri autonóm járművek tervezőinek és gyártóinak mérlegelniük kell, hogyan védhetik meg termékeiket a nem rendeltetésszerű, jogellenes felhasználástól.

További vitás kérdés lehet annak a meghatározása, hogy melyik országnak van joghatósága, amikor egy bűnszervezet „narco-tengeralattjárókat” használ. Például mi történik akkor, ha a feltételezett elkövető egy belarusz területen tartózkodó orosz állampolgár, aki egy autonóm járművet irányít, hogy kábítószert szállítson Mianmarból Ausztráliába? 

A személyzet nélküli járművek miatt az államoknak új joghatósági alapokat kell mérlegelniük, amelyek igazolják a hatáskör gyakorlását egy feltételezett elkövető felett. 

Még ha a rendvédelmi hatóságoknak sikerül is letartóztatniuk az elkövetőt és érvényesíteniük a joghatóságot, a büntetőeljárás valószínűleg számos további kihívástól függ majd, például a bűnügyi hírszerzési információk megosztásától és a kiadatási eljárásoktól – fogalmazott a DKI.

Borítókép: Víz alatti drón/illusztráció (Forrás: Northfoto/JLPPA/EvoLogics/Origo)