Kaja Kallas azt is megpróbálta elhitetni az emberekkel, hogy nem váltja ki automatikusan az észak-atlanti szövetség alapokmánya 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetet, ha orosz csapatok nyugati kiképzőket támadnának meg.
Ha valaki az embereit küldi, hogy az ukránoknak segítsen, akkor tudja, hogy az ország háborúban áll, és veszélyzónába mennek. Tehát az ember vállalja ezt a kockázatot
– fogalmazott. Emmanuel Macron francia elnök felvetésére, hogy nyugati országok esetleg csapatokat küldhetnének Ukrajnába, az észt kormányfő úgy reagált, hogy egy ilyen lépésről a tallinni törvényhozásnak kellene döntenie.
Ez egy nyilvános vita, úgy gondolom, nem szabad kizárnunk semmit
– hangoztatta és bírálta, hogy a NATO-partnerek között nincs egység a hosszú távú célokat illetően. – Ez aggodalommal tölti el – mondta. Kijelentette: egyes országok, így Észtország is egyértelműen Ukrajna győzelme mellett foglalnak állást, mások pedig csak annyit mondanak, hogy Ukrajna nem veszíthet. Hangsúlyozta: ez a két dolog nem ugyanaz.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!