A normális, európai emberek békét akarnak, a globalista brüsszeli elit háborút

Az európaiak többsége békepárti, és az egyes tagállamok vezetőivel ellentétben nem akarnak katonákat küldeni az ukrán frontra – számolt be az Európa-projekt friss eredményeiről az Origónak Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettese. A Századvég – idén tízéves – kutatássorozata évről évre reflektál az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra.

Harkiv, 2024. május 15. Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentõk Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Ukrán források szerint legalább 20 ember, köztük 3 gyermek megsebesült. MTI/EPA/Szergej Kozlov Fotó: Szergej Kozlov

Azt vizsgálva, hogy inkább pozitív vagy inkább negatív jelenségként tekintenek-e az emberek a bevándorlásra, azt találjuk, hogy egy-két ország kivételével egész Európában inkább negatív. 

 

– A migrációs paktumra sok mindent lehetne mondani, csak azt nem, hogy a demokrácia ünnepe: ráerőltetik ugyanis a tagállamokra, hogy olyan embereket fogadjanak be, akikkel ők nem biztos, hogy együtt szeretnének élni. 

Az emberek azonban erre a migrációs paktumra is erőteljes nemet mondanak, 

ráadásul az európaiak háromnegyedének véleménye az, hogy fontos a határok védelme az illegális bevándorlás csökkentésének érdekében – részletezte az elnökhelyettes, felhíva a figyelmet arra: a migrációs problémakörrel kapcsolatban is mást tesz az európai elit, mint amit az állampolgárok elvárnának. 

Miközben a többség egyértelmű nemet fogalmaz meg a migrációs paktumra és következetes igent a határvédelemmel kapcsolatban, Ursula von der Leyen és más vezető EU-s politikusok migrációs paktumra vonatkozó nyilatkozatai ennek a szöges ellentétét mutatják

 – erősítette meg Hidvégi Áron.

 

Az európaiaknak a bűnözés elterjedésével kapcsolatos érzületét is vizsgálta az Európa-projekt. Kiderült: a megkérdezettek 65 százaléka szerint nőtt a bűnözés a hazájában, 63 százalék úgy tapasztalja, hogy gyakrabban fordulnak elő náluk vallási konfliktusok, 55 százalék pedig nem érzi magát biztonságban. Hidvégi Áron rávilágított: 

Gyakorlatilag nincs olyan európai ország, ahol ne éreznék úgy, hogy nőtt a bűnözés – kivéve Magyarországot, ahol viszont az illegális migrációra a kezdettől nemet mondanak.

Vallási konfliktusok – magyarázta a kutató – majdhogynem minden országban vannak, kivéve megint csak ott, ahol szigorúbban lépnek fel az illegális migráció ellen; ilyen Magyarország is. A „befogadóbbnak” tartott migrációs célországokban viszont, mint amilyen Svédország, Németország, Franciaország, mindenütt domináns vélemény, hogy az emberek nem érzik magukat biztonságban. 

 

Új aggodalom: az izraeli–palesztin konfliktus

Az idén először az izraeli–palesztin konfliktussal is foglalkoztak az Európa-projektben. A mérés szerint az EU-tól viszonylag távol zajló fegyveres konfliktust az emberek 77 százaléka tartja aggasztónak. Az aggodalmak elsősorban két ok körül összpontosulnak: az egyik az 

erősödő antiszemitizmus,

 amely az Európa-szerte zajló palesztinpárti tüntetéseken is tetten érhető. Emiatt az emberek 62 százaléka aggódik, 

78 százalék pedig amiatt, hogy úgy látja: újra erősödhet az iszlám terrorizmus 

– beszélt a részletekről Hidvégi Áron.

 

Nem akarnak az emberek méregzöld átmenetet

Fentebb több példát is láthattunk arra, amikor az unió vezetése szembemegy a népakarattal – ugyanilyen a környezetvédelem kérdése is. Hidvégi Áron hangsúlyozta:

Az EU-ban kiemelt jelentőségű megújulóenergia-kérdés és a zöldátmenet nagyon szép és hangzatos dolog, csakhogy a valóság az, hogy a zöldgondolatot méregzöld szélsőliberális ideológiával keverik.

