A két vezető szerint az elmúlt öt év kihívásai − köztük a koronavírus-járvány, az Ukrajna elleni orosz agresszió és a geopolitikai átrendeződés egyre erősödő folyamata − egyértelművé tették, hogy Európa korszakváltást él át.
Nem lehet már magától értetődőnek tekinteni Európa szerepét a világban, és azokat az alapokat sem, amelyekre az európai életforma felépült − áll Macron és Scholz hétfő este megjelent írásában.
Európa halandó, és meg kell felelnünk ennek a kihívásnak
− fogalmaz a két politikus.
Franciaország és Németország ennek érdekében azt javasolja, hogy az EU a következő mandátumidőszakban újult lendülettel lásson hozzá versenyképessége javításához.
Nagyratörő iparpolitikával az unió képes olyan kulcsfontosságú jövőbeni technológiák kifejlesztésére és bevezetésére, mint a mesterséges intelligencia, a kvantum- és űrtechnológia, az 5G/6G távközlési hálózat, a biotechnológia és a nettó zéró károsanyag-kibocsátás elérését lehetővé tévő technológiák, és ehhez teljes mértékben ki kell használnia már meglévő, közös érdekű eszközeit olyan területeken, mint a közbeszerzés szerepének szabályozása és a versenyszabályozás − áll Macron és Scholz cikkében.
A francia elnök és a német kancellár szerint az EU legnagyobb versenyképességi erősségei közé tartozik az egységes piac, ezért ennek korszerűsítésével kell maximálisan kiaknázni a benne rejlő előnyöket, csökkentve a széttagoltságot és leépítve a még meglévő akadályokat.
A két politikus ambiciózus programot szorgalmazott a bürokrácia mérséklésére is, javasolva az adminisztratív eljárások egyszerűsítését és gyorsítását.
Az Európai Uniónak mindemellett tőkepiacai teljes potenciálját is ki kel használnia, mivel túl sok vállalat igyekszik az Atlanti-óceán túlpartján finanszírozást felhajtani növekedéséhez, és túl sok európai megtakarítás talál máshol befektetési célpontokat a legígéretesebb, újonnan induló uniós vállalkozások helyett − fogalmaz a két politikus.
A francia elnök és a német kancellár szerint a szükséges befektetések mozgósításához most már komolyan hozzá kell látni az olyan, ténylegesen integrált európai pénzügyi szektor kiépítéséhez, amelynek középpontjában a banki és a tőkepiaci unió áll.
Ennek érdekében újra kell indítani az európai értékpapírpiac kialakítását, javítani kell az uniós tőkepiaci felügyelet konvergenciáját és hatékonyságát, harmonizálni kell a vállalati fizetésképtelenségi szabályozás és az adójogszabályok megfelelő területeinek keretrendszerét, és olyan EU-költségvetést kell kialakítani, amely megfelel a jövő követelményeinek − áll Emmanuel Macron és Olaf Scholz cikkében.
Nem először vázolja fel világpolitikával és Európával kapcsolatos nézeteit a háborúpárti Emmanuel Macron. A francia elnök korábban nagyszabású interjúban a The Economist lapnak megerősítette februári nyilatkozatát, hogy Európának be kell szállnia az orosz–ukrán háborúba,
abszolút fenntartja tézisét, miszerint szárazföldi csapatokat kell beküldenie az európaiaknak a háborús zónába.
– Mert ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – mondta Macron.
Mint írtuk korábban is, Nyugat-Európában óriási méreteket ölt a háborús pszichózis. A háborúpárti politikusok egymásra licitálva tesznek olyan kijelentéseket, amellyel egész Európát konfliktusba sodornák az oroszokkal. Az oroszok azonban nem maradnak válasz nélkül a nyugati fenyegetésekre.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese például a közösségi médiában közzétett bejegyzésében förmedt Kijev nyugati híveire, és azt állította, hogy „hülyék”, ha azt hiszik, hogy külföldi erők Ukrajnába küldése nem vezet veszélyes eszkalációhoz.
Ha a NATO-katonák az ukránoknál kötnek ki, akkor nem korlátozódhatnak nem harci szerepekre
– írta.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)