Az egyik ilyen brüsszeli terv a hagyományos üzemanyagokkal működő, belső égésű motorokkal felszerelt járművek értékesítésének 2035-ös betiltása. Ezzel az emberek 62 százalék nem ért egyet, ahogy azzal sem, hogy az Európai Unió 2040-ig be akarja tiltani a gázkazánok használatát (51 százalék).

Egy másik, vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderül: 

az emberek 64 százaléka egyetért azzal, hogy az Európában tapasztalt energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye.

 

Mélyponton a közhangulat az EU-ban

Az emberek akarata és az európai elit tettei között húzódó különbség nagyon komoly nyomot hagy a konjunktúra (azaz a közérzetre vonatkozó) adatokban – világított rá a kutató. 

Európa jelenleg a mélyponthoz közeli állapotban van – olvasható az Origó cikkében.

 

Az Európa-projekt konjunktúraindexe mínusz 37 pontot mutatott 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésekor: ez volt a Századvég által mért mindenkori legrosszabb konjunktúraadat. Ez a mutató 2023-ban kissé javult mínusz 31-re, most azonban visszaesett mínusz 36-ra. 

Hidvégi Áron szerint 

ennek oka az új aggodalomfaktorok megjelenése, ami egyfelől az izraeli–palesztin háborús konfliktus, másfelől az orosz–ukrán háború további eszkalációjának aggasztó jelei.

De a rossz mutatókhoz nagy mértékben hozzájárul az is, hogy az emberek azt látják: a brüsszeli vezetők olyan irányba mennek, ami teljes mértékben ellenkezik az európai emberek akaratával. A kutatásban arra is kíváncsiak voltunk, hogy az uniós intézmények és a brüsszeli politikai elit mennyire veszi figyelembe a megkérdezettek országának érdekeit. A többség, 52 százalék szerint nem veszik figyelembe – negyven százalék pedig azt mondja, hogy figyelembe veszik

 – emelte ki a számokat a Századvég elnökhelyettese.
A kutató szerint egyértelmű, hogy az emberek felelősnek tartják a brüsszeli politikai elitet – ennek következménye egy új tendencia, mely a szuverenista tábor erősödését mutatja Európa-szerte. A 2023-ban mért öt országhoz képest az idén már csak kettőben vélik úgy az emberek, hogy több hatalmat kéne adni az EU-nak. Ez úgy is értelmezhető, hogy hanyatlóban van az Európai Egyesült Államok víziója. 

Mi ez, ha nem egy erős üzenet?

– tette fel a kérdést Hidvégi Áron, kiemelve: a mérések alapján komoly esély van arra, hogy a közelgő európai uniós választásokon, a globalista, háborúpárti elit és a szuverenista, békepárti tábor összecsapásában az utóbbi mutasson fel erősödést.

 

A kuktában nő a nyomás 

A Századvég elnökhelyettesét arról is megkérdezte az Origó, mi történik akkor, ha a választáson a háborúpárti, globalista kör marad túlsúlyban. A kutató szubjektív véleménye az, hogy ebben az esetben a jelenséget úgy érdemes elképzelni, mint amikor egy kuktában egyre nő a nyomás, majd egyszer csak felrobban.

Az emberek elégedetlenségét nem lehet örökre elfojtani látszatintézkedésekkel, félrevezetésekkel vagy médiamanipulációval. Ha a belső elégedetlenség eljut egy bizonyos szintre, akkor robban. Bízzunk abban, hogy az európai vezetők még idejében megértik: nem tehetik meg, hogy folyamatosan az emberek akarata ellen cselekednek!

Hidvégi Áron – utalva az Európa-projekt eredményeit bemutató előadásának Tájkép csata előtt címére – azt is kiemelte: nagyon reméli, hogy valóban „csak” csata, nem pedig egy olyan háború kapujában állunk, amilyet a globalista háborúpárti erők képviselői, köztük Emmanuel Macron egyre szívesebben és gyakrabban emlegetnek. 

Borítókép: Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentők Harkovban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta- és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)